Cioloşt ajánlja

Nem jó, hogy december közepére esik a parlamenti választások napja, a listás szavazási rendszer pedig a „politikai brandekre” helyezi a hangsúlyt – nyilatkozta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Alina Gorghiu az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban.

A PNL elnöke szerint az általa vezetett párt nyitott arra, hogy soraiba fogadja Dacian Cioloşt. Gorghiu úgy véli, a Szociáldemokrata Párt (PSD) stratégiai hibát követ el azáltal, hogy nem áll elő egy olyan miniszterelnök-jelölttel, aki „nem kompromittálta magát, és aki nincs megkopva”, ugyanakkor szerinte a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem jut be a parlamentbe a december 11-i választásokat követően.

Alina Gorghiu a liberálisok legfontosabb tervei között említi a Román Fejlesztési és Befektetési Bank létrehozását, a közigazgatás reformját, az igazságszolgáltatás részéről érkező, a mentelmi jog megvonására vonatkozó kérésekkel kapcsolatos eljárás felgyorsítását, a parlament munkaprogramjának módosítását.

AGERPRES: Elkezdődött pénteken a választási kampány, az első, amelyre az ön elnöksége alatt kerül sor. Milyen újdonságokat hoz ez a PNL számára, és hogyan látja az új választási rendszert?

Alina Gorghiu: Egy választáson túl vagyunk már: az önkormányzati választáson 32 százalékot értünk el, ami szerintem tisztességes eredmény. A jelenlegi kampány teljesen más lesz, a listáinkon szereplő jelöltek 60 százaléka új arc, közülük sokan 40 évesnél is fiatalabbak. Ezzel a PNL újjáépítésének egy új szakaszába lépett. A rosszindulatú megjegyzések ellenére én hiszek a PNL új brandjében, amely az alakulaton kívüli személyek vagy a párt második-harmadik vonalát képező politikusok felé való nyitásra alapul. Kifogástalan önéletrajzzal rendelkező, kiváló emberekről van szó, többen közülük sikeres üzletemberek, orvosok, pedagógusok stb. Jó csapatunk van, ismertettük a kormányprogramunkat, megneveztük a miniszterelnök-jelöltünket, ami mind azt mutatja, hogy az egyetlen párt vagyunk, amely elejétől a végéig tiszta lapokkal akar játszani.

A listás szavazásra való visszatéréssel inkább a pártra, az általa képviselt politikai brandre, a csapatra tevődik át a hangsúlyt, és ez egyféle lojalitást feltételez a jelölt részéről azzal az alakulattal szemben, amelyet képvisel. Ezért én abban reménykedem, hogy a választások után csökken a pártok közötti vándorlás.

AGERPRES: Milyen eredmény elérését tűzte ki célul a PNL, és vannak-e becsléseik ezzel kapcsolatban?

Alina Gorghiu: Eredményekről nem beszélünk, értelmetlen lenne most százalékokat mondani. Viszont abból szeretnénk kiindulni, hogy magas lesz a részvételi arány a választáson. A jobboldali választókat nem egyszerű szavazásra bírni. A PNL üzenete számukra az, hogy a parlament akkor lesz legitim, ha sokan elmennek szavazni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy magas részvétel mellett a PNL olyan eredményt érne el, amely lehetővé tenné számunkra a kormányalakító többség létrehozását, és ezáltal kormányprogramunk megvalósítását.

Egyetlen párt sem indul a választásokon csak azért, hogy legyenek parlamenti képviselői. Minden párt be akarja bizonyítani, hogy reformprojektjei révén képes előrevinni Romániát, és nem hátrafelé mozdítani akarja, mint például a PSD.

