Kolozsvári és magyarországi egyetemisták is tanulják a régész-szakmát a bobáldi lelőhelyen, azaz a Kárpát-medence egyik legfontosabb bronzkori lelőhelyén.
Évente kutatnak Bobáldon a régészeti egyetemek hallgatói. Mint dr. Hágó Attila Nándor, a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegének vezetője elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan a régészetet tanuló egyetemisták a Nagykároly mellett lévő központban fognak ásni.
Az elmúlt héten a tavalyi ásatási felületet „bontották ki”, azaz készítették fel az idei ásatásra. A héten pedig már megérkeztek a diákok is — a kolozsvári egyetem hallgatói, de vannak magyarországiak is —, és előreláthatóan a hónap végéig itt is maradnak. Az előző évekhez hasonlóan 15–20 diák vesz részt ezeken az alkalmakon, melyeken a régészeti ásás technikáját sajátítják el, tanulják meg.
Jó tudni
A szabálytalan kör alakú bobáldi domb adminisztratív szempontból a város belterületéhez tartozik, és a modern település központjától mintegy négy kilométerre található, délkeleti irányban. A Mérges-patak partján, egy az árterületből kiemelkedő magasabb háton található középső bronzkori tell (a tell arab szó, és a közel-keleti szóhasználatban kiemelkedést, dombot jelent) a megyei múzeum és a városi tanács kezelésében álló műemlékvédelmi terület. Az tellt övező ún. szatellit-települések azonban már magántulajdonban lévő — mezőgazdaságilag művelt parcellákon fekszenek.
Bobáld az egyik legfontosabb bronzkori (ottományi kultúra) lelőhely a Kárpát-medencében. Az 1700-as években Bél Mátyás már említ innen régészeti lelteket. A Bobáld-dombon zajló első régészeti feltárások Vende Aladár nevéhez fűződnek. A XX. század elején Szatmár vármegye monográfiájának megírásában közreműködő Vende külön fejezetet szentelt a vármegye őskori fejlődésének. Feljegyzése szerint a meredek oldalú, 3–4 holdnyi (12946 m2–17262 m2) területű Bobáld-dombot két oldaláról a láp, másik oldaláról pedig több öl széles vízfolyás keretezte. Az 1940–50 közötti időszakban a települést földmunkák során több alkalommal megbolygatták, ekkor is előkerültek régészeti leletek.
You must be logged in to post a comment.