„Az egész virágoskertet gondozni kell”

Székely Sárát rendre a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület vezetőjének neveztük. Hibásan. „Pontosítanék: az egyesület művészeti vezetője vagyok, a szervezet elnöke jelenleg Tóth Réka Anna. A férjem, Székely István szintén aktívan részt vesz a szervezésben. Így hárman vezetjük a RKE-t.” Szóval Székely Sárát, a rekettyések vezetőségi tagját kérdeztük.

b

– A Rekettye Kulturális Egyesület az egyik igen aktív, ha nem a legaktívabb civil szervezetté fejlődött Nagykárolyban. Hetente hány gyermek számára tartanak foglalkozásokat, és melyek is azok?

– Egyesületünk neve a közel két évtizedes fennállás óta összeforrt a színvonalas időtöltés és a közösségi összetartozás fogalmával. Foglalkozásaink népszerűségét oktatóinknak köszönhetjük, kiváló szakemberek ők és nagyszerű emberek is. Maier Rajmond néptáncoktatónk révén megerősödött az utánpótlás, és kiemelkedő szintre jutottak táncosaink. Öt korcsoportban 120 gyermek, fiatal és felnőtt táncol hétről hétre. Népzenei képzésünk hat éve működik folyamatosan, hangszeroktatóink Nauner Agárdi Éva citeraoktató, Rimán Barbara furulya- és ütőgardon-oktató, hegedű, brácsa és bőgő szakos diákjainkkal Fodor Róbert és Szilágyi Róbert foglalkozik, illetve népi éneket tanít Fodor Ágnes. Népzenészpalántáink most 75-en vannak, de folyamatosan jelentkeznek újabb érdeklődők, akik majd a következő tanévtől tudnak bekapcsolódni a képzésbe.

– Önök számára milyen volt a mögöttünk lévő év? Miről szólt, mely álmaikat sikerült valóra váltaniuk?

– Évről évre igyekszünk bővíteni, fejlődni. 2019-ben csatlakoztunk a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez (KCSSZ). A családok, a nagycsaládok segítése, összefogása kiemelt fontosságú volt mindig tevékenységi körünkben. Ezért szervezünk családi napot, szülők iskolája előadásokat, nagycsaládosok majálisát. A KCSSZ-hez való csatlakozásunk révén sikerült bekapcsolódnunk a Kárpát-medencei vérkeringésbe. Külön öröm számunkra az is, hogy a szülők aktívan részt vesznek a foglalkozásokon. Felnőtteknek szóló képzést is indíthattunk citera szakon, és megerősödött a Rekettye Éltesek tánccsoportunk, ezért megszerveztük az Amíg bennem zeng a lélek senior néptáncfesztivált Erdélyből, Kárpátaljáról és Magyarországról érkezett hat csoport részvételével. Vándorrendezvényként indítottuk útjára, a következő házigazda a mátészalkai Szatmár Táncegyüttes lesz. A Nagykárolyi táncháztalálkozó kapcsán pedig megélhettük azt, hogyan válik önállóvá a mostani fiatal generáció. Ők voltak az esemény főszervezői, és lelkesen, lelkiismeretesen készültek. Úgy látom, lesz kinek átadni a stafétabotot! Öt rekettyés nemzedék nőtt fel működésünk óta, mindannyian megtapasztalták az önkéntes munka örömét, és megérezhették, hogy az a tarisznya, amit eleinktől kaptunk, éltető erővel van tele, és sosem ürül ki, bele kell csak nyúlnunk. Hagyományaink megélése szellemiekben és lelkiekben gazdagabbá tesz minket, gördülékenyebbé teszi a mindennapokat.

a

– Nincs igazi székháza a Rekettyének. Jól sejtem, hogy ez a legnagyobb gondjuk?

– Valóban. Nagyon sok szervezési problémát oldana meg egy stabil egyesületi fészek. Még nagyobb lendületet adna a munkánknak. Egyelőre nem sikerült megoldást találni, két évtizedes fennállásunk óta többször költöztünk, sokszor kötöttünk már kompromisszumot, de a várt eredmény elmaradt. Hosszú távú célunk egy saját székház…

– Milyen reményekkel vágnak neki 2020-nak? Miről fog ez az esztendő szólni a rekettyések közössége számára?

