Nincsenek jó híreink Tasnád városát, az ottani lakosokat illetően. Vasárnap este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete fórumot, információs közbeszélgetést tartott a Petkes József-gyülekezeti teremben.
Szó esett sok mindenről az alkalmon: a nagyvilág, az ország dolgairól, a városban zajló beruházásokról (illetve azok hiányáról), továbbá a kisváros jövőjéről. Merthogy – mint több alkalommal is elhangzott – nagy bajok lehetnek, amennyiben nem történik valami, eltűnhet a magyarság.
Aránylag szép számban jelentek meg tasnádiak a rendezvényen. A kéthavonta megjelenő Tasnádi Tükör című tájékoztató újsággal kedveskedtek nekik a szervezők, a helyi RMDSZ tagjai. A szervezet elnöke, Katona Péter köszöntötte az egybegyűlteket és a meghívottakat – Pataki Csaba szenátort, a megyei RMDSZ elnökét, valamint a továbbra is tasnádinak számító Erdei D. István parlamenti képviselőt. Kettős célja van a rendezvénynek – ismertette –, megejteni a szenátusi, parlamenti, megyei és helyi szervezeti munka beszámolóját, illetőleg válaszolni a jelenlévők kérdéseire. Véron András alpolgármester, a település korábbi elöljárója beszélt a továbbiakban az eltelt három esztendőről. Szólás-mondásra alapozott: rendszerint az előző mandátumban elkezdett munka gyümölcsei mutathatók fel a jelenben. Tételesen fel is sorolt számos ilyen megvalósítást: aszfaltozás több utcában, parképítés, a polgármesteri hivatal építése (mely minden jel szerint rövidesen folytatódik), óvoda kialakítása, kempingtábor üzemel a jövő héttől a városi strand területén, sportpályákat is létrehoztak stb. Mindez lehet sok vagy kevés, Önök, a lakosok illetékesek ezt megállapítani – fejtette ki, majd rámutatott, hogy a város önkormányzatának anyagi lehetőségei éppen csak elegendők ezen beruházások önrészeinek biztosításához. Elmondta: jogkörileg mindösszesen a helyhatóság kulturális szerepvállalásaiba van némi beleszólása alpolgármesterként. Mindazonáltal mégis fontosnak tartja ezt a munkát is, hiszen a kevés is több a semminél.
A helyi tanács egyik RMDSZ-es tagja, Bendel József mérnökember a víz- és szennyvízhálózat kiépítéséről számolt be. Jót nem nagyon tudott mondani. A 16,5 kilométernyi csatornázást és 8,5 km-nyi vízhálózat-kiépítést jelentő beruházás 20 százaléka készült el eleddig, másfél év alatt, és elvileg az év végéig be kellene fejeződnie. „Jóra ebben az évben sem lehet számítani” – tudatta a tényeket. Megemlítette, hogy elvileg halasztható a projekt, azonban bizonyára emelkedik majd az önrész mértéke, ami ugye financiális nehézségeket vett fel, illetőleg arról is szólt, hogy az emberek türelmével sem jó visszaélni. Magyarázatként elmondta, hogy Tasnádnak nem volt szerencséje a kivitelező kapcsán, és erre vezethető vissza a legtöbb gubanc.
Pakulár István tiszteletes a kulturális bizottság tagja a tasnádi önkormányzati döntéshozó-testületben. Elismerte, hogy az infrastrukturális beruházások különösen fontosak, ám az élet számos egyéb területén is akad tennivaló – tette hozzá. Ennek jegyében a romák valós integrációja érdekében sürgetett lépéseket. Kiemelte, hogy közösségi rendezvényt tartanak, amivel sikerült sokakat megmozgatni. Örömmel beszélt a legkisebbeket megcélzó táncházmozgalom térnyeréséről is.
A helyi szervezet életében kiemelkedő szerepe van annak – ismertette Katona Péter elnök –, hogy továbbra is működik irodája a Szövetségnek, méghozzá a politikai alakulatok közül egyedüliként a városban. A két munkatárs sok mindenben segédkezik a lakosoknak, így például a magyarországi állampolgárság igénylésében, az ehhez szükséges okiratok összeállításában; de például nyugdíjas szaktanácsadás helyszíne is a székház. „A magyarság megmaradása a tét” – mutatott rá a továbbiakban. Mint kifejtette, sokan más városok iskoláiba viszik a gyermekeiket, és emiatt megszűnhet a magyar nyelvű oktatás a városban. Visszautalt a mostani polgármester-helyettes beszédére is – elszomorítónak tartja, hogy most nem készülnek tervezetek, nem készítenek elő projekteket, és így a következő mandátumban nem lesz mit learatni. Beszámolt arról is, hogy valami fejlesztési stratégiai torz szüleménnyel ismerkedtek meg nemrégiben. Olyannyira felületes volt az elképzelés, hogy bányászvárosi múlt szerepelt benne, viszont például a roma népesség valós integrációjáról egy vak hang sem. Álomszerű, százmillió eurókról szóló beruházások szerepelnek benne – noha a realitás nem az, hogy ennyit kaphat meg a kis város, ellenben az ésszerű, pármillió eurós projektekről szó sincs az alapdokumentumban.
A körzet parlamenti képviselője, Erdei D. István ismertette a bukaresti törvényhozási munkálat számos szépségét és még több nehézségét. A többször is felvetett téma kapcsán elmondta, hogy a Szövetség egyik kezdeményezése az, hogy a nagycsaládosokat a munkavégzéshez társuló adókedvezménnyel támogassák, és ne segéllyel. Pataki Csaba szenátor is számos érdekességgel szolgált a bukaresti munkát illetően. Javallta a helyeiknek, hogy projektötletekkel álljanak elő, és ezeket terjesszék a tanács elé. Figyelmeztetett arra, hogy a helyhatósági választások közelsége miatt előfordulhat az „utánam az özönvíz” jeligéjű politizálás.
A hozzászólások rendjén elhangzott például az, hogy mivel nem valósak a vízszolgáltató költségei, kézzelfogható rablás a teljes ár elkérése. Az önkormányzat vállaljon nagyobb szerepet a tanügyben – így egy másik vélemény. Hatékonyabban kellene fellépni azok ellen, akik például a járdafelületre parkolnak gépjárműveikkel. Sok a kóbor kutya – valami megoldást erre a problémára is kell találni mondták ki többen is.
A tasnádiak többször is utaltak Nagykárolyra – ott nincs veszélyben az oktatás színvonala (Tasnádon fele-fele arányban vannak a mély szegénységből, óriási hátránnyal érkezők és a magyar nemzetiségűek…); jól haladnak a „kanalizálással”, jók a járdák stb. A vészharangot is meg-megkondították – a város magyarságának megmaradása múlik az iskolán. Eltökéltnek tűnt ugyanakkor a közösség – nagyobb szerepvállalásra készülnek a városvezetési munkában.
You must be logged in to post a comment.