Nagykárolyiak ünnepeltek együtt magyarországiakkal a Károli Gáspár Program vizsolyi örökséggondozásáért való emlékünnep keretében, szombaton. Ekkor nyitották meg a Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumot is Vizsolyban. A jeles eseményre a határon túlról, így a Partiumból és Felvidékről is érkeztek ünneplők.
Az ünnepi hálaadó istentiszteleten Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a Királyok első könyvéből. Illés próféta előkészítő munkásságára hívta fel a gyülekezet figyelmét. „Amikor erre az előkészítő munkára gondolok, azt mondom, hogy minden igehirdetés, minden teológiai gondolat, minden fordítói munka ilyen előkészítés. Ez a dolgunk Károli Gáspárral együtt, hogy előkészítsünk, és a nagy gondolatokat oda tegyük Isten oltárára. Közös feladatunk, hogy nagy műveket alkossunk az Úr dicsőségére” – hangoztak a lelkesítő szavak a püspök ajkáról.
Ünnepi köszöntőt mondott Kovács Zsolt Levente vizsolyi református lelkipásztor. A Károli Gáspár Program vizsolyi örökséggondozásáról Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke tartott beszámolót. Balog Zoltán miniszter levélben köszöntötte a felemelő eseményt.
Tukacs József, a Nagykároly-belvárosi egyházközség lelkipásztora kiemelte, hogy nagyon fontos számunkra a 425 éves örökség: a Vizsolyi Biblia. „Hála Istennek kenyerünk és lisztünk van. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb szükségünk a lelki táplálékra van. Arra a táplálékra, melyet Isten éppen Károli által kezünkbe adott. Melyet atyáinkra, reánk és gyermekeinkre bízott. Van mihez nyúlni, van táplálék, csak ki kell nyújtani a kezünket érte” – mondta a lelkipásztor.
Tolnay István, a Nagykároly-kertvárosi egyházközség lelkipásztora rámutatott arra, hogy amit Károli Gáspár a magyarság asztalára letett, azt értékekben vagy anyagiakban kifejezni nem lehet. „Magyar nyelvünk meghatározója lett a Vizsolyi Biblia. Kultúránk legfontosabb kincse. Ha pedig Károli Gáspárt kellene jellemezni arról, hogy ki is volt ő a magyar nemzet számára, úgy fogalmaznék, hogy: templomépítő. A magyar nemzet és a magyar lélek templomát építette, és az a közösség, mely őt segítette – fogalmazott a lelkész.
A lelkipásztorokon és gondnokokon kívül a nagykárolyi reformátusságot a hálaadó ünnepségen Kovács Jenő polgármester képviselte, valamint a kertvárosi presbitérium és nőszövetség.
Forrás: károlyirefegyházmegye.ro; ide kattintva az egyházmegyei sajtószolgálat fényképes beszámolóját is megtekintheti.