A nevét viselő díszteremben helyezik el Deák Endre nagykárolyi lantművész emlékplakettjét.
November 24-én, szombaton 13 órai kezdettel a Nagykárolyi Művelődési Központba várják mindazokat, akik a 2012-ben elhunyt művész emléke előtt tisztelegni szándékoznak. Itt kerül ugyanis leleplezésre az emlékplakett, amely a Deák Endre nevét viselő terem falán kap helyet.
A bronzból készült emlékplakett felavatására 2014 júniusában került sor. A kiváló alkotást, a lantművész testvére, a Nagyváradon élő Deák Árpád szobrászművész készítette. A domborművet a szobrászművész és Deák Endre felesége, Deák Ildikó leplezték le, akkori ideiglenes helyén, a Károlyi-kastélyban.
A hétvégén sorra kerülő rendezvényen nyitóbeszédet mond Bogdan Georgescu és Keresztesi Ildikó. Közreműködik a Carmina Renascentia régizene együttes. A programot követően kötetlen beszélgetés zajlik majd. Moderátor: Szűcs József.
Deák Endre 1952. december 24- én született Marosvásárhelyen, 1974-ig tanulmányait is szülővárosában végezte: a helyi művészeti iskolában előbb hegedűt, majd gitárt és kántót tanult, ezután zenepedagógiai képesítést szerzett a helyi Pedagógiai Intézetben. Ebben az időszakban játszott a Lyra együttesben, majd alapítója és vezetője volt az erdélyi könnyűzene egyik meghatározó zenekarának, a Búgócsigának. Közben tagja lett a Babrik József által alapított Camerata Transilvanica régizene-együttesnek, innen alakult ki életre szóló kötődése a műfajhoz.
1974-ben zenetanárként Avasfelsőfaluba helyezték ki, ahonnan egy év után, Karácsonyi Péter hívásának eleget téve érkezett Nagykárolyba. Rövidesen a Castelanii (Kastélylakók) együttes meghatározó tagjává lett, ahol a hangszeres játék mellett zeneszerzéssel és hangszereléssel is foglalkozott. Emellett a pedagógusok kórusát és a német (sváb) kórust is vezette, ugyanakkor a Művelődési Ház román népi zenekarával is foglalkozott.
1977-ben elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia muzikológia szakát is, majd megalapította a Collegium régizene-együttest, amely 2012-es megszűnéséig országos és nemzetközi szinten egyaránt az egyik legelismertebb régizene-együttessé vált.
Zenekutatásának eredményeként több írása jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Munkáját számos díjjal tüntették ki, többek között 2001-ben Szatmár megye művelődési díjával, 2007-ben a Magyar Régizenei Társaság által alapított Tinódi-lant díjjal, majd 2011-ben Nagykároly önkormányzatának Pro Urbe Díjával is.
Közlemény
