Eleink gyümölcseit őriznék meg

Az önállóbb, ám kisebb termésátlagú fajtákat óvnák meg Szatmár megyében is. Egyfajta tündérkerteket hoznának létre, amelyek révén például a biokultúrában való gondolkodáshoz is hozzászoktatnák az ifjakat.

Itt-ott találni még olyan gyümölcsfákat, amelyek hatvan-hetven éve teremnek. Méghozzá úgy, hogy az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag egyáltalán nem permetezték őket… Ezen fák génállományának megőrzése sok szempontból is lényeges — magyarázza érdeklődésünkre Kovács Szabolcs falugazdász. Egyrészt ezekből idővel olyan gyümölcsösöket lehetne létrehozni, amelyek vegyszerek nélkül is terméssel szolgálnak, ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy ebben a tekintetben a 24. órában vagyunk. Gyümölcsöseink biológiai sajátosságait vagy most mentjük meg, vagy végképp eltűnnek.

Terjeszkedő tündérkertek

Mint ismeretes, magyarországi támogatással falugazdász-hálózat jön létre. A falugazdászok kötelező feladatai közé tartozik a Kárpát-medence különböző tájegységein még fellelhető hagyományos, tájba illő mezőgazdálkodási kultúrák és az azokhoz tartozó genetikai értékek, génforrások, őshonos vagy régen honosult növény- és állatfajok feltérképezése és dokumentálása a Haszonállat-génmegőrzési Központ szakmai irányításának megfelelően. A helyi kultúrnövény- és haszonállat-fajták lelőhelyeinek, a gazdák és helyszínek elérhetőségeink írásban való rögzítése, termesztői, tenyésztői (és esetleg nemesítői, fajtafenntartói) jegyzékek összeállítása, térképes dokumentálása.

Persze semmi új sincs a Nap alatt. Jelenleg a Kárpát-medencében mintegy 150 tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében. Például a Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott a Kovács Gyula erdész-pomológus által életre hívott országos Tündérkert-mozgalomhoz, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését. Jelenleg 888 gyümölcsfa él, azaz a biológiai sajátosságok megmaradását biztosítja.

Előnevelnék a beoltott gyümölcsfákat

A Szatmári Vidékfejlesztéséért Egyesület és a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Falugazdászprogramon keresztül szeretne egy hasonlót, azaz „tündérkertet” létrehozni Szatmár megyében. Első lépés lenne a fajták beazonosítása feltérképezése, azoknál a gazdáknál, akiknél ilyen régi őshonos gyümölcsfa van. „Hogy hol találunk még őshonos fajtákat, milyen állapotban találhatók meg, ezeket aztán térképre vetítve is meg kell jelölni ezeket” — fejti ki a teendők sorát Kovács Szabolcs.

Nemrégiben járt ő is egy „tündérkertben”, amelyben a Kárpát-medencében honos körtefák mindegyike megtalálható volt. „No, egy ilyet szeretnénk mi is létrehozni, itt, Szatmár megyében!” — összegzi. Persze ez hosszabb távú elképzelés. Előbb elkészíteni az összesítést, majd a feltérképezett tudásanyag birtokában akár faiskolák keretében, de magánkezdeményezésként, hobbikertészekkel egyeztetni. „A facsemetéket ők előnevelnék. Ezekben pedig tavasz elején, tél végén a már adatbázisba vett helyekről oltóágakat vinnénk, majd az oltás után egy évvel már el is lehetne ültetni ezeket” — teszi hozzá. Olyan három év múlva már megtörténhetne az ültetés. Addig lesz idő arra, hogy optimális helyszínre leljenek, olyanra, ahol a gyümölcsfák otthon érzik magukat. Ezeken a területeken a továbbiakban akár biotermesztésben lehetne gazdálkodni, hasznosnak tűnik az is, hogy gyerekek előtt megnyissák ezeket a területeket, mintegy hozzászoktassák őket az őshonos fajták megbecsüléséhez, szeretetéhez, a biokultúrában való gondolkodáshoz.

„Vegyszermentesen is teremnek”

Mifelénk, azaz a szatmári tájegységben őshonos gyümölcsfák foltokban maradtak meg — fejti ki érdeklődésünkre a szakember. Almák, körték, szilvák, a hagyományos, magról szaporítható őszibarackok, a kajszibarack (igaz, ez már lényegesen kisebb számban, de még mindig találni régi, 50–60–70 éves fákat is!). Ugyanakkor van még faeper, berkenye, naspolya stb.

Az államosítás miatt errefelé is új fajták jelentek meg, kiszorították a régi, nagyobb ellenálló-képességgel, ám kisebb terméshozammal rendelkező fajtákat. Azonban mára már az államosítás után létrehozott nagy gyümölcsösök fajtáit is sokadjára keverik, hibridizálják.

Kovács Szabolcs falugazdász szerint a vegyszermentességük okán is szerencsés lenne megőrizni a régi, ellenálló fajtákat. „Azok akár vegyszermentesen is teremnek” — magyarázza. Ami pedig igen lényeges tényező lehet napjainkban, hiszen a biotermékek iránt megnőtt az érdeklődés, egyre nagyobb az igény rájuk. Mint megemlítette, az vannak például olyan 70–80 éves almafák, amelyek még mindig teremnek, holott az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag parlagon találhatók, nem voltak vegyszerrel kezelve. „Ugyanakkor azért is fontos a megőrzésük, hogy egész egyszerűen megmaradhassanak az utókornak. Van erre, a megőrzésre, talán 10 évünk, utána eltűnnek” — nyomatékosítja.

A zöldségek esetében is szükség lenne egy ilyesféle génbankra. Mint kifejti, míg korábban évtizedekig ugyanazt a babot használták egy-egy gazdaságban, ma már évente új fajtákat ültetünk el. Ellenben ez azt eredményezi, hogy az eredeti, az őshonos paszuly eltűnik a Kárpát-medencéből, holott sok esetben hasznos lehet a megőrzése. „Lassan az őshonos vetőmagok eltűnnek” — vázolta fel, hogy a 24. órában vagyunk eben a tekintetben is…

1