Május 3. és 18. között lehet idén beiratni a ballagó ovisokat az előkészítő osztályokba. A megfelelő tanintézmény kiválasztása hatalmas feladat elé állítja a szülőket. Hogy megkönnyítsük kissé a dolgukat, bemutatjuk azokat a nagykárolyi iskolákat, ahol magyar tannyelvű orsztályokkal várják a kisdiákokat.
„Legfőbb nevelési elvünk az elfogadás és a szeretet” – vallja a nagykárolyi Elméleti Líceum vezetősége és tanári kara. Az iskola barátságos, toleráns, demokratikus és nyitott intézmény, amely egyenlő esélyt nyújt minden gyermek számára, biztosítva a megfelelő nevelési környezetet. Az iskola segíti a diákokat képességeik, készségeik, kompetenciáik fejlesztésében, hogy jövőjüket megvalósíthassák, és beilleszkedjenek egy dinamikus, demokratikus közösségbe, mely európai értékrenden alapszik.
Az iskola célja egészséges identitású, másokat elfogadó, a világra nyitott, világos jövőképpel, európai és multikulturális értékrenddel rendelkező polgárok nevelése. Szeretnék, hogy az iskola a tudás tárhelye, szellemi és lelki útravaló forrása legyen az itt tanulók számára, figyelembe véve a diákok szükségleteit és törekvéseit. Az iskola küldetése, hogy a kötelező oktatást biztosítsa minden gyermek számára a minőségi nevelést előkészítő osztálytól a XII. osztályig.
Az eddigi évekhez hasonlóan az elkövetkező tanévben az iskola keretén belül két magyar tagozatos előkészítő osztály indítását tervezik (2 x 22 hely).
„Az álmok egy tanítóval kezdődnek, aki hisz benned, aki noszogat, ösztökél és fölsegít a következő lépcsőfokra” – (D. Rather) – vallják a Vasile Lucaciu Általános Iskola tanítói és tanári kara. Az elmúlt időszakban felújított és kibővített iskola nagyon szép környezetben, modern, jól felszerelt termekkel várja az új és régi diákokat. A felújított, tágas, világos osztálytermek új bútorokkal és projektorral felszereltek. Az osztálytermek mellett pedig egy sor új, szakszerűen felszerelt labor is kialakítás-ra került, többek között egy informatikai labor okostáblával, vetítővel és új, internetkapcsolattal rendelkező számítógépekkel. Mindezek mellett egy dokumentációs és információs központ is létesült, mely szintén okostáblával, televízióval és számítógépekkel felszerelt, illetve egy felújított könyvtár áll a tanulók rendelkezésére, mely több mint 12.000 kötetet tartalmaz. És mivel az elme nevelése mellett a test karbantartása is nagyon fontos, a diákoknak két, szintén felújított tornaterem is rendelkezésére áll, ahol modern eszközök és szórakoztató gyakorlatok révén ismerkedhetnek meg a különböző sportok alapjaival. Az iskolában az új tanévben az előző évekhez hasonlóan egy magyar tannyelvű osztály indul (22 hely), ahol Chiuhan Evelin tanítónő várja majd az előkészítő osztályba lépő gyermekeket.
„Ha ugyanis a gyerekeket kiskoruktól fogva, szorgalmasan nevelik vallásos életre és műveltségre, kétségtelenül remélhető, hogy egész életük boldog lesz.” (Kalazanci Szt. József) – vallják a Kalazanci Szent József Római katolikus Líceum tanárai.