Vannak nagyon fontos projektjeink, amelyeket még az első kormányzási évben meg szeretnénk valósítani a jövendőbeli kabinettel. Elsősorban létre szeretnénk hozni a Román Fejlesztési és Befektetési Bankot. Ezzel a projekttel – amely a városi-vidéki fejlesztési alap egyfajta kiegészítése lenne – 24 milliárd eurónyi összeget vonzanánk be négy év alatt a román gazdaságba. Ez a román befektetőket segítené, akiket a legtöbb esetben elhanyagol az állam. A bank tervezett törzstőkéje 200 millió euró, hitelportfóliója egymilliárd euró körül lenne. Azért szeretném kiemelni ezeket a számokat, hogy a romániai vállalkozók meggyőződjenek róla, tényleg nekik szól ez a projekt.

Az egészségügyet illetően is vannak fontos prioritásai a PNL-nek, például az úgynevezett orvosházak létrehozása. 900 ilyen kisvárosi és vidéki ingatlanban gondolkodunk, amelyekben az orvos egyrészt lakhatna, másrészt elvégezhetné azokat az egyszerűbb vizsgálatokat, amelyekre jelenleg éppen ezeken a helyeken nincs lehetőség.

Az oktatással kapcsolatos projektjeink közé tartozik a gyerekek korai, 4 éves kortól kezdődő beiskolázása vagy az iskola utáni délutáni foglalkozások bevezetése, ami lehetővé tenné, hogy az aktív családok a munkahelyen és a gyermeknevelés terén is megállják a helyüket. Továbbá támogatnánk azokat a családokat, amelyek harmadik gyereket vállalnak, és adókedvezményben részesítenénk, illetve ingyenes vizsgálatokat biztosítanánk a várandós nőknek.

AGERPRES: Előfordulhat, hogy PNL nem szerez a parlamenti többséghez elegendő szavazatot, és más pártokkal kell szövetkeznie…

Alina Gorghiu: Az biztos, hogy nem fogjuk megszerezni a szavazatok 50%-át plusz 1-et, de egyik pártnak sem lesz abszolút többsége, hogy egymaga alakíthasson kormányt.

AGERPRES: És kivel tudna többséget alkotni a PNL?

Alina Gorghiu: Most ez nagymértékben függ attól, hogy milyen pártok jutnak be a parlamentbe. Itt van ez a két kisebb párt, az ALDE és a PMP, két – hogy úgy mondjam – politikailag kifáradt vezetővel, akik 26 éve ott vannak a csúcson, de nem valósítottak meg semmit, csak tönkretettek, hiteltelenné tettek intézményeket. Ezek a pártok szerintem nem jutnak be a parlamentbe, róluk tehát nem beszélek.

De beszélhetek a PSD-ről, amelyikkel azonban szóba sem jöhet a kormányalakítás, hiszen tudjuk, milyen mohó ez a párt, főleg a Dragnea-féle vezetéssel: minden pozíciót maguknak akarnak, a közember nem érdekli őket. És itt van mindjárt példának Liviu Dragnea, aki már nagyon rég vezeti Teleorman megyét, amely az ország egyik legszegényebb megyéje. Sok mindenről beszél a politikában, de szemlátomást egyáltalán nem érdekelte annak a megyének a sorsa, amelyet képvisel.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kis párt ugyan, de szerintem bejut a parlamentbe. Egy új párt, amely a román társadalom egy bizonyos rétegét képviseli, és nagyon jónak tartom, hogy ennek a rétegnek lesz képviselője a parlamentben. Van egyébként egy közös projektünk, amelyet Dacian Cioloşnak hívnak, ettől függetlenül nem merül fel egyelőre sem a választásokat megelőző, sem az azokat követő szövetségkötés gondolata. Mint ahogyan az RMDSZ-szel sem, amely szintén be fog jutni a parlamentbe, akár az 5 százalékos, akár az alternatív küszöb teljesítésével. Az RMDSZ mindig pragmatikusan dönti el, hogy kit támogat, vagy hogy részt vesz-e a kormányzásban egyik vagy másik párt oldalán. Nem szeretnék ajánlatot tenni most sem nekik, sem másoknak. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni. Meg vagyok győződve arról, hogy ha nem is nyeri el a mandátumok felét plusz egyet, a PNL része lesz annak a parlamenti többségnek, amely megalakíthatja a Cioloş-kormányt.

