„Advent csodálatos feladata, hogy felélesszük magunkban a JÓSÁG emlékeit és kinyissuk a REMÉNY kapuit” – szól az idézet XVI. Benedek pápától. Ennek a gondolatnak a fényében élte meg a Kalazanci Líceum diák- és tanárközössége az adventi készület idejét.
Mivel tavaly ebben az időszakban nem volt jelenléti oktatás, kiemelt célként fogalmazódott meg, idén minél gazdagabbá tenni ezt az időszakot, belecsempészve a várakozás sejtelmességét, a készület lelkületét az iskolai hétköznapokba: a közös iskolai gyertyagyújtások, a heti szentmisék, a Mikulás-posta, az adventi üzenőfal és maga az adventi bazár mind ezt a célt szolgálta.
December 16.án került sor az jótékonysági Adventi bazárra, melyre minden osztály, tanárokkal és szülőkkel együtt külön standdal készült, jólelkűségükről, leleményességükről, kreativitásukról téve így tanúbizonyságot.
“A közös cél és hogy kötetlenebb formában voltun együtt délelőttönként sok szempontból is hasznos volt és segített a karácsonyi előkészületekben. Elsősorban a közösség fejlődéséhez sokat adott, közelebb tudtunk kerülni olyan emberekhez is, akikkel máskor talán esetben csak elmegyünk egymás mellett. Kicsit lelassítottunk és nem csak a megszokott hétköznapi dolgokkal voltunk elfoglalva. Hiszen erről kéne szóljon a karácsonyi készülődés: lelassítani a pörgős napokat, megállni kicsit, és nem csak magunkra tekinteni és gondolni, hanem másokra is. Kiléptünk a hétköznapok szürkeségéből, és lelkileg egy kis feltöltődést kaptunk, ami a karácsonyi készülődés alapja kell, hogy legyen.
Hogy miért fontosak ezek az alkalmak az osztály és iskolai közösségnek? Mert a közös gondolkodás, a csapatmunka nagyon fontos. És ezt most is volt alkalmunk megtapasztalni Közelebb tudtunk kerülni egymáshoz, megismerhettük egy olyan oldalát a másiknak, amit eddig talán soha nem láttunk. Nem csak az osztálytársainkat ismerhettük meg kicsit jobban, hanem olyan diáktársainkat is, akikkel nem voltunk közelebbi kapcsolatban. Ezek az alkalmak nagyon fontosak, azért is mert ilyenkor mindenki egy szívvel és egy lélekkel ugyanazt akarja: jót tenni és segíteni másoknak. Úgy gondolom egy ilyen alkalom nagyon össze tud hozni mindenkit.
Miért jó jónak lenni? Sokan leszólják azt, aki megpróbál jót tenni, és másoknak segíteni, mert a mai világban ez már „nem menő”. Pedig talán ez az egyik legkárosabb üzenet, amit a mai társadalom felénk közvetít. JÓNAK LENNI JÓ, halljuk sokszor, mely talán az egyik legnagyobb igazság. Amikor jót teszünk másoknak, azzal valójában nem csak egy személynek, vagy személyeknek teszünk jót, hanem saját magunknak is. Aki valaha segített valakinek valamit, vagy akár csak egy jó szót oda szólt, biztosan érezte azt a felemelő érzést. Jónak lenni az év minden napján jó, de ebben az adventi időszakban különösen. Így ezt az időszakot csodásabbá tudjuk varázsolni azzal, ha nem csak magunkra gondolunk, hanem társainkra is. Így az, hogy jók vagyunk ezt az adventi időszakot átvarázsolhatja egy csodákkal teli várakozássá” – fogalmazta meg Újlaki Vivien, a XII.B osztály diákja.
“Amikor először hallottunk a vásár ötletről már elkezdődött a fejünkben az ötletelés arról, hogy milyen programmal vesz majd részt a X.B osztály. Sütemények és könyvek mellett döntöttünk, visszatekintve pedig úgy gondolom egyáltalán nem volt rossz ötlet. Jó volt nézni a mellettünk levő ötödikesek mosolygós arcát amin az izgatottság látszott első vásáruk miatt. Őszintén megmondom sok időm nem volt körbenézni, mert végig voltak vásárlóink akik bőkezűen adakoztak számunkra. Egy-egy mosoly mellé bíztató szavakat és dícséreteket kaptunk süteményeink és díszeink miatt. Hálás vagyok, hogy egy ilyen iskolába járhatok ahol, az ehhez hasonló eseményeket részesítik előnyben. Szeretném megköszönni minden kedves résztvevőnek aki bármilyen formában hozzájárult ötleteink megvalósításához és segítette munkánkat, ezzel is megmutatva mire képes egy közösség ha össszefog” – írta Kovács Ágota, a X.B osztály diákjaként.
„Számomra a karácsonyi készületet a jótékonyság teszi teljessé. Természetesen ilyenkor elengedhetetlen a karácsonyi zene, a süteménykészítés, a bűnbánat, azonban úgy gondolom az egészet az teszi teljessé, ha segíthetünk másokon. Legalább az évnek ebben az időszakában csempésszünk egy kis fényt mások életébe. Úgy gondolom a vásár segített minket jobban összekovácsolni. Egyszerűen mesés volt együtt sütni a barátokkal, együtt sürögni-forogni a konyhában. A tanárok is segítettek, hogy minden tökéletes legyen. Ha valaki nem tudott süteménnyel segíteni, akkor könyvekkel, vagy plüssmacikkal járult hozzá a vásárhoz. Felemelő volt látni, hogy mindannyian besegítünk annak érdekében, hogy minden jól menjen.
Jónak lenni jó – halljuk sokszor és szerintem ez teljes mértékben igaz. Ha jók vagyunk másokkal, a világ is jó lesz velünk. Arról nem is beszélve, ha segítünk valakin, ő a későbbiekben segíthet másokon, és ez a lánc folytatódik, így hozhatunk egy kis békét ebbe a zajos, és zűrzavaros világba.” – írta Botos Péter, a XII.B osztály diákja.
You must be logged in to post a comment.