Évek óta nem sikerül teljesen felszámolni a sertéspestis gócokat Szatmár megyében: miközben egy-egy településen megszűnik az állományt tizedelő betegség, újabb helyen üti fel a fejét a fertőzés. Szatmár megyében 3 településen – Lelén, Börvelyben, Mezőpetriben – találtak sertéspestis gócokat a szakhatóság emberei. Azurak Krisztiánt, Börvely alpolgármesterét kérdeztük.
Börvelyben az utóbbi két hétben rohamosan nőtt a sertéspestissel megfertőződött disznók száma, a gazdák többsége a fertőzéstől félve, inkább idő előtt levágta a nevelt sertéseket.
„Sajnos Börvelyben és a hozzá tartozó Lucăceniben is kialakult egy sertéspestis-gócpont. A megbetegedések már nem csak szomszédos gazdaságoknál jelentkeznek, hanem a község több különböző pontjáról is jelentettek pestises disznókat. Börvelyben több mint 10 esetet regisztráltunk eddig, Lucăceniben pedig már a 30-at is meghaladja a megfertőződött állatok száma. Ezért fokozott óvatosságot kérünk a lakosoktól. A sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Fontos kiemelni, hogy ez semmilyen plusz költséggel nem jár a gazda számára, az elszállíttatás és a megsemmisítés költségeit is a Polgármesteri Hivatal fedezi. Az afrikai sertéspestis az emberre nem ártalmas, ám a megfertőződött állatok kivétel nélkül elpusztulnak. A betegséget nem lehet kezelni, és nem létezik védőoltás sem ellene, csak a szigorú állategészségügyi előírások betartásával lehet elejét lehet venni a kór terjedésének. Ezért megkérünk mindenkit, hogyha a betegsé bármelyik tünetét észleli disznóján, azonnal jelezze a körzeti állatorvosnál. Továbbá, kérem legyenek nagyon óvatosak: azt a ruházatot és cipőt, amelyikkel a disznókat gondozzák ne használják máshol és alaposan fertőtlenítsenek. Tudjuk, hogy egy hónapokig nevelt állat elvesztése milyen anyagi és lelki teherrel jár, a megkárosodott gazdákkal együttézünk, de most a legfontosabb, hogy minél hamarabb felszámoljuk a gócpontokat és ismét biztonságos legyen a sertéstartás a községben” – nyilatkozta Azurák Krisztián alpolgármester, aki hozzátette, hogyha bárkinek gondja akad a fertőtlenítőszer-beszerzésével kapcsolatban, szívesen segít a probléma megoldásában.
Az sertéspestis kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók /ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. Csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben is megtartja fertőzőképességét.
A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.
Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A vadászterületen nagyobb szám ban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túlheveny ASP gyanúját is.
A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), testszerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak.
Romániai helyzet
Nehezen lábal ki Románia az afrikai sertéspestis-járványból. A 2017 