AGERPRES: A PNL felkarolta Dacian Cioloş miniszterelnök Románia 100 programdokumentumát, amely kevesebb minisztériumot irányoz elő. Mely tárcákat kellene összevonni?

Alina Gorghiu: Ez a dokumentum, amelyet mi is felvállaltunk, az állami intézmények karcsúsításáról, a bürokrácia csökkentéséről, az állampolgárokkal való valós kommunikációról és a korrupcióellenes harcról szól, amely – és ezt láthattuk az elmúlt 12 hónap alatt – hat százalékos gazdasági növekedést hozott. Ha egyetlen dologgal kellene jellemeznem ezt az elmúlt egy évben hivatalban lévő csapatot, azt emelném ki, hogy egyetlen korrupciós botrány nem fűződik hozzájuk. Azt hiszem, büszkék lehetünk erre, hiszen a Ponta-kormány tagjai minden héten részesei voltak valamilyen cirkusznak, korrupcióval kapcsolatos ügynek. Egyébként miniszterekről, a kabinetről, a kormánystruktúráról azt követően beszélünk majd, hogy a miniszterelnök megkapja a kormányalakítási megbízást. Azt azonban mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy politikai kormányra van szüksége az országnak. A szakértői kormány szükségmegoldás volt, mivel a Colectiv-tragédiát követen a PSD és az ALDE nem akart előrehozott választásokat. Véleményem szerint azonban közép- és hosszú távon a politikai kormány jeleníti meg a demokrácia lényegét, csak ennek lehet olyan parlamenti támogatása, amely garantálhatja a kormány, a parlament és az elnöki hivatal közötti intézményes kapcsolatot. A miniszterelnöknek nyilvánvalóan döntő szava lesz a kormánystruktúra kialakításában.

AGERPRES: Körvonalazódott-e már a PNL-nél egy árnyékkormány?

Alina Gorghiu: Nem egy, hanem akár három embert is tudnánk javasolni mindegyik tárca élére, olyanokat, akik bármikor átvehetnék bármelyik minisztérium irányítását, és egy pillanatig sem aggódnék, hogy nem tudják ellátni feladatukat. Amúgy számon tartjuk a párton kívüli szakembereket is. Azt már mondtam és továbbra is azt gondolom, hogy az igazságügyi minisztérium élén továbbra is szakértőnek kell állnia. Most nem feltétlenül Raluca Prunăra gondolok, mert nem szeretném, ha továbbra is ő vezetné a tárcát, de biztos vagyok benne, hogy találnánk egy kiváló jogi szakembert, aki jól menedzselné a minisztériumot. És vannak még olyan tevékenységi területek, amelyek esetében a pártokhoz közel álló személyeket, de nem párttagokat javasolnék a miniszteri tisztség betöltésére.

AGERPRES: Amennyiben a PNL-nek sikerül parlamenti többséget alkotnia, pályázik-e a szenátusi elnöki vagy valamilyen miniszteri tisztségre?

Alina Gorghiu: Azt gondolom, meglehetősen kínos, hogy most az a személy tölti be a felsőház elnöki tisztségét, aki betölti. Ha már a baloldalról esett szó, azt javaslom a baloldali szavazóknak, hogy voksoljanak egyenesen a PSD-re, mellőzzék a PSD eme torzszülöttjét. Ami a tisztségeket illeti: semmilyen tervem nincs. Az egyetlen projekt, ami foglalkoztat, az az, hogy megnyerjük a választásokat, és megvalósíthassuk elképzeléseinket. Ezek olyan tervek, amelyeket kizárólag tisztességes emberekkel lehet kivitelezni, akik együtt tudnak működni Dacian Cioloşsal, és ebből a szempontból mindegy, ki vezeti a szenátust vagy a képviselőházat. Fontos lesz viszont hogy az alsó- és felsőházban is kialakítsuk azt a kritikus tömeget, amely lehetővé teszi a megfelelő együttműködést a kormánnyal.

