Biztonságot a közösségnek

A címbeli gondolat mentén vág neki az idei helyhatósági választásoknak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Szombaton Szatmárnémetiben gyűlt össze a szervezet döntéshozó-testülete, a Szövetségi Képviselők Tanácsa.

Nemzeti imánk eléneklésével kezdődött az alkalom. Köszöntőjében Pataki Csaba szenátor, a megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy négy éve ígérethalmazokkal nyerte el mind a megye, mind a megyeközpont vezetését az akkori Szociál-liberális Unió (USL). Az azóta eltelt időszakban azonban nem tettek le semmit az asztalra. Szembeállította ezzel az RMDSZ-es vezetőségű Nagykárolyt, melyet Szatmár megye ékszerdobozának nevezett. Meg kell erősíteni, meg kell újítani az önkormányzati jelenlétünket – fogalmazta meg a célt.

A Szövetség elnöke, Kelemen Hunor a „kiállni, képviselni, kiharcolni” gondolatsorra építette beszédét. Kijelentette: az a közösség, amelyik nem érzi magát biztonságban, szabad sem lehet, és nem gyarapodhat, nem fejlődhet megfelelőképpen. Az elnök megemlítette: az RMDSZ árnyékjelentést készített a román kormánynak az Európa Tanács számára összeállított kisebbségi jelentéséhez. Nyomatékosította: nem az RMDSZ tért vissza a sérelmi politizáláshoz, ahogy ezt sokan állítják, hanem a román állam tért le a jogállamiság útjáról. „Az az állam, amelyben a többség és a kisebbség között ingatag a béke, az nem lehet biztonsági tényező a térségben” – jelentette ki Kelemen Hunor. Azt a tényt, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 2015-ös jelentésébe az erdélyi magyarság számtalan sérelme bekerült, úgy értékelte: „a rakétavédelmi pajzs alatt mégsem kerülnek árnyékba a kisebbségi jogok”. Az RMDSZ elnöke szerint – még ha utópiának is tűnik – a magyarság nem mondhat le arról a törekvéséről, hogy Romániában köttessék egy etnikumközi megállapodás a kisebbségi jogokról. Ehhez kell kitaposni az utat. Szerinte a júniusi önkormányzati választásokon és az őszi parlamenti választásokon olyan helyzetet kell teremteni, amelyben számolni kell az RMDSZ erejével. Kelemen Hunor felsorolta az RMDSZ választási programjának a főbb elemeit, amelyet az SZKT ülésein a szövetség vezető politikusai bontottak ki részletesen. A program kiemelt célja, hogy a szövetség majdani önkormányzati képviselői esélyt, munkahelyeket biztosítsanak a fiataloknak, rezsicsökkentést a családoknak, gyermekközpontú, minőségi oktatást a gyermekeknek, az épített örökség védelmét, valamint a mélyszegénység felszámolását, a roma közösség munkaerőpiaci esélyének a megteremtését – hangsúlyozta. A programot elfogadta az RMDSZ vezető testülete.

Nagyon sokan hozzászóltak még. Az RMDSZ szatmárnémeti, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, nagyváradi stb. polgármesterjelöltjei, illetőleg a megyei önkormányzatok elnökségére pályázók. Kereskényi Gábor szatmárnémeti elöljárójelölt nyomatékosította: a város korábbi polgármestere, Ilyés Gyula jól végezte a munkáját, fejlődött a város. Azonban az USL jelöltjének felelőtlen ígéreteinek sokan hittek. Mint fogalmazott: dr. Coica mindent is megígért. Jobban, többet kell azonban tenni – mutatott rá. Jelen volt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Székelyföld biztatását mondta el. Talán ő kapta a legnagyobb tapsot, arról beszélt, hogy Székelyföld is beszorítottnak érzi magát, ha a Partiumban, belső Erdélyben a magyarok kiszorulnak a vezető önkormányzati tisztségekből. Hozzátette, az erdélyi magyarságnak Kolozsvár a feje, Partium a keze, Székelyföld a lába, a szórvány pedig a szíve. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy olyan önkormányzati vezetőkre van szüksége az erdélyi magyar közösségnek, akik nemcsak a lelkiismeretesen, hanem a lelkesedéssel végzett munkával tudják visszanyerni a közösség bizalmát, meg tudják erősíteni a közösség saját erejébe vetett hitét. A székelyudvarhelyi polgármesteri tisztségre pályázó Arros Orsolya arról beszélt, hogy olyan körülmények között próbál tenni a városáért, amikor a jelenlegi, szintén RMDSZ színekben megválasztott polgármester iránti bizalom fogyott el Székelyudvarhelyen.

Az európai uniós pénzalapokból megvalósuló építkezést mindannyian kiemelten fontosnak tartották. A térség önkormányzati vezetőit tömörítő csoportjának nevében Kovács Jenő nagykárolyi polgármesterjelölt kiemelte, hogy az RMDSZ jelöltjeinek hitelesen kell a román, illetve más nemzetiségűeket is megszólítania. Hiszen ő maga sem kizárólag a nagykárolyi magyarság, svábság jelöltje, hanem városvezetőként a település mindahány lakosának javát igyekszik biztosítani.

Az RMDSZ-nek egyébként mintegy 9 ezer tanácsosjelöltje van országos szinten, és háromszáz önkormányzatnak a vezetésére pályázik.

Zárszavában Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy még mindig nem tisztázott, hogy egyfordulós, vagy kétfordulós polgármester-választást tartanak júniusban, erről május 4-én dönt majd az alkotmánybíróság. Úgy vélte, ha az alkotmánybíróság úgy döntene, hogy kétfordulós választást kell tartani, az első fordulót nem lehetne megtartani június ötödikén.

Előző cikk
Következő cikk