Az iskola célkitűzései:
– Emberközeli, biztonságos családias légkörben megalapozott tudást, széleskörű műveltséget és gyakorlati jártasságot nyújtani
– Keresztény szellemiségben történő nevelés, nemzeti és keresztény értékek átadása
– Hagyományőrzés
– A családokkal együttműködve a gyermekek személyiségének széleskörű fejlesztése
Az intézmény új, modern iskolaépülettel, szakmailag jól felkészült, stabil tanári, tanítói közösséggel, modern taneszközökkel, kivetítővel, interaktív táblákkal felszerelt termekkel, gazdag könyvtárral, új, felszerelt tornateremmel és sportpályával, informatika teremmel, laboratóriummal és kabinetekkel, díszteremmel, klubhelyiséggel, és saját konyhával rendelkezik.
Az iskolában az elkövetkezendő tanévben egy előkészítő osztály indul (22 hely), ahol Nagy Katalin Tünde tanítónő várja majd a gyerekeket.
„Egy esélyt minden gyermeknek, hogy sikeres legyen az életben” – vallja az 1-es számú Általános Iskola vezetősége, hiszen szerintük az iskola nem kiváltság, hanem mindenkinek a joga.
Az iskola célkitűzése, hogy minden gyereknek biztosítsa a saját igényeinek megfelelő minőségi oktatást, így a jövő fiataljai képesek lesznek megfelelni a román és az európai társadalom szakmai követelményeinek. Az intézmény számára kiemelten fontos a tanulók megfelelő képzése, a tehetségek felfedezése, és ezek fejlesztése, a minél jobb eredmények elérése érdekében. Folyamatosan tesznek azért, hogy aktívan bevonják a közvetlenül, illetve közvetetten érintetteket az iskola tevékenységébe és problémáiba. Elképzelésük szerint az iskola olyan intézmény kell legyen, amely népszerűsíti az értékeket, amely lehetőséget biztosít a tanítási folyamatban résztvevőknek az érvényesülésre, és a szakmai tudásuk kibontakoztatására. Célul tűzték ki az újítást, a tanítás újragondolását, hogy felkészíthessék diákjainkat a jövő társadalmára. Nem mellesleg ősszel egy teljesen felújított épületben kezdhetik a diákok a tanévet.
A magyar tagozaton (22 hely) Botan-Simon Hajnalka, a német tagozaton (22 hely) pedig Fazekas Imola várja ősszel a kis iskolakezdőket.
Az idei beiskolázási kérelmeket május 3-a és 18-a között lehet benyújtani az előkészítő osztályokba. A beiskolázási kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni: a szülő/gyám személyazonossági igazolványa, a gyermek lakóhelyét igazoló dokumentum, a gyermek születési bizonyítványa, illetve (azon gyerekek esetében, akik 2023. szeptember elseje és december 31-e között töltik be a 6 évet) szakmai ajánlás.
Válasszon magyar iskolát gyermekének!
Jelentősen jobban sikerült megtartani arányunkat a magyar oktatásban az elmúlt tíz évben Erdélyben, mint amennyire a lakosság körében apadt a magyarok aránya – derül ki az Iskola Alapítvány megrendelésére a SoDiSo Research kutatócég által készített oktatási elemzésből.
„Az elmúlt években és a közelmúltban, az oktatási törvénytervezetek összeállításában mindvégig azt tekintettük egyik legfontosabb feladatunknak, hogy a szórványoktatást, a szórványban működő oktatási intézményeinket megerősítsük. A délutáni oktatási program kiterjesztése, az ősztől induló iskolabusz-program, a nagy mértékben megemelkedett oktatás-nevelési támogatás összege, az új törvényekben a többletforrás lehetőségének megteremtése a szórványban és a vidéki településeken működő oktatási intézményeinknek mind-mind ezt szolgálják. Az elkészült elemzés abban erősít meg bennünket, hogy programjaink mellett kitartsunk, ahol pedig lehet, újakat indítsunk el” – idézte Nagy Zoltán-Leventét, az Iskola Alapítvány elnökét az RMDSZ közleménye.
