Buszon szövegelték az irodalmat

Rímmel, humorral, olykor ezekkel együtt tálalt mélyen szántó gondolatokkal buszozhattak ma a nagykárolyiak. Immár a harmadik alkalommal indult különleges városjáró útra egy busznyi költészetnapot ünneplő.

 

A Nagykárolyi Kulturális Központ ebben az évben is meghirdette a buszozás, melynek középpontjába ez alkalommal a slam poetry nevű műfajt — mely, mint el is hangzott, egyáltalán nem „aszfaltverselés” — állították. A Nest csoport fiataljai, György Evelin, Tófalvi Előd, valamint Járai Richárd szólt a buszon utazó közel félszáz hallgatóhoz.

2

Szolomájer Timi szervező, a művelődési központ munkatársa köszöntötte az utazókat, mint mondta, „remélem, hogy jó szorosan, és költészetiesen fogjuk érezni magunkat!” Célja ugyanis ennek a rendezvénynek — mondta el —, hogy közösségi élménnyel is szolgáljon, illetőleg a kortárs művészetet, a kortárs irodalmi szövegalkotókat közelebb hozza az utazókhoz.

3

A „nestesek” ennek szellemében saját szövegeket is felolvastak — hangsúlyozták, hogy ezek nem versek, bár rímek olykor elő-előfordulnak, szerintük inkább átmenet a költemény és a próza között —, továbbá más alkotóktól is idéztek.

4

Az „előadók” hol álltak, hol ültek, közben persze az utazóközönséggel együtt dőltek jobbra, vagy éppen balra, ha a város útjait, illetőleg a nagykárolyi elkerülőutat járó busz kanyarodott.

5

Beszéltek arról, hogy éppen olyan emberek ők, mint a többi utazó, esetleg annyiban különböznek, hogy a gondolataikat megpróbálják feljegyezni, és olykor előadni másoknak is. Ennek kapcsán szóltak a klasszikus és a kortárs irodalom közötti állítólagos ellentétről. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy mindkettőt kell olvasni, követni, mást inkább csak a mostani, a kortárs tud érdekelni. Interakcióra is többször biztatták az utazóközönséget — a több alkalommal is felcsendülő tapson kívül vajmi kevés sikerrel…

6

Összességében persze túlságosan hamar elrepült az órányi városjárás, és ki-ki azzal távozott, hogy hány, meg hány szójátékot próbált meg memorizálni, de nézz oda, hát sokat már el is felejtett! A szervező biztosította őket: jövőre is lesz ilyen alkalom, esetleg akkor nem buszozás, hanem kerékpározás, netán szekerezés — a lényeg: hogy sokan legyenek együtt, és irodalmi alkotásoknak örüljenek.