Egy, a Paramount Pictures által Nagy-Britanniában 2 000 család bevonásával elvégzett felmérés szerint „a kamaszok 14 éves koruktól látják a szüleiket sebezhetőnek, gyarlónak, de legtöbbjükben csak 28 évesen tudatosul, mi mindent köszönhetnek nekik, és visszatekintve úgy érzik, hogy több tiszteletet kellett volna mutatniuk.” Más szóval átlagot számítva az emberek 28 évesen kezdik el valóban érteni és értékelni azt, amit szüleik értük tettek.
Ne csak utólag értékeljük, amit a városunkért tett…
Egy régi mondás szerint még ennél is „rövidlátóbbak” vagyunk, amennyiben az egyén csak akkor kezdi el értékelni a dolgokat és az embereket, amikor azokat elveszíti – vagy majdnem elveszíti. Talán a nagykárolyiak egy része Kovács Jenővel is így valahogy jár majd: akkor kezdik el igazán érteni és értékelni mindazt, amit 12 évi polgármestersége idején (1996 és 2000, majd 2008 és 2012, illetve 2012 és 2016 között) a városunkért tett, amikor már nem ő lesz Nagykároly polgármestere. Mert akkor válik majd még nyilvánvalóbbá, hogy egy város nem magától értetődő módon fejlődik olyan ütemben, ahogy Nagykároly az utóbbi években. Hanem ehhez olyan rátermett polgármesterre van szükség, amilyen Kovács Jenő. Miből fogja ezt mindenki megérteni? Sajnos abból, ha Nagykároly már nem fejlődik olyan látványosan, mint Kovács Jenő polgármestersége idején. Tetszik, nem tetszik, ez az idő eljön majd. Azonban minél később, annál jobb. Márpedig Ön, én, mi együtt késleltethetjük, későbbi időpontra halaszthatjuk a bekövetkezését. Most azzal, ha vasárnap, június 5-én elmegyünk szavazni, és Kovács Jenő polgármesterjelöltre, meg az RMDSZ tanácsosjelölt-listájára pecsételünk.
*
Addig azonban folytassuk a korábban elkezdett időutazást. De immár nem Kovács Jenővel készített interjú formájában, hanem néhány, polgármesterségének utóbbi éveiben történt esemény felidézésével.
2010: Kovács Jenő az európai eszmeiség legaktívabb terjesztője
2010 tavaszán az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió kolozsvári székhelyén Kovács Jenőt, Nagykároly polgármesterét az európai eszmeiséget legaktívabban terjesztő közéleti személyiségnek járó I. díjjal tüntették ki. A díjhoz mellékelt oklevélen olvasható megfogalmazás lényege: Nagykároly polgármestere azért kapta a díjat, mert 2009-ben Románia (Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Szatmár megyék által alkotott) Észak-nyugati régiója polgármesteri hivatalai közül az általa vezetett nyújtotta be a legtöbb sikeresnek bizonyult pályázatot az unió felé. Kérdés: ha tulajdonképpen európai uniós pénzek sikeres lehívásáról van szó, az oklevélen miért szerepel mégis az, hogy Nagykároly polgármesterét az európai eszmeiséget legaktívabban terjesztő közéleti személyiségnek járó I. díjjal tüntették ki? Nos, a díjátadás alkalmával erről a következőket mondták. Az unióban azt tartják, hogy minél több sikeres pályázatot nyújt be valaki, annál eredményesebben terjeszti az európaiságot. Ilyen esetekben ugyanis maga a nyertes pályázat megírása Európával való sikeres kommunikálásnak minősül. Amikor egyesek arról panaszkodnak, hogy nem tudnak európai pénzeket lehívni, lényegében azt ismerik be, hogy képtelenek Európával kommunikálni. Képtelenek megérteni a kiírások logikáját, ami kommunikációs hibára vezethető vissza. A nyertes pályázatok megírásához mindenek előtt az európai mentalitás megértésére, elsajátítására van szükség – ami Kovács Jenő esetében (a sikeres pályázatokkal) bizonyíthatóan megtörtént.
