Ahogy már megszokhattuk a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület berkeiben mindig készülnek valami újdonsággal. Nincs ez másképp idén sem, hiszen izgalmas, színes programokat tartalmazó időszak a tavaszi a rekettyések számára.

A Rekettye Kulturális Egyesület berkeiben folyamatosan zajlik az élet, egyik program után rögtön jön a következő. A tavasz is egy sor érdekes programot tartogat az érdeklődők számára,a Húsvéti alkotóműhely mellett illetve Ifjúsági Népzenei Találkozó is. A részletekről Székely Sára, az egyesület művészeti vezetője beszélt.
„A márciusi programjaink között kiemelt helyen szerepelt a Húsvéti alkotóműhely, amely egy a karácsonyihoz hasonló programsorozat része volt. Az ünnepre való felkészülés mellett egy nagyon fontos motivációt jelentett nekünk ennek a programnak a szervezésében az, hogy a helyi kézműveseket reklámozzuk. Nagyon sok mesterember él Nagykárolyban és vidékén, akik nagyon komoly szaktudással rendelkeznek. Szeretnénk őket a középpontba állítani, szeretnénk megmutatni azt, hogy milyen sok aktív kézműves él a környékünkön. A foglalkozások alatt mindazok, akik ezen részt vettek el tudtak sajátítani egy kis szeletet ebből a tudásból. Minden foglalkozás megadott téma szerint zajlott. A foglalkozásvezetők nagyon nyitottan, nagy odafigyeléssel fordultak a résztvevők felé, és mutatták be, hogy hogyan is készült egy-egy tárgy.
Idén a húsvéti alkotóműhelyben vendégünk volt Kinál István virágkötő, akivel egy tavaszi asztaldíszt készítettünk majd, illetve Zsidó Erna és Stier Zsuzsa, akik a tojásírás rejtelmeibe vezették be a résztvevőket. Volt húsvéti kalácssütés, Hermann Noémi, Nagy Katalin és Jubák Mihály vezetésével. Ez a foglalkozás immár hagyományosnak is mondható, igazi családi program, hiszen gyerekek, fiatalok és felnőttek egyaránt szívesen részt vesznek rajta. Mindezek mellett a Zsuzsi makramé műhely segítségével tavaszi kopogtatót is készítettünk.

Áprilisban is lesz egy kiemelt programunk, mégpedig az Ifjúsági Népzenei Találkozónk, mely április 20-án kerül megrendezésre. Ezt annak apropóján szervezzük, hogy 10 éves a nagykárolyi népzene oktatás, a Rekettye népzenei műhely immár 10 éve indult útjára. Kezdetben citera és furulya oktatás folyt, Nauner Agárdi Éva és Bíró István vezetésével. Később hozzájuk csatlakoztak a vonós oktatók, valamint az énekoktatás. Az évek folyamán több oktató is megfordult nálunk, így Albert Szilárd hegedűoktató, Könczey Bálint hegedű-, brácsa- és bőgőoktató, Szabó Adrienn hegedűoktató, Takács Rimán Barbara furulyaoktató, illetve a jelenlegi oktatóink: Nauner Agárdi Éva, aki éneket és citerát tanít, Székely István furulyát és ütőgardonyt, Murvai Ádám kobozoktató, Fodor Ágnes énekoktató, Fodor Róbert, aki a vonósokat tanítja, Varga Máté hegedűoktató, valamint Kisfaludy Attila, aki a brácsa-bőgő szakosokkal külön foglalkozik, ő havonta egyszer jár hozzánk Székelyudvarhelyről.
Az évek folyamán már egészen nagy lett a paletta, és most kezdenek megmutatkozni ennek a munkának az eredményei. Mi már akkor, amikor ezt beindítottuk tudtuk, hogy el kell teljen 10 év ahhoz, hogy meglátsszon ez a sok-sok munka és a befektetett energia, illetve az anyagi ráfordítás is. Hiszen a gyakorlatban ez az a tevékenység, ami talán a legnagyobb költséggel jár az egyesület számára. Nálunk ugyanis úgy működik a hangszeroktatás, hogy biztosítunk hangszert a gyerekeknek. Idővel mindenkinek igénye az, hogy saját hangszere legyen, és akkor ezt szokták kérni ajándékba a gyerekek különböző jelesebb alkalmakra a szüleiktől, de ettől függetlenül nagyon sok hangszer kell ahhoz, hogy egy ilyen 80 fős csoportot tudjunk mozgatni, hiszen ennyien vesznek részt a népzenei képzéseken nálunk. Ehhez rengeteg hangszer kell, és mindemellett a hangszerek karbantartása is igen komoly költséggel jár, amely egy véget nem érő dolog. Már a legeslegelején úgy indultunk, hogy hangszereket biztosítottunk, mert már akkor hosszú távra terveztünk, és úgy látjuk, hogy hosszú távon ez az ami működik. És ettől lesz jó ez a népzenei műhely, hogyha betoppan valaki teljesen kezdőként, akkor tudunk neki hangszert adni, és akkor bátran bele tudnak vágni.
A hangszerek mellett nagyon fontosnak tartottuk, és tartjuk a mai napig azt is, hogy a legjobb oktatókat hívjuk. Tulajdonképpen a népzenei műhelynek az is a célja, hogy kinevelődjön az az oktatói csapat, aki tudja ezt folytatni hosszútávon. Az a lényeg, hogy mi helyieket szeretnénk kinevelni, akik nemcsak Nagykárolyban, hanem a környékén is tanítanak. A Rekettye népzenei műhelynek köszönhetően beindult Tasnádon is a népzenei képzés, Szatmáron is a mi oktatóinkkal működött átmenetileg, illetve Domahidán is van már népzenei képzés, és most már Börvelyben is indul. Ebben a formában nemcsak a rekettyések részesülnek a népzenei műhely áldásaiból, hanem a környékbeliek is. A gyakorlatban folyamatosan kapcsolatot tartunk velük, hiszen gyakran kérnek szakmai segítséget. Hiszen az az erősségünk, ha nem egyedül, hanem sokan csináljuk.