– 2020 a táborok éve lesz. Szeretnénk a nyári szünidőt élményekkel telivé tenni a diákok számára, ismerkedési lehetőséget teremteni, megmutatni a világot egy kicsit más szemszögből. és környezettudatos életmód felé irányítani őket népi kismesterségekkel elsajátítása által. A népszerű népzenei vándortábor és a néptánctáborunk mellett idén további négy lehetőség közül választhatnak a nagykárolyi és környékbeli gyermekek, felnőttek: lesz napközis gyermek néptánctábor, román nyelvtábor, kézműves tábor, varró- és főzőtábor. Valamennyit a helyi igények hívták életre. Érdemes figyelni a kiírásokat és időben jelentkezni! Ugyanakkor a családok éve is ez az esztendő egyesületünkben. Programjainkat úgy alakítjuk, hogy a család minden tagjának szóljanak összefogva, megerősítve a nagykárolyi családokat. Kirándulások, biciklitúrák, erdei séták, mesedélután, neveléssel kapcsolatos előadások és állandó rendezvényeink kapcsolódási pontot jelentenek számukra. Szerte a világon szenvednek a családok a fogyasztói társadalom, a felgyorsult XXI. századi élet következményeitől. Segítséget, fogódzót kell nyújtanunk a mindennapokhoz és feltöltődési lehetőséget az ünnepek alkalmával.

– Melyek azok a rendezvényeik, amelyeket bizonyosan megtartanak idén?

– A hagyománnyá vált programok sorát újakkal bővítjük. Február 22-én farsangi táncházat tartunk, február 29-i jótékonysági gálaműsorunk bevételével Noelt támogatjuk. Folytatódik Esztendőtől esztendeig elnevezésű hagyományőrző gyermekprogramunk, képzést szervezünk pedagógusok számára Népi gyermekjátékok és népdaloktatás iskolában, óvodában címmel. Hetedik alkalommal szervezzük meg a gyermek népzenei és néptáncfesztivált, negyedik alkalommal a családi napot és a szülők iskoláját. A nyári táborok után pedig teljes erőbedobással készülünk a XX. Nagykárolyi táncháztalálkozóra. Citerás találkozóval és adventi koncerttel zárjuk az évet.

– Mint az egyesület vezetőségi tagjának van-e üzennivalója az olvasóink számára? Például érzik önök eléggé a közösség megbecsülését? Mi az az apró dolog, mosoly, kézszorítás, ami segít átlendülni a fel-felmerülő holtpontokon, avagy éppen ellenkezőleg, amiket hiányolnak?

– A legjobb visszajelzés számunkra, hogy programjainkat kiemelkedő érdeklődés övezi. A rendezvényeink iránt érdeklődők köre folyamatosan bővül. Teltházas előadások és zsúfolásig megtelt termek jellemzik programjainkat. Bizonyos tevékenységekre várólistát kell vezetnünk. Külön örömöt jelent, hogy a szülők aktívan részt vesznek egyesületi életünkben, mindig akad segítő kéz, legyen szó főzésről, takarításról, utaztatásról stb. A táncháztalálkozóra például többször disznóvágást is szerveztek a szülők, hogy disznótoros ételekkel lássuk vendégül a fellépő csoportokat és a népes közönséget. Nagyon nagy munka volt, de nem maradt el a dicséret, híre ment, hogy nincs is még egy olyan szülői közösség, mint a nagykárolyi táncházasoké. Egy 15 fős, többnyire szülőkből álló csoport pedig a szervezésbe is bekapcsolódott. Meggyőződésükké vált, hogy nem elég a saját „virágot”, a gyermeket nevelgetni, az egész virágoskertet gondozni kell, hogy révbe érjünk, és egy erős, öntudatos generáció nevelődjön a kezünk között. Ezek nélkül a segítségek nélkül a Rekettye nem működhetne, sőt azt kell mondanom, hogy a szülők segítsége, kedvező visszajelzései a legerősebb alap, amire építhetünk. Hálás vagyok ezért! Azok a fiatalok pedig, akik kirepülnek az egyesületi fészekből, később szívesen térnek vissza. Vannak, akik rendszeresen meglátogatnak minket, megfogalmazzák, hogy a „rekettyés évek” által váltak azzá, akik lettek. Megerősítenek minket abbeli meggyőződésünkben, hogy nincsenek elveszett generációk, a kitartó, szeretettel végzett nevelőmunka meghozza gyümölcsét.

M. T. R.

c

Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilap 2020. február 13-ai számában