Hogy tudják kik ők, honnan jöttek és hová tartanak

Hazánktól távol, a németországi Regensburgban különleges magyar nyelvű oktatás folyik. Egy ottani pedagógussal, a börvelyi származású Maxim Katalinnal beszélgettünk a külhoni magyarok anyanyelvű tanításáról, az iskola felépítéséről, illetve céljáról.

– Hogyan került a Regensburgi Konzuli Iskolába? Milyen ott a légkör, nehéz volt beilleszkedni? Milyen múltja van az iskolának?

– Németországban élő magyarként érezzük igazán fontosságát annak, hogy magyarul beszélő emberek társaságát keresve parányi „otthont“ teremtsünk magunk körül. Nem volt ez másképpen velem sem. Kerestem a lehetőségét annak, hogy szervezett körülmények között is a magyar nyelvvel foglalkozhassak. Ez a törekvésem hamar meg is valósult, mivel 2016 őszétől hétvégi magyar iskolában taníthatok.

Hogy milyen itt a légkör? Egyetlen szóban tudnám megfogalmazni, és ez mindent elárul erről az iskolai közösségről: családias. Családias, mert összeköt minket egy rendkívüli erős érzelem: a magyar nyelvünk és kultúránk megőrzésének és továbbadásának a vágya.

A bajorországi hétvégi magyar iskolák több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Regensburgi Konzuli Magyar Iskola viszont csak néhány évvel ezelőtt, 2014 szeptemberében kezdte meg működését, és 2016-ban csatlakozott a Bajorországi Magyar Iskola (BMI) szövetségéhez, ezzel a bajorországi anyanyelvi oktatás konzuli modelljét vette át. Ez az oktatási forma biztosítja a nem német közösségeknek, hogy anyanyelvüket vagy származás nyelvüket megőrizzék és fejlesszék, és azt, hogy a bajorországi iskolarendszerben konzuli tanúsítványok formájában a német bizonyítványba bejegyeztessék, vagy ahhoz csatolhassák magyar iskolai tanúsítványaikat. A BMI összesen öt hétvégi magyar tagiskola szövetségét jelenti Bajorország-szerte, a Müncheni Magyar Intézet Egyesület egyik részlegeként. Azt nagyon fontos kiemelnünk, hogy a Müncheni Magyar Intézet Egyesület tevékenysége kiemelkedő a diaszpórában a magyar nyelvoktatás terén, hiszen az intézet elnökének, Dr. K Lengyel Zsolt évtizedes munkájának köszönhetően mára a 0 éves kortól az egyetemi korosztályig van lehetőség a magyar nyelv ápolására és elsajátítására.

– Hogyan kell elképzelni az iskolát? Minden tantárgy magyar nyelven van oktatva, esetleg kétnyelvű?

A Regensburgi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda egy hétvégi iskola. A hétvégi iskola, ahogy azt a neve is mutatja, rendhagyó iskolaforma. A hétvégi iskola foglalkozásai általában kéthetente szombatonként vagy péntekente heti rendszerességgel zajlanak. A regensburgi magyar iskolában hetente vannak foglalkozások. A magyar anyanyelvű gyerekek a hét mindennapján a német iskolába járnak, és péntek délután látogatják a magyar iskola foglalkozásait. Ez az iskolaforma, rendhagyó a pedagógiai munkát illetően is. Iskolánk legfőbb célkitűzése a magyar nyelv oktatása és ápolása, a nyelvi felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Ezért az itt használt tananyagot nem lehet tantárgyakra lebontva elképzelni, itt egy összetett tananyag van, amely a magyar nyelv oktatása során egy olyan tanulási folyamat egyidejűségét teszi lehetővé, amely élményközpontúan átadja, közvetíti a magyar irodalmat, nyelvtant, kultúrát, történelmet, földrajzot úgy, hogy figyelmet fordít a diákok eltérő nyelvi szintjére. Hihetetlenül összetett és felelősségteljes pedagógiai munka ez, mivel a foglalkozásokon elhangzott összes magyar szónak, dalnak, mondókának, mondatnak önmagában, valamint egységben nézve is hatalmas jelentősége van a tanulási folyamatot és a diákok fejlesztését tekintve. Ezt leginkább az éppen aktuális 56-os megemlékezésünkkel tudnám érzékeltetni, mivel tükrözi ennek a pedagógiai munkának az összetettségét. A diákjainkat egy olyan tanulási folyamaton vezetjük végig, amelynek során emléket állítunk hőseinknek, bemutatjuk az adott történelmi kort, akkori szövegekkel ismerkedünk, forradalmárok gondolatait olvassuk fel, korabeli képek által elevenítjük fel a kor emberét, mit viselt, milyen dalokat énekelt, hogyan élt, belehelyezzük az adott kulturális környezetbe. A felsoroltak alapján észrevehető, hogy érintettünk számos tantárgyat, ugyanakkor megteremtettük a közösségi emlékezés lehetőségét, alkalmat biztosítottunk arra, hogy a gyerekek a tanulás mellett érzelmileg is azonosuljanak a történelmi eseményekkel, érezzék és megéljék, hogy ők is a magyar nemzet szerves részei, annak ellenére, hogy a hazájuktól távol élnek. Természetesen ez a komplex tanulási folyamat jellemző a teljes tanévre a változó témáknak megfelelően.