2011: Nagykároly és vidékén Kovács Jenő „Az év embere”
Az Informația Zilei nevű napilap 2011 elején az olvasók javaslatai és szavazatai alapján összeállította az előző esztendő legtevékenyebb, legsikeresebb Szatmár megyei közéleti személyiségeinek, intézményvezetőinek, üzletembereinek a listáját. Az olvasók több mint 250 javaslatot küldtek be, a szerkesztőség végül 19 román és 4 magyar nevet emelt ki. A listára felkerültek közül mindössze hárman nem szatmárnémetiek, a négy magyar közül mindössze ketten vidékiek. Nagykároly és vidékéről csak egy személy került fel a listára: Kovács Jenő, aki végeredményben „A 2010-es év emberei” elnevezésű „23-ak listájának” ötödik helyezettje lett. A lap indoklása szerint Kovács Jenő azzal az erőfeszítéssel érdemelte ki az ötödik helyet, amelyet „Nagykároly municípium modernizálása érdekében kifejt”. A listát egy román lap olvasóinak a javaslatai alapján állították össze – márpedig Romániában (így Szatmár megyében is) hasonló esetekben a nemzeti hovatartozás óriási szerepet játszik. Ha egy magyar újság olvasóit kérdeznék meg arról, hogy szerintük Szatmár megyében kik az elmúlt év emberei, a lista egészen másként alakulna. Annyi azonban biztosra vehető, hogy Kovács Jenő azon a másik listán is szerepelne – nagy valószínűséggel még „előkelőbb” helyen. A magyar újságok közül egy sem készített hasonló felmérést, így „csak” annak örülhetünk, hogy Nagykárolynak olyan polgármestere van, akinek a nyilvánvaló érdemeit a román lap olvasói is elismerik.
2012: országos 3. hely Európai Uniós pénzek lehívásában
A következőket Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács akkori elnöke 2012 májusában adta hírül: „Nagykároly az egy lakosra számított uniós pénzek lehívása és felhasználása terén egész Románia szintjén az előkelő harmadik helyet foglalja el, ami nem kis részben a város polgármesterének az érdeme, Kovács Jenő rátermettségét bizonyítja.”
2013: a román Képviselőház pénzügyi bizottságának a tagjai gratuláltak Kovács Jenőnek ahhoz, ahogyan polgármesterként gazdálkodik
2013. november 7-én Nagykárolyban járt a román Képviselőház pénzügyi bizottságának 16 tagja, és Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára. Kovács Jenő polgármester a vendégeket a Károlyi-kastélyban fogadta, ahol rövid beszédben vázolta előttük az utóbbi évek – elsősorban Európai Uniós pénzen kivitelezett – megvalósításait, a folyamatban lévő nagyszabású fejlesztéseket, hozzátéve: a polgármesteri hivatal további 400 millió euró elnyerése érdekében nyújtott be különböző projekteket a Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. 2013-ban Romániában nagy valószínűséggel éppen ennek, a november 7-én városunkba látogatott bizottságnak a tagjai voltak a leginkább tisztában az ország rossz gazdasági helyzetével, a beruházások terén más településeken tapasztalható nagymértékű visszaeséssel, ezért jól észrevehető ámulattal hallgatták polgármesterünk beszámolóját. Nyilvánvalóan azt megtudakolandó, hogy milyen előzmények után vált ilyen rátermett, sikeres városvezetővé, helyben rá is kérdeztek Kovács Jenő végzettségére, illetve korábbi foglalkozására, majd gratuláltak neki ahhoz a módhoz, ahogyan elöljáróként gazdálkodik városunkban.
2014: Pályázó önkormányzat – Sikeres közösség díjjal
tüntették ki Kovács Jenőt, Nagykároly polgármesterét. Ezzel az RMDSZ főosztálya által alapított díjjal a pályázatok, az uniós pénzlehívások, illetve a lehívott pénz felhasználása terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó RMDSZ-es elöljárókat jutalmazzák. Arról, hogy Kovács Jenő miért kapta meg a díjat, Pataki Csaba szenátor, a Szatmár megyei RMDSZ szervezet elnöke egyebek között a következőket mondta. – Ki merem jelenteni, hogy a hasonló nagyságú városok között Nagykároly országos szinten az első háromban van. Az egy lakosra jutó elnyert EU-s pénzek tekintetében pedig a dobogó legmagasabb fokain a helye.
2015: az év „Szatmár megyei emberei” között
Olvasóik, illetve nézőik, valamint a szerkesztők szavazatai alapján az Informația Zilei napilap és az Informația TV 2015 januárjában díjazta „2014 Szatmár megyei embereit”, vagyis azokat a személyiségeket, akik megítélésük szerint 2014-ben a legtöbbet tették Szatmár megye fejlődéséért. A díjazottak között két olyan nagykárolyi személyiséget is nevesítettek, akik a maguk tevékenységi területén valóban rendkívül sokat tettek városunkért, az itt élő emberekért. Kovács Jenő polgármesterről és Bogdan Georgescuról, a Művelődési és Sportigazgatóság igazgatójáról van szó.