A miniszterséget pedig kizártnak tartom, nem vágyom erre a tisztségre. Azt gondolom, hogy a pártnak okos döntéseket kell hoznia. A kormányon lévő pártok általában megfeledkeznek a pártpolitikáról, minden energiájukat leköti a kormányzás. Szerintem racionális döntést kell hoznunk ez ügyben, és gondunk kell legyen arra, hogy a pártpolitika dinamikus maradjon, ne halványuljon el a kormánytevékenység mellett.

AGERPRES: A Románia 100 platform a közigazgatásra is kitér. Hogyan kellene megreformálni a közigazgatást?

Alina Gorghiu: A teljesítményt kell a közigazgatás középpontjába helyezni. Akár a központi, akár a helyi közigazgatásról beszélünk, az embereknek érezniük kell, hogy munkájukat megbecsülik. A megbecsülést a köztisztviselői státus korrekt szabályozása biztosíthatja, ami jelen pillanatban hiányzik Romániában. Másodsorban nincs becsületes és tisztességes közigazgatás tisztességes fizetések nélkül. A közalkalmazotti béreket szabályozó törvény elfogadása nélkül nem lehet az embereket érdekeltté tenni abban, hogy odafigyeljenek a munkájukra, arra, hogy mit írnak alá. Természetellenes, hogy egy olyan, a központi adminisztrációban dolgozó alkalmazott, aki tízmillió eurós nagyságrendű szerződéseket ír alá, 2.000 lejt keres. Nyilvánvalóan felmerül a gyanú, hogy egy-egy ilyen hivatalnokot megvesztegethetnek, és nem kell csodálkozni, hogy egy-egy esetben ez a gyanú be is igazolódik.

Viszont megvalósíthatónak tartom a teljesítményalapú bérezést, világos és átlátható követelményrendszer alapján, azt, hogy jutalomban részesüljön a köztisztviselő, ha például jelentős európai uniós alapokat sikerült lehívnia. Ez szerintem olyan liberális elv, amely alkalmazható egy magát hatékonynak tartó adminisztrációban. Ugyanakkor tisztázni kell az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket. Mert bár sok szó esett róla, én még mindig nem láttam egy olyan, uniós finanszírozásból megvalósuló kezdeményezés tervezetét, amelynek az lenne a célja, hogy összegyűjtse és egységesítése azt a 300 jogszabályt, amelyek az összeférhetetlenséggel és érdekellentéttel kapcsolatos előírásokat tartalmazzák. Nekem mint államnak, politikusnak, nem érdekem megbüntetni valakit összeférhetetlenség miatt. Nekem az az érdekem, hogy stabil alapokon nyugvó adminisztrációm legyen, hogy megelőzzem azt, hogy egy-egy alkalmazott esetében érdekellentét lépjen fel. Ezt pedig úgy érhetem el, hogy egyszerű, néhány oldalas, áttekinthető jogszabályt adok a kezébe, amely világossá teszi számára, melyek azok a szituációk, amelyekbe nem kerülhet. De ha 300 törvényt teszünk az ember elé, amelyek több tízezer oldalt összesítenek, nem várhatjuk el, hogy megértse azokat, főleg hogy egy részüknek ez nem is szakterületük. Olyan polgármestereink vannak, akik mérnökök, akiknek nincs kapcsolatuk a joggal, vannak tanácsosok, akik egy részének nincs felsőfokú végzettsége. Ezeket az embereket segíteni kell.

AGERPRES: Szakmáját tekintve Ön ügyvéd. Miként látja azt a jelenséget, hogy az igazságszolgáltatás felől érkező kéréseket rendre visszautasítja a parlament?

