Bikfalvi Zsolt Székelyvarságban – Zsindelyországban készített képei

Székelyvarságon szervezett fotóstáborban készítette mellékelt képeit, Bikfalvi Zsolt. A Vasile Vénig László Fotóklub alelnökének képein természet, táj, helyek, emberek, lassan kihaló meterségek művelőit sikerült megörökíteni.

“Nagyon szeretem az ilyen típusú fotókat készíteni. Szomorúan hatott viszont, hogy a tél itt sem tél már, a felmelegedés hatásai a hegyvidéken is tapasztalhatóak. Most mégis (ezen a télen csupán ebben az iöszakban volt téli hangulat, hideg , hó se előtte se után) szerencsénk volt, mert volt csillogó, csikorgó hó, sziporkázó napsőtés és -16 fokos hideg is, amelyeknek köszönhetően mégis sikerült ennek a csodás tájnak a hangulatát és egyediségét megörökíteni.

Hosszan lehetne mesélni arról a közel három napról, amit több fotóstársammal együtt ott töltöttünk. Lehet soknak tűnik a most közzétett fotómennyiség, de még így is nehéz volt ennyire is lecsökkenteni az ott készült anyagot. A képekhez csupán tájékoztató jellegel leírom mégis azt hogy mi láthatnak azok, akik megtisztelnek a megtekintésükkel:

– Favágók az erdőt ritkítják és lovak segítségével vontatják a kivágott fákat.

– Trágyahordás szánnal

– Zsindelykészítés

– Lópatkolás-kovácsműhely

– Csorgókő vízesés

– 200 éves működőképes vízimalom-múzeum

– Nagyküküllő, hegyipatak

– Templom, temető, Uz Bence sírjával

– Néhány hangulatkép

– Tájképek” – foglalta össze az Anziksznak, Bikfalvi Zsolt.

Székelyvarság-Zsindelyország

Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétõl. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeibõl szervezõdött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elõdeik a 19-ik század második felében telepedtek le a mai székelyvarság területére, létrehozva a ma is létezõ és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllõ, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókõ és Nagykút.
Székelyvarság 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag, de ennek elõtte 1902-1909 között Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminisztérium 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra.

Forrás: https://erdelyivendeghazak.ro