Folklór előadással érkeznek a nagyváradiak február 23-án

A Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese bemutatja az „Amikor a pásztor” című folklór előadást 2021. február 23-án, kedden, 18 órai kezdettel a Nagykárolyi Városi Színházban. Jegyek kaphatók 30 lejes áron felnőtteknek, 15 lejes áron diákoknak és nyugdíjasoknak a Nagykárolyi Művelődési Központ irodájában.

A helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik, a helyfoglalás kötelező mindenkinek, mivel a helyek száma korlátozott a terem befogadóképességének 50%-ára csökkenése miatt!

A maszk viselete és a távolságtartás az előadás időtartama alatt kötelező!

Megértésüket köszönjük!

Ismertető

A juhait kereső pásztor története nem csak egy múltba vesző mese, hanem a ma emberének is fontos üzenetet hordoz: életünk egy állandó keresés, küzdelem, nehezen megtalált boldogságunkat könnyen elveszíthetjük, mégis mindig újrakezdjük. A történet szimbolikussága a veszteség, az emberi esendőség, a keresés és rátalálás archeszituációit, toposzait vonultatja fel, mely által tanító jelleget is kap a cselekmény.

A juhait kereső pásztor zenéjét, a „pakulár” nótát, ezt a magyar és a román népzene dialektusterületein is megtalálható hagyományos dramatikus zenei műfajt a klasszikus programzene műfajával is rokoníthatjuk. Míg régen a dallamokat többnyire furulyán játszották, mely tipikusan a pásztorok hangszere volt az egész kelet-európai és balkáni régióban, az utóbbi évtizedekben hagyományos vonós banda is megszólaltatta a zenét, a mozdulatelemeket már elhagyva. Erdélyben – témájánál fogva – egy fontos gazdasági esemény, az úgynevezett juhmérés mulatságain is szerepelt a juhait kereső pásztor zenéje. A juhméréskor rendszerint igen felszabadult hangulat uralkodott, mely a szövegrögtönzést és a történet pantomimikus megjelenítését még fesztelenebbé és frivolabbá tehette. Erdélyben, főleg Kalotaszegen minden prímás más és más változatban ismerte és adta elő, ezért a produkció egyfajta tisztelgés is a régi nagy kalotaszegi prímásgeneráció előtt, Antal Ferenc „Öreg Árus”, Kovács Simon „Buráló”, Viski Rudolf, Boros Samu, Czilika János, és a híres Varga Ferenc „Csipás” pakulár változatait hallhatja a közönség. Mindez kiegészülve egy szilágysági és egy mezőségi változattal is.

A koreográfia kiemelt szereplője a „pásztor”, aki szimbolikusan végig visz a történeten. A legényekkel rivalizál, meghódítja majd elveszti a lányokat, hol irányt mutat, hol eltéved maga is, de soha nem adja fel.