Alina Gorghiu: Azt kell mondanom, hogy a parlamentnek ez az állandó visszautasító magatartása sajnos a PSD elmaradott mentalitását tükrözi. Nem értem ezeket az embereket, hogy nem érzik, hogy 2016-ban, sőt, rövidesen 2017-ben vagyunk. Évek óta arra törekszünk a parlamentben, hogy felgyorsítsuk az ilyen ügyekkel kapcsolatos eljárást. Két évvel ezelőtt egy erről szóló törvénytervezetet is benyújtottunk, amely épp arra épül, hogy én, a parlamenti képviselő egyenlő vagyok önnel, az újságíróval. Az igazságszolgáltatási folyamatban nem lehetnek többletjogaim a parlamentben, csak azért, mert Dragnea, Şova, Ponta vagy bármi más a nevem. Sajnos azonban ez a PSD-ALDE társaság sokszor magasabb rendű állampolgárok kreálására használja fel a parlamentet.

Nem állítom, hogy ha valaki ellen bűnvádi vizsgálatot indít az ügyészség, az azt jelenti, hogy bűnös. Ellenkezőleg, tiszteletben tartom az ártatlanság vélelmét, de törvényhozóból nem változhatok át igazságot szolgáltató bíróvá. Ha valaki ellen bűnvádi eljárás elindítását kezdeményezi az ügyészség, akkor annak az embernek meg kell jelennie a bíróság előtt, amely aztán eldönti majd, hogy hibás-e vagy sem. Viszont szándékosan lejáratni a parlamentet politikushoz, a szenátus vagy a képviselőház elnökéhez méltatlan magatartás.

Most a képviselőház élén olyan ember van, aki törvényerőre emelné a lopást, a szenátust pedig olyan ember vezeti, aki nem elég, hogy folyamatosan az igazságszolgáltatás ellen és Oprea meg a többiek védelmében szavazott, de nyilvánosan ki is jelentette, hogy az igazságszolgáltatás gyökeres megváltoztatását tervezi, amennyiben ő, illetve a PSD kormányra kerül. Nem hinném, hogy egy stabil és kiegyensúlyozott országban az igazságszolgáltatás kampánytéma lehet. Hogy ezt továbbra is kampánytémaként használják fel, az éppen azért történhet meg, mert a romániai baloldal makacsul igyekszik tönkretenni az igazságszolgáltatás eszméjét.

AGERPRES: A mentelmi jog megvonásával kapcsolatos eljárás problémájának megoldása már a következő parlamentre fog hárulni…

Alina Gorghiu: Igen, és meg is fogjuk oldani. Egy PNL többségű parlament prioritásként fogja kezelni az igazságszolgáltatás részéről érkező igénylésekkel kapcsolatos eljárás ügyét. Ha már beindult a folyamat, és megvan a kérés, 24 óra alatt elbírálja azt a szakbizottság, és elküldi a jelentését a plénumnak, újabb 24 óra alatt megszavazzák – és nem titkos, hanem nyilvános szavazással. Ha rendre zöld utat ad adunk az igazságszolgáltatás kéréseinek, higgye el, a parlamentben is be fog köszönteni a normalitás állapota. De beszélhetnénk a parlament munkaidejéről is, ami, sajnos, jelenleg egy héten 24 órát vagy talán heti másfél napot tesz ki. Parlamenti reformtervünk értelmében egyik héten öt napot dolgoznánk, majd egy hét terepmunka következne, hogy a szakbizottságok, majd a plénum egyenként és komolyan át tudjon tárgyalni minden egyes törvénytervezetet – ez most nem így történik.

És a törvényhozó testület emberi erőforrásairól is beszélhetnénk, mert mi a képviselőjelöltjeinkkel együtt máris azon dolgozunk, hogy felleltározzuk, melyikük milyen végzettséggel, képesítéssel rendelkezik, hogy felmérjük, melyik bizottságban tudná hasznosítani szakmai tapasztalatát, hogy többé ne történjen meg az, hogy a jogi bizottságban mérnökök vannak, a mezőgazdasági bizottságban orvosok és így tovább.

AGERPRES: Az államfő kijelentése értelmében a leendő parlamentnek kell döntenie a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) új vezetőjéről is. A PNL-nek van jelöltje a SIE élére?

