Hampel Katalin ruhái Szatmáron

Részletes ismertető a Magyar Kultúra Hetének első napjához.

„EGYCSILLAGÚ ÉGBOLT”

XII. MAGYAR KULTÚRA HETE SZATMÁRBAN

A MAGYAR KULTÚRA HETÉNEK TERVEZETT PROGRAMJA

2018. JANUÁR 20–27.

JANUÁR 20., SZOMBAT

16–18 ÓRA, IPAROSOTTHON

Tárlatmegnyitók

Les Pál, nagybányai festőművész kiállítása

Les Pál József 1952. március 9-én született Nagybányán. Gyermekkorában még éltek a Nagybányai Festőiskola híres művészei (Ziffer Sándor, Nagy Oszkár, P. Kovács Ferenc, Agrikola Lídia, Weith László, Krizsánné Csíkos Antónia); ezek mellett a híres festőművészek mellett nőtt fel, akik még akkor az utcákon festettek.

Első tanára Dudás Gyula volt, aztán a Sportlíceumban folytatta tanulmányait. A sportban ért el kiváló eredményeket. Ezzel párhuzamosan Agrikola Lídiánál és férjénél Weith Lászlónál ismerkedett a festészet rejtelmeivel, majd három évig kerámia szakra járt Bagosi Sándorhoz, aki a Népművészet Mestere ma Debrecenben él. Ezután az élet a sujori bányákhoz sodorta. Volt segédbányász, bányász, végül topográfus, és 24 év után, 1996-ban onnan megy nyugdíjba. De mindvégig alkot, fest és fejleszti tudását.

A Nagybányai Képzőművészeti Főiskola létrejöttével új lehetősége nyílik: felvételizik és elsők között jut be, majd 2008-ban megkapja a diplomát.

Tanárai kiváló festőművészek is egyben: Kovács Bertalan, Nicolae Suciu, Anghel Negrean, Laura Ghinea, Pop Simion.

Az Országos Képzőművészeti Alap tagja, aktív kiállító itthon és külföldön egyaránt.

Fotókiállítás: A régi Szatmár

Magyaros női ruhák

Hampel Katalin divattervező ruháinak bemutatója

A Magyar Kultúra Hete kiemelt eseményei közé tartozik Hampel Katalin divattervező bemutatója, aki immár harminc esztendeje az egyik legrégebbi kulturális örökségünk átmentésén, a régi magyar viseleti hagyományok újraélesztésén dolgozik, hogy azok ma is hordható, divatos formában jelenjenek meg az öltözködésükre is igényes hölgyek és urak gardróbjában.
Budapest belvárosának sétáló utcájában, a Váci utcában található a divatcég szalonja, ahol mindenki megtalálhatja a bocskai, atilla, mente, díszmagyar férfi és női változatát is. „Célunk, hogy ruháinkon a hagyományokhoz hűen jelenítsük meg elmúlt korok díszítő elemeit. A polgári- és úri viseletek sok kézimunkával és díszítéssel újra élednek a modern kor követelményeinek megfelelő formában: sujtás, zsinór, paszomány, lengyelke, pityke társulnak a nemes anyagok melle. Selyem, shantung, burett, bársony, brokát, moaré, gyapjú, csipke, tüll adjak meg a szalon kínálatának nosztalgikus és mégis mai hangulatát”
Ez alkalommal 14 kiállított ruhát tekinthetnek meg az érdeklődők.

A kiállításokra január 20. és 27. között várjuk az érdeklődőket.

17 ÓRA, IPAROSOTTHON

Kocsis István: A katarzis (emlékezés régi kollégákról)

Kocsis István írásának dramatizált változata
A történet a 70-es években játszódik, és egy bemutató utáni éjszakát elevenít fel Ács Alajoséknál. Szereplői a Harag György Társulat volt színészei, előadják a társulat jelenlegi tagjai.

Utána közönségtalálkozó a szatmári születésű Kocsis István történész, drámaíróval.
Az eseményen való részvétel ingyenes.

19 ÓRA, ÉSZAKI SZÍNHÁZ

Tánckánon, Hommage à Kodály Zoltán – a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes előadása

~a Magyar Kultúra Hetének hivatalos megnyitója~

A Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.

Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.

A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3) vagy az Esti dal.

Zeneszerzők: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos

Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin

Jelmeztervező: Szűcs Edit

Látványtervező: Molnár Zsuzsa

Videoanimáció: Soós Andrea

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

Jegyárak: felnőtt jegy: 35 lej, diák/nyugdíjas: 30 lej

Jegyek az Északi Színház jegypénztárában igényelhetőek hétköznaponként 10-17 óra között, szombaton 10-13 óra között, illetve előadások előtt egy órával.