A népszámlálás előzetes adatai alapján az összlakosság száma csupán 4 százalékkal apadt Erdélyben, a magyar lakosság száma azonban sokkal erőteljesebben, 14%-kal csökkent. Ehhez képest a teljes diákpopuláció 10%-kal, a magyarul tanulók száma pedig csak kissé hangsúlyosabban, 12%-kal csökkent, olvasható a közleményben. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a magyar közoktatás súlya viszonylag stabil maradt: 2011 és 2021 között Erdély 15 megyéjében a magyar nyelven tanulók aránya 16,3%-ról 15,6%-ra csökkent, miközben a régióban a magyarok aránya az össznépességen belül 19,8%-ról 18,0%-ra apadt – olvasható a közleményben.
Az elemzés készítői kiemelik, hogy 2014 és 2018 között egy fontos trendforduló következett be: a magyar nyelven tanulók aránya meghaladta a magyar nemzetiségű diákok arányát. Ez a különös változás annak ellenére ment végbe, hogy továbbra is azt feltételezhetjük, hogy a magyar gyerekek egy jelentős része – szakértői becslés szerint mintegy 10%-a – román nyelven tanul. A pozitív trend mögött az elemzés szerint egyfelől az állhat, hogy a magyar oktatásban egyre többen vannak a nem magyar etnikumú gyerekek. Ezeknek nagy része magyar anyanyelvű roma (a magyarul tanulók mintegy 11–12%-a), illetve 4–5%-ra tehető a jelentős román kötődéssel rendelkezők aránya (alapvetően a román–magyar vegyes családból származók). Másfelől ez azt is jelenti, hogy a magyar nyelvű oktatási alrendszer jól teljesít, sikerült a magyar gyerekek egyre nagyobb hányadát az anyanyelvű oktatásba integrálni az elmúlt évtizedben. Az elemzés szerint ez leginkább annak tudható be, hogy az erdélyi magyarság földrajzilag tömbösödik, azaz a magyar gyerekek egyre nagyobb része a magyar tömbterületeken koncentrálódik.
Az idei tanévben a mintegy 115 ezer magyar tagozatos diák 803 elemi, 504 általános, 121 líceumi iskolában és 63 szakiskolában tanul – derül ki az elemzésből. Az elemi évfolyamokon belül 4%-os, az általános évfolyamokon belül már egy hangsúlyosabb, 11%-os lemorzsolódás rajzolódik ki a becslésekből. Szintén jelentős mértékű a lemorzsolódás az általános iskola és a középfokú oktatás között, ebben már a tannyelvváltás is jelentős szerepet játszik. Az elemi iskolát elkezdők körülbelül 17%-a jut el szakiskolai végzős osztályba, illetve mintegy fele, 50%-a a líceum XII. évfolyamába. Ez utóbbiak hozzávetőleg 70%-a szerez érettségi oklevelet, ami a kiinduló diákpopuláció 35%-át jelenti.
A nagyfokú lemorzsolódás a teljes romániai oktatási rendszerre is jellemző, itt a nappali tagozaton járó tanulók 48%-a jut el a sikeres érettségiig. A magyar oktatáson belül a nagyobb arányú lemorzsolódás alapvetően az általános iskolai szinten megfigyelhető hangsúlyosabb iskolaelhagyásnak, illetve a tannyelvváltásnak köszönhető. Valamelyest hozzájárulhatnak a lemorzsolódáshoz a magyar nyelven tanulók kissé gyengébb vizsgaeredményei is. A képességvizsgán az elmúlt három év átlagát tekintve a teljes romániai, nyolcadik osztályt elkezdő diákok mintegy 67%-ának, a magyarul tanulók pedig 63%-ának sikerült az ötös átlagot elérnie. Az érettségi esetében már kisebb az eltérés: országos szinten a diplomát szerzők aránya körülbelül 72%-os, a magyarul tanulók esetében pedig 70%-os, az adott évben nappali tagozaton XII. osztályt elkezdőkhöz viszonyítva.
Lang Gyopárka
You must be logged in to post a comment.