A 2020-as költségvetés 4,1%-os gazdasági növekedéssel, 3,59%-os államháztartási hiánnyal és 3,1%-os átlagos inflációs rátával számol — derül ki a 2020-ra vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a bruttó hazai termék (GDP) 31,89%-a, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48%-ár becsülik.
A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59% (40,545milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58%-ára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99%-ára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe.
A folyó fizetési mérleg hiányát 10,6 milliárd euróra (a GDP 4,5%-ára) becsülik 2020-ra .
A piaci árkon számított bruttó hazai terméket 1.129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra, az idénre bejelentett 1.040,8 milliárd lejhez képest.
„A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5%-át fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben” — írja a jelentés.
Az országos bruttó átlagjövedelem 5429 lej, a nettó pedig 3324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3% lesz, szemben a 2019-es 3,2%-kal, a munkanélküliek számát pedig 275 000-re becsülik.
Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9%-kal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3,0%-ra csökken.
2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1%-ra csökken, az év végén pedig 3,0% lesz.
A dokumentum a jelenlegi szinten fagyassza be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6240 lej marad) és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
2020-ban a GDP 2%-át fordítják védelemi kiadásokra.
A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség.
„A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3%-os GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz” — részletezi a dokumentum.
Forrás: AGERPRES
You must be logged in to post a comment.