Közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta Dacian Cioloș román miniszterelnök a romániai közigazgatás reformjáról szóló konferencián.
Cioloș szerint kormánya azért tűzi napirendre a régiókról szóló társadalmi vitát, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerüljön a közigazgatási reform. Leszögezte: tisztában van azzal, hogy a jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új közigazgatási régiók létrehozásáról, ezért legkorábban a választás után születhet róla döntés.
Cioloș szerint a megyék társulásaként létrejött gazdasági-fejlesztési régiók nem működnek hatékonyan, ezért meg kell vitatni, milyen közigazgatási hatáskörökkel ruházzák fel az új régiókat. A kormányfő szerint a megyék külön-külön a maximális eredményt igyekeznek kiharcolni maguk számára, így a régiók integrált fejlesztése háttérbe szorul.
Romániában 2010 óta többször napirendre került a közigazgatási reform. Legutóbb 2013-ban volt nagyobb társadalmi vita körülötte. Akkor is a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót akarták felruházni közigazgatási jogkörökkel. A romániai pártok nem jutottak egyezségre, így meghatározatlan időre elnapolták az átalakítást.
Az új régiók létrehozását alkotmánymódosítási kötelezettség is nehezíti, ugyanis a román alaptörvény nem ismeri a régió fogalmát (közigazgatási egységként). Az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség a parlamentben.
Az eddigi vita során többnyire olyan elképzelések születtek, amelyek szerint a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiókat alakítanák át közigazgatási régiókká. Ez azt jelenti, hogy Erdély három régióra oszlana, és mind Székelyföld, mind a partiumi magyar tömb román többségű közigazgatási egységbe kerülne.
A romániai magyar politikai szervezetek élesen bírálták ezeket a terveket. Szerintük nem lehet figyelmen kívül hagyni az etnikai arányokat, és úgy vélik, hogy a fejlesztési régiók közigazgatási régiókként sem fognak hatékonyabban működni. Ezért ellenzik, hogy a jelenlegi régiók határai mentén alakítsák ki az új közigazgatási egységeket.
Romániának új országprojektre van szüksége
Romániának új országprojektre van szüksége, amelyben meghatározza közép- és hosszú távú jövőképét az Európai Unióban – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő hétfőn, miután második alkalommal konzultált Dacian Cioloș miniszterelnökkel, Mugur Isărescuval, a jegybank kormányzójával és a pártvezetőkkel a brit népszavazás után kialakult helyzetről.
Az elnök szerint a konszenzussal elfogadandó közös célkitűzésben azt kell tisztázni: hogyan látja Románia helyét és szerepét, illetve „ambícióinak mértékét” az Európai Unióban. Mint mondta: lassan tíz év telt el Románia uniós csatlakozása óta, ezért minden politikai párt elismerte, hogy szükség van újabb országprojektre. Annak ellenére, hogy Romániában az idén választási év van, a pártok mindegyike kész részt venni a közös munkában – jelezte Iohannis.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a tanácskozás témája a brit népszavazás következményeinek kiértékelése volt, a bukaresti sajtó értesülései szerint pedig az államfő a múlt heti rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón elhangzottakról tájékoztatta a pártvezetőket, erről azonban Iohannis semmit sem közölt rövid sajtónyilatkozatában.
A román államfő a brit népszavazás után tartott június 24-i első válságtanácskozás alkalmával leszögezte: Románia elkötelezett marad az európai projekt mellett. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, amelyet újra kell gondolni, meg kell újítaniuk és Románia része akar lenni ennek az építkezésnek.
A romániaiak egyik legfontosabb célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára – állapította meg korábban Iohannis.
Forrás: MTI

