Bízzunk a családunkban!

A nevetés, a jóízű együttlét öröme jellemzi leginkább a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület idei családi alkalmát. Vasárnap déltől estig több százan gyűltek össze, és vettek részt számos foglalkozáson, majd Böjte Csaba ferences szerzetes vezetésével a család valamennyi tagjáért imádkoztak a Szent László Közösségi Házban.

Különösen mozgalmas hétvégét tudhat maga mögött a Rekettye Kulturális Egyesület tagsága. Szombaton a „kiöregedett” néptáncosokat mozgatták meg, azaz azokat, akik egykoron aktívan részt vettek a táncházas mozgalmakban, de például a gyerekvállalás miatt már kevesebb idejük marad erre. A hagyományteremtő szándékkal létrejött szenior találkozójuk ugyanakkor szólt azoknak a felnőtteknek is, akik gyermekeik révén kapcsolódtak be — félig-meddig — a néptánc világába. A párját ritkító alkalom létrejöttének ötlete annak köszönhetően született meg — elevenítette fel érdeklődésünkre Székely Sára, a rekettyések vezetője —, hogy „a felnőtt csoportunk igazán lendületesen fejlődik. Tulajdonképpen a felnőtt népi táncnak divatja van. Nagyon sok helyen újra elkezdtek ezzel foglalkozni, akik valamikor táncoltak, de aztán a munkahelyi elfoglaltságuk, vagy a gyereknevelés miatt kimaradtak egy időre. Továbbá megfigyelhető az is, hogy azok, akiknek a gyerekei táncolnak, kedvet kaptak, és szülőként kezdenek el néptánccsoportba járni, és akár teljesen kezdőként foglalkozni mindezzel. Nos, őket szeretnénk összefogni.” Mindennek keretében szombaton csapatösszefogó focitornát tartottak, gálaműsor is volt — hiszen jöttek a Kárpát-medence több tájáról is, közte Magyarországról, Kárpátaljáról, Erdélyből —, majd hajnalig tartó táncház.

Vasárnap déltájt gyülekeztek ismét — immár a közösségi ház az udvaron lévő rendezvénytermébe, illetve a köré. A családi alkalom főtámogatója a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége volt — tudtuk meg Lebedy Henriette szervezőtől. Elmondta továbbá, hogy a rekettyések közössége májusban, azaz nem régiben csatlakozott ehhez az összefogó szervezethez, és más támogatójuk is akadt. Például sokan jöttek segíteni. A sok száz részvevőnek csülökpörköltet készítettek.

Előadásokon is részt lehetett venni. Fábián Mónika személygépjármű-vezetési oktató a kerékpáros közlekedés szabályait magyarázta a gyerekeknek — és meg is mutatta azokat. Nagy sikert aratott a kezdeményezés. Erdődi Endre érmihályfalvi görögkatolikus parókus a tabukról szóló eszmefuttatását mondta el. Közben számos érdekes foglalkozáson vehettek részt a családok tagjai: gumivár várt rájuk, köveket lehetett festeni, babákat színezni, varrni. Volt lehetőség továbbá íjászkodásra, focizára, bújócskázásra stb. A finom falatok mellett kötetlenül is lehetett ismerkedni, szót váltani, netán a családi élet nagyszerűségéről — vélt vagy valós nehézségeiről — cseverészni.

Böjte Csaba ferences szerzetes is meglátogatta a rekettyések családi napját. Szentmisét is bemutatott a közösségi ház udvarára felállított alkalmi oltárnál. Szentbeszédét arra alapozta, hogy Isten bízik bennünk. Összegezte, hogy Isten a Biblia tanulsága szerint „biztat, bátorít, lelkesít — én azt gondolom, hogy nekünk is nagyon fontos lenne a családban is ez a szép vonás felragyogjon a mi arcunkon is. Ne egymásnak az ítélőbírói legyünk, hanem lelkesítsük, bátorítsuk egymást”. Mint kifejtette: „a gonosz léleknek az az elképzelése, hogy a Mennyei Atya rossz világot teremtett, úgyis össze fog dőlni, ennek nincs is jövője, meg már úgy is itt globális felmelegedés van (mondjuk ezt én most érzem is, alaposan), de túlszaporodtunk (nem itt, az udvaron, hanem általában)… Így gondolják, tehát itt a világ vége. A gonosz lélek ezt szeretné velünk elhitetni. Hogy adjuk fel, dobjuk be a törölközőt. Ne bízzunk egymásban, ne bízzunk magunkban. Ne bízzunk Erdély jövőjében — itt sose lesz semmi… Ezt akarja a gonosz lélek! Jézus Krisztus mit gondol? Hát Karácsony estéjén — kérdem én önöktől — eljött volna, ha nem hitt volna ebben a Föld nevű projektben?” A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója közvetlen prédikációját sokan könnyes szemmel hallgatták végig… Egyébként nagykárolyi vonatkozást is beleszőtt a mondandójába: szeretné ebbe a városban, ahol Szendrey Júlia és Petőfi Sándor megismerkedtek, a szerelem ösvényének állomását kiépíteni. Mint mondta, Ferenc pápa azon útmutatásához csatlakozna, miszerint a sok válásra való tekintettel jegyesoktatásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Egyfajta szerelemzarándoklatot tervez, s ennek lehetne Nagykároly az egyik állomása. S a képzés-utazás elvégzői oklevelet kaphatnának arról, hogy immár készen állnak a szerelemre — vetette fel.

A különösen hangulatos misét követően a nagykárolyi régizene együttes, a Carmina Renascentia tartott a naplementében meghitt koncertet.

Kellemes napot tölthettek el együtt a családok a rekettyések alkalmán.