Ez a találkozó egy olyan alkalom lesz, amikor azok a fiatalok, akik itt tanultak megmutatják, hogy hova jutottak, illetve nagyon sok vendégünk is lesz. Jönnek Kárpátaljáról, Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Pusztadarócról, Nagykállóból, Mátészalkáról, Válaszútról, Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről. A program lényege az, hogy ők egy gálaműsor keretén belül meg tudnak mutatkozni, emellett pedig lesz egy esti táncház, ahol ők zenélnek majd, és mi erre táncolhatunk. Ez emiatt is jó, hiszen így nemcsak a színpadon, hanem a táncházban is, kötetlenebb formában is zenélhetnek. A táncházmozgalom meghatározó a mi életünkben, ezért nagyon törekszünk erre, hogy ők nemcsak színpadi produkciókat tudjanak bemutatni, hanem táncházzenészek is legyenek. Tulajdonképpen a Rekettye is eljutott már oda, hogy a táncházainkban élő zenét már saját zenekaraink is tudnak biztosítani, több zenekarunk is van. Az egyik a Komák zenekar, akik 3 éve alakultak, és ők meghívott táncházas zenekarként nemcsak a megyében, hanem azon kívül is szerepeltek már. Ezen kívül van egy „Mi kérünk elnézést” nevet viselő vonós zenekarunk, illetve egy nemrégiben alakult, friss zenekar. A találkozó alkalmából Demeter Miklós hangszerkészítő is vendégünk lesz Sepsiszentgyörgyről, aki többféle hangszert is készít, és ezek egyes fázisait láthatjuk majd.
Igyekszünk nagyon változatos programot összeállítani a találkozóra, de számunkra elsősorban az a fontos, hogy a mi tanítványainkat bekapcsoljuk az erdélyi népzeneoktatás áramába. Mert mi itt egy sziget vagyunk. És nagyon jó a gyerekeknek az, hogy ez a közösség értékeli őket, ez egy nagyon jó megerősítés, hogy ilyen jó szakemberek eljönnek hozzánk tanítani, de az lenne a szerencsés, hogyha minél többet találkoznának azokkal, akik ugyanígy Erdély szerte ezzel foglalkoznak. A Partium nem áll olyan jól ilyen szempontból, mert míg Székelyföldön 30 kilométerenként találunk népzenei műhelyeket, itt még kevés van. Nekünk az a célunk, hogy ezt elérjük, de ahhoz be kellett indítani, és ki kell őket nevelni, és a legjobb oktatókat hívni ahhoz, hogy tudják majd továbbadni a tudást. Igazából nagyon jó visszajelzéseink vannak a versenyekről is, legutóbb például Murvai Ádám kobozjátéka második helyezést kapott úgy, hogy Budapestről jöttek zenészek. Ugyanígy a citerásaink is továbbjutottak a Kárpát-medencei döntőbe, egy sor díjat bezsebelve. Nagyon büszkék vagyunk rájuk.
A találkozót az Erdélyi Hagyományok Háza, a megyei tanács, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont, valamint reményeink szerint a Communitas Alapítvány támogatja.”
Bagossy Andrea
Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilapban


You must be logged in to post a comment.