Ésszerűsítés a törvénykezésben

Újabb támogatásban részesülhetnek az állattenyésztők, és ezen belül az erdélyi magyar gazdák azt követően, hogy pozitívan véleményezte az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosítást a képviselőház mezőgazdasági bizottsága – hívta fel a figyelmet Magyar Lóránd Bálint, a Szövetség Szatmár megyei képviselője.

A mezőgazdasági szakpolitikus kifejtette, hogy jelenleg a képviselőház szakbizottságaiban egy olyan jogszabály-tervezetről tárgyalnak, amely egy országos program keretében jelentős mértékben támogatná a sertéstenyésztőket, és ennek előírásain pontosított az RMDSZ.

„A jogszabály-tervezet értelmében a mezőgazdasági minisztérium évente 360 millió eurót különítene el a költségvetéséből annak érdekében, hogy fellendítse Romániában a sertéstenyésztést. Ez a támogatás főleg azoknak a gazdáknak kedvező, akik nőivarú sertés tenyésztésével foglalkoznak” – részletezte a program előírásait Magyar Lóránd képviselő. Hozzátette: „olyan törvényekre van szükségünk, amelyek serkentik a hazai élelmiszer előállítását. Jelenleg Románia jelentős gabonamennyiséget exportál, azonban sokkal nagyobb arányú az élelmiszerimport az országban. Ezt a folyamatot csak akkor tudjuk egyensúlyba hozni és megakadályozni, amennyiben az állam is felismeri az állattenyésztés fontosságát és megfelelő képen támogatja azt.”

A mezőgazdasági szakpolitikus elmondta, hogy a sertéstenyésztőket támogató programra vonatkozó jogszabály-tervezetben első körben megoldást kell találni a külföldről behozott növendékek mennyiségének csökkentésére. A szakbizottság által tárgyalt jogszabály-tervezet ezt a problémát orvosolná: „Románia egy jól működő országos támogatóprogram keretében fel tudna zárkózni mind az élelmiszergyártásban, mind pedig a sertéstenyésztésben, így nem kellene külföldről pótolni a hiányosságokat. Továbbá az sem mellékes, hogy jelentős anyagi finanszírozást biztosítanánk az elhagyatott istállók hasznosítására, hiszen azok is pályázhatnak, akik csak infrastruktúrával rendelkeznek egy farm létrehozásához” – mondta Magyar Lóránd Bálint.

A Szatmár megyei törvényhozó elmondta, hogy a törvénytervezet szakbizottsági vitája alatt a romániai sertéstenyésztést támogató program előírásait szabályozó jogszabály-tervezetet összhangba kellett hozni az európai alapokra vonatkozó kiírásokkal is, amelyet RMDSZ-kezdeményezésre ejtettek meg: „az EU-s alapokra vonatkozó kiírások  400 sertésre nyújtanak támogatást,  a többség által kezdeményezett tervezetben 500 sertést szabtak meg feltételként. Ezt módosítottuk, így a 400 sertéssel rendelkező farmok gazdái is igényelhetik majd az országos támogatást a törvény hatályba lépését követően” – részletezte a képviselő.

Cseke Attila: megyeszinten adózzanak a közepes vállalkozások – elfogadta a szenátus az erről szóló kezdeményezésünket

„Első házként fogadta el a szenátus az RMDSZ törvénytervezetét, amely értelmében a közepes vállalkozások ezentúl az adóhivatal regionális központjai helyett ismét a megyei adóügyi hivatalokban intézhetik adóügyeiket. Ezáltal teljesült annak első lépése, hogy decentralizáljuk az adóügy ezen szegmensét, és a szubszidiaritás elvének megfelelően az intézményt közelebb vigyük a polgárhoz. A szenátusból a képviselőház asztalára kerül a jogszabály, ahol reményeink szerint minél hamarabb elfogadják kezdeményezésünket” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerdán, a felsőházi plénumi szavazást követően.

A Szövetség közigazgatási szakpolitikusa kifejtette, a központosítás, amely által tavaly február 1-jétől megyei szintről regionális szintre emelték a közepes vállalkozások adóügyeinek hatáskörét, hatékonyságában nem hozta a várt eredményt. „Az RMDSZ akkor is és az azóta eltelt közel két év alatt határozottan tiltakozott a közepes vállalkozások számára kedvezőtlen átszervezés ellen, amely idő- és költségtöbbletet jelent számukra. Mivel azonban az Országos Adó – és Pénzügyi Hivatal a jelenlegi adóbegyűjtési eljáráson nem szeretne változtatni, ezért törvény által fogjuk megoldani azt, hogy a közepes vállalkozások ismét a székhelyükhöz a lehető legközelebb, megyeszékhelyük adóhivatalában fizethessék adójukat” – magyarázta Cseke Attila.

A szenátus pénzügyi szakbizottságában Tánczos Barna szenátor tartotta fenn az RMDSZ törvény-kezdeményezését. A Szövetség törvényhozója hangsúlyozta: „a hatályban lévő adóeljárási törvénykönyv valóban lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhivatal a regionális központjainak hatáskörébe utalja a közepes vállalkozások adójának begyűjtését. De ugyanúgy arra is lehetőség lett volna, hogy ezekkel az adóügyletekkel a megyei pénzügyi igazgatóságok foglalkozzanak továbbra is. Az RMDSZ álláspontja szerint az Országos Adó – és Pénzügyi Hivatal a két lehetőség közül a rosszabbat választotta, amikor tavaly februárban regionális szintre utalta a közepes vállalkozások adózását. Döntése következtében tavaly és idén is több száz kilométert kellett utazniuk a vállalkozóknak, hogy befizessék adójukat. Például egy Szatmár vagy Bihar megyei közepes vállalkozás Kolozsváron kell intézze adóügyeit, a Hargita vagy Maros megyei vállalkozóknak Brassóba kell utazniuk e célból. Mielőbb véget kell vetni annak, hogy fölöslegesen más megyébe sétáltatják a vállalkozókat. A probléma végérvényes rendezésére az RMDSZ törvénytervezete jelenti a megoldást, amely egyértelműen szabályozza, hogy ezután a közepes vállalkozások esetében az egyetlen eljárás, hogy a székhelyük szerinti megyében fizessenek adót.”

Közlemény