– Hány gyereket foglalkoztatnak jelenleg? A kivándorlások egyre gyakoribbak, mit gondol, ez hatással van az iskola diáklétszámára.

A BMI tagiskoláiban, ebben a tanévben közel 400 magyar gyerek kezdte meg tanulmányait. Ebből 30 diák a regensburgi iskolában.

Elsősorban a kivándorlás van a legnagyobb hatással a hétvégi magyar iskolák létszámára, valamint a valamikori emigránsok másod- vagy harmadgenerációs leszármazottai.

– Tanított romániai líceumban is. Miben különbözik a német és a román oktatási rendszer? Melyikben érezte jobban otthon magát?

– Igen, tanítottam romániai középiskolában is. Elmondhatom, hogy egészen kiváltságos körülmények között kezdhettem meg egyetemi tanulmányaim után a tanári pályámat, hiszen a korábbi Alma Materemben, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban taníthattam négy évig. A különbségeket a német és a román tanügyi rendszer között nem tisztem megítélni. Ahogy korábban mondtam, a hétvégi magyar iskola rendhagyó felépítésében, tantervében, de ugyanakkor oktatási rendszerében is eltér a szokványos oktatási mintáktól. Ez egy rendhagyó forma, ami a helyi elvárásoknak megfelelően időnként módosulhat.

– Miként hatott a német tanügyi rendszerre és az önök munkájára a koronavírus miatt kialakult járványhelyzet? Vannak különleges óvintézkedések?

– A koronavírus miatt kialakult járványhelyzet, mint megannyi iskolát, minket is kihívás elé állított. Március 16-tól csak távoktatásban működhettünk a tanév végéig. A helyzet nehézsége, újdonsága és kihívásai ellenére büszkén elmondhatom, hogy a BMI tagiskoláiban a távoktatás zökkenőmentesen, teljes sikerrel zajlott. Pedagógus kollégáim rátermettsége, szakmai leleményessége komoly eredményeket szült. A regensburgi iskolában korosztályonként változó formában sikerült megoldanunk a távoktatást. A legkisebbeknek, a baba-mama csoportunknak, heti rendszerességgel, rövid videókkal új és régi mondókák felvételével folytatta a megkezdett pedagógiai munkát a foglalkozás vezetője. Az óvodások szintén rövid videókban, kifestőkkel, feladatlapokkal ismerkedtek meg a magyar dalokkal, versikékkel, mesékkel. A kisiskolásaink a tanító nénivel folyamatos kapcsolatot fenntartva kapták meg az összetett tananyagot ötvöző feladatlapjaikat, személyes meséket, verseket. Az iskolánk felső tagozatos diákjai pedig heti rendszerességgel zoom-os magyar órákon folytatták a megkezdett Szülőföldem-projekt kiselőadásait. Mindenkinek nehéz időszak volt ez, de igyekeztünk kihozni belőle a legjobbat a gyerekek számára. Itt meg kell említenem, hogy hatalmas hálával tartozunk a szülőknek, akik eddig is támogatásukat, elkötelezettségüket tanúsították, amit a távoktatás idején még inkább bizonyítottak.

Az idei tanévet szeptember 19-én már helyszíni oktatás formájában kezdhettük meg, természetesen a járványügyi higiéniai előírások szigorú betartásával. Nagyon reméljük, hogy az állandóan változó intézkedések ellenére folytathatjuk a hagyományos oktatást.

– Mi a célja a Regensburgi Konzuli Iskolának és Óvodának?

– A Regensburgi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda célja a magyar nyelv oktatása és ápolása mellett a gyerekek számára egy olyan közösség kialakítása, ahol otthon érezhetik magukat, ahol barátokra lelnek, akikkel közösek az emlékeik, a hőseik, az értékeik, ahol az anyanyelvükön kommunikálhatnak, ahol érzik, hogy magabiztosan állhatnak a világban, mert tudják kik ők, honnan jöttek és hová tartanak. Ha a gyerekekben sikerül tudatosítani, megerősíteni a nemzeti önazonosságot, akkor sokkal könnyebb lesz számukra a német környezetbe való betagolódás is. Az integrálódás elkerülhetetlen, de végtelenül fontos, hogy a magyar gyerekek tudatában rendben legyen a magyar identitásuk, különben félő, hogy olyan felnőttek lesznek, akik nem érzik majd magukat sehová sem tartozónak.

Hiszünk abban, hogy a magyar iskolás foglalkozások értékekkel gazdagítják gyermekeinket.

Lang Gyopárka

Megjelent a Nagykároly és Vidéke hetilapban