Szolomájer Tímeát és Adrian Ștefănuți-ot, a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság két referensét kérdeztük a nemrég zárult eseménnyel kapcsolatban: a július 18–19-i hétvégén került megrendezésre a III. Villa Karul Középkori Fesztivál Nagykárolyban, a Károlyi-kastély kertjében.
Több mint háromezren voltak kíváncsiak a rendezvényre, sokakat érdekeltek a lovagi párviadalok, a régizenekoncert, a kézműves foglalkozások, az íjászverseny vagy a drámajátékok.
Sokat gondolkodtunk előtte azon, hogy mivel lehetne újat hozni az idei fesztiválprogramba. A legszebb dolog az volt a jelenlegi rendezvényen, hogy nagyon sok fiatal – és főleg a játékokra nagyon sok gyerek – eljött. Végül nekünk is nehéz volt már kordában tartani őket. Családi hangulat uralkodott, este hét óra körül kezdtek inkább jönni a szülők-gyerekek. Sokan eljöttek nemcsak Nagykárolyból, hanem a környező falvakból-községekből is – összegezte a fesztivált Adrian Ștefănuți.
– Mennyire volt folyékony a fesztivál megszervezése? – teszem fel a kérdést Szolomájer Tímeának.
– Viszonyítás kérdése, számomra elég folyékonynak tűnt, mivel nem volt túl nagy programtorlódás, a programok szellős egymásutánban követték egymást. Amit még megjegyeznék, az az, hogy hangulatában ez inkább felnőtt fesztivál volt. Ez nem azt jelenti, hogy fiatalok nem jöhettek ki, de ez nem a mértéktelen vigadozásról szólt, hanem arról, hogy az emberek le tudjanak ülni kellemes környezetben, és egy kis nézelődés, egy kis vásár után beszélgessenek is egymással. Ez egy egymást közel hozó fesztivál volt. Családias hangulatú is volt a rendezvény, ami azért nagyon jó, mivel ha a családok a kisgyerekekkel ezt szokták meg, ezt tekintik minőségi mércének, akkor egészen jóféle fiatalságot nevel ez a rendezvény.
– Olyan programokat sikerült összeválogatni a fesztiválra, amivel össze lehet hozni a családokat? Sikerült-e mindent megvalósítani, vagy voltak még a szervezésben hiányosságok?
– Szerintem tökéletes szervezés, tökéletes fesztivál még nem történt. Az ember csak akkor tudja levonni a következtetéseket, miután túl van egy rendezvényen. Nyilvánvalóan ez sem volt tökéletes, de az anyagi kereteket és lehetőségeket figyelembe véve szerintem ez egy igen jól sikerült fesztivál volt. Nem mondom, hogy nem lehet jobbat, sőt, remélem, hogy a továbbiakban egy kicsivel több és jobb lesz ez, de ezekre az alapokra lehet építeni.
– Mi volt a fesztivál legerősebb pontja?
– Nem tudnék egyetlen erős pontot megnevezni, de valószínűleg a lovagi tornák képezték a magvát a látványosságnak, ezzel tudtuk a legnagyobb számú nézőközönséget bevonzani. A többi program pedig ott marasztalta az embereket. Megteremtettük a látvány és minőség egységét.
– Mi a legnagyobb hiányosság, ami észrevehető volt? Mi az, amin lehet még javítani?
– Az, hogy nem számolunk az emberi tényezővel és kíváncsisággal. Ha tízzel többen lettünk volna szervezők és önkéntesek, az is bőven elkélt volna, mivel az emberek olyan kíváncsiak lettek például a lovarda épületére, hogy megnyitottuk a kapukat nemcsak a benn megtartott előadások időtartamára.
– Ebben az évben többek között cél volt az is, hogy a gyermekeknek is többet mutassunk, hiszen egy ilyen rendezvény nem csak a harcról szól, hanem történelemről, életmódról, kultúráról is. Szerettük volna a rendezvényt oktató jellegűvé is tenni: sok játék, kézműves foglalkozás várta a kicsiket.
Kovács Péter Zoltán
You must be logged in to post a comment.