Alina Gorghiu: Az ajánlásnak Románia elnökétől kell érkeznie. Csak ezt követően dönthetjük el, hogy milyen mértékben támogatjuk a jelölést, de Románia elnökét ismerve, az a lehető legjobb lesz a Külügyi Hírszerző Szolgálat szempontjából. Tétovázás nélkül kijelenthetem, hogy az elnöki hivataltól jövő javaslatok általában nagyon jók voltak. Mihai Răzvan-Ungureanu jelölését mi is megszavaztuk parlamenti kollégáinkkal együtt. Ami engem a SIE vezetőjénél jobban foglalkoztat, az az, hogy legyen a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálatnak is egy ellenőrző bizottsága, amely a civil felülvizsgálat feladatát látja el, és olyan emberekből áll, akik valóban teszik a dolgukat, nem pedig olyanokból, akik esetében felmerül a gyanú, hogy különböző intézmények érdekeit szolgálják. Azt szeretném, hogy a parlament is gyakorolja ellenőrző feladatát minden intézmény esetében, legyen szó kormányról vagy bármely más intézményről, amellyel együttműködik vagy amely a hatáskörében van.

AGERPRES: Visszatérve a választási kampányra, a liberálisok köreiben „tiszta” PNL-listákról beszélnek, mégis akadnak „problémás” jelölések, mint például a Nicoară úré…

Alina Gorghiu: A mi „tízparancsolatunk” értelmében embereinknek tíz kritériumot kell teljesíteniük. Ezek közül az egyik a korrupciós eseteket zárja ki. Itt azonban nincs szó ilyesmiről.

AGERPRES: Bukarestben a PNL lesz a szavazólapok első helyén. Előnyt jelent ez?

Alina Gorghiu: Nem hiszem, hogy a szavazólapokon elfoglalt pozíció bármennyire is nyomna a latban a szavazatokért folyó versenyben, akár Bukarestben, akár máshol az országban. Volt már eset arra, hogy nem voltunk első helyen a szavazólapon, és megnyertük a választásokat. Esete válogatja. Aminek viszont nagyon örülök, hogy a kormány átláthatóvá tette a szavazókörzetek működését. Fontos tudni, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a szavazás átlátható, korrekt legyen, ne merüljön fel a csalás gyanúja. Fontosnak tartom azt is, hogy mozgósítsuk az embereket a szavazás napjára.

Ha megengedi, felhívást intézek Románia civil társadalmához, Románia üzleti szférájához, és minden emberhez, aki legitim parlamentet szeretne. Azt hiszem, fontos, hogy az emberek járuljanak az urnákhoz, függetlenül attól, hogy kire szavaznak. Én liberálisként nyilván azt szeretném, ha a PNL-t támogatnák. Ugyanakkor fölösleges pazarlás lenne olyan alakulatokra voksolni, amelyek úgyse jutnak be a parlamentbe. Nagyon nem tartom jónak, hogy a szavazás napja december közepére esik, de mit tegyünk, így írja elő az Alkotmány.

Alaptörvényünket tisztelnünk kell, a jövőben viszont el kell gondolkodnunk valami megoldáson, hogy ne télvíz idejére essenek a választások. A különböző választások összevonásáról is gondolkodnunk kell, hogy ne legyenek ma helyhatósági, néhány hónap múlva európai parlamenti, még egy pár hónap elteltével államelnöki, fél év múlva parlamenti választások és így tovább. Az összevonásra a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében is szükség van, de azért is, hogy az ország fennakadások nélkül működhessen, ne bénuljon le hol a helyi, hol a központi közigazgatás, arra várva, hogy ki nyeri meg a választásokat és hogy milyen arányban. A külföldön élő románokat is meg kell szólítanunk, nemcsak ezzel a választási folyamattal, hanem a leendő kormány működésével kapcsolatban is.

AGERPRES: Említette, hogy lemond, ha nem a PNL körül alakul ki majd a parlamenti többség. Ezek szerint Dacian Cioloş lehet a PNL új elnöke?

Alina Gorghiu: A válaszom arra a kérdésre vonatkozott, ami így hangzott: Mit fog tenni a választások után? Mire én az feleltem, hogy minden politikai pártnak két lehetséges forgatókönyve van: az egyik szerint megnyered a választásokat, parlamenti többséged lesz, saját kormányt alakítasz, kormányfőt javasolsz, így a párt tagjai boldogok, elfelejtik a listaállítás, miniszterek jelölése körül kialakult feszültségeket, és mindenki örül, hogy kormányprogramja révén előrébb viheti Romániát. A második forgatókönyv szerint pedig elveszíted a választásokat. Márpedig minden normális vezető felelősséget vállal a választásokon való sikertelen szereplésért és lemond. Fel sem merül, hogy ha valaki elveszíti a választásokat, ottmaradjon funkciójába tokosodva a PNL-ben. Hogy Dacian Cioloş mit fog tenni a választások után, az az ő döntése. Egyelőre neki végig kell vinnie mandátumát. Ő nem vesz részt ebben a választási kampányban, hanem a Victoria-palotában ül, és tovább dolgozik projektjei kivitelezésén. Ugyanakkor nem titkolom, hogy a PNL nyitott arra, hogy a soraiba fogadja őt.

AGERPRES: Kérem, jellemezze egy-egy szóban a következő politikusokat: Klaus Iohannis, Dacian Cioloş, Liviu Dragnea, Traian Băsescu, Victor Ponta, Elena Udrea, Vasile Blaga, Călin Popescu-Tăriceanu, Ion Iliescu, Mircea Ionescu-Quintus, Crin Antonescu, Adrian Năstase, Nicuşor Dan, Kelemen Hunor.

Alina Gorghiu: Klaus Iohannis – erős; Dacian Cioloş – kormányfő; Liviu Dragnea – szegény Teleorman megye, hogy ne egy szót használjak, Traian Băsescu – kudarc; Victor Ponta – ki az a Victor Ponta?!?; Elena Udrea – jelölt; Vasile Blaga – barát; Călin Popescu-Tăriceanu – csalódás; Ion Iliescu – forradalom vagy bányászjárás; Mircea Ionescu-Quintus – rendkívüli ember, a mi történelmünk; Crin Antonescu – mit is mondhatnék Crin Antonescuról? Kár, hogy kilépett a politikából, ez az egyetlen dolog, ami eszembe jut. Egy olyan ember ő, aki nagyon kedves számomra. Adrian Năstase – PSD-s gondolkodás a PSD nélkül; Nicuşor Dan – lehetséges leendő polgármester; Kelemen Hunor – velejéig pragmatikus.

AGERPRES: Ha megsaccolhatná a többi párt – PSD, PMP, RMDSZ, USR és ALDE lehetséges miniszterelnök-jelöltjét…

Alina Gorghiu: Nehéz megmondani. Az egyetlen párt, amely esetén érdekelne a kormányfőjelölt, az a PSD, márpedig azért, hogy kormányprogramjával összehasonlításképpen tudjuk felmutatni a mi kormányprogramunkat, és Dacian Cioloş miniszterelnök-jelöltünket az övékkel. Jelenleg azonban náluk az egyetlen jelölt Liviu Dragnea, vagy Liviu Dragnea, vagy esetleg Liviu Dragnea. A választási lehetőségek egyre korlátozódnak, ami elég szomorú helyzet Romániára nézve. Miért óvakodnak megnevezni, mitől félnek, miért nem mernek Liviu Dragneán kívül más lehetőségre is gondolni – nem tudom. Azt hiszem, stratégiailag nagy hiba a PSD részéről, hogy nem javasol olyasvalakit, aki nem kompromittálta magát, aki nincs még megkopva, hogy legalább a látszatát keltsék annak, hogy a PSD megváltozott, és már nem a helyi nagymenők pártja. Tudja, én is megfizetek a magam stratégiai hibáiért, a PSD is megfizet a sajátjaiért, ha majd a választások után észbe kap, hogy a PNL alakított kormányt.

Forrás: AGERPRES