2016: Ezüstfenyő-díj
Az RMDSZ idén márciusban 13. alkalommal osztotta ki az Ezüstfenyő-díjakat mindazoknak, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a szövetség programjának megvalósításában. A díjazottak között volt Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere is. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke elmondta: az Ezüstfenyő-díjjal olyanoknak mondanak köszönetet, akik az előző évben szolgálatot, önzetlen munkát végeztek, olyat, amire nagy szükség volt a legkisebb közösségtől a legnagyobbig. Az ilyen személyek tevékenységét hiánypótlónak és nélkülözhetetlennek nevezte a szövetségi elnök.
Ha minden nap elhivatottan dolgozik a közösségért
A következőket Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke egy néhány nappal ezelőtt (2016. május 20-án) Szatmárnémetiben tartott sajtótájékoztatón mondta: „Nagykároly és polgármestere, Kovács Jenő példája is mutatja, hogy mekkorát fejlődhet egy város, ha vezetőjének van koncepciója, ha van koherens elképzelése, és mindenekelőtt ha minden nap elhivatottan dolgozik a közösségért!”
A Kovács Jenő polgármestersége utóbbi hat évében (vagyis a Károlyi-kastély átadása utáni időszakban) Nagykárolyban történtekből:
* A város infrastruktúrája megújult, megszépült.
* Az elöljáróság által koordinált beruházások értéke meghaladta a 105 millió lejt (23,6 millió eurót). Amihez hozzászámíthatjuk a vízvezeték-hálózat és esővíz / szennyvízelvezető rendszer felújítására, illetve kibővítésére, valamint a kerülőútra fordított összegeket is, azaz összesen további 27 millió eurót. Vagyis a városban több mint 50 millió euró értékben végeztek közérdekű munkálatokat, beruházásokat. Íme néhány ezekből:
– Kibővítették és korszerűsítették az Elméleti Líceum épületét.
– Felújították a járóbeteg-rendelő (poliklinika) épületét, illetve új részleggel (hidro-kinetoterápia) bővítették.
– Rendbetették a Román Katona Emlékművét övező parkot.
– A Károlyi-kastély után az ezt körülvevő dendrológiai parkot és az itt található lovardát is felújították.
– A városgazdálkodási részleg új gépeket (utcaseprő kocsi, fűnyírók stb.) kapott.
– Megújult, megszépült a városi színház és a művelődési igazgatóság épülete
– A hajdani kaszárnyaépületet felújították, és szociális központot alakítottak ki benne.
– Megszépült a városközpont (1 Decembrie utca).
– Saját erőből felújították a régi városháza-épületet, amely ismét a polgármesteri hivatal székhelye lett.
– Korszerűsítették a Mihai Viteazul 1-es és 2-es lakónegyedek útjait, járdáit és zöldövezeteit.
– A város határában 10 km. mezőgazdasági úthálózatot építettek ki.
– A Teremi úton 90 szociális és 58 fiataloknak szánt lakás épült.
Kovács Jenő mondja a terveiről
Abban az esetben, ha ismét Nagykároly polgármestere lehetek:
– Júliusban kezdetét veszi a város útjainak rendbetétele: a már leaszfaltozott de megrongálódott utak felületére új aszfaltréteg kerül; a kövesutakat leaszfaltozzuk; a földutakat lekövezzük, majd leaszfaltozzuk.
– Európai Uniós pénzek igénybevételével az Eliberarii és a Republicii lakónegyedek útjait, járdáit és zöldövezeteit felújítjuk.
– Folytatjuk az oktatási intézmények felújítását
– Korszerűsítjük a közvilágítást
– Támogatjuk a tömbházlakások hőszigetelését.
– A Doina utcai épületben és a volt mezőgazdasági iskolai bentlakásban élők számára szociális lakásokat építünk.
Nem az ígéretek embere vagyok, hanem a tetteké, szavak helyett eredményeimmel szeretném kiérdemelni az Önök bizalmát. Kérem, június 5-én szavazzanak rám és támogassák tanácsos-jelölt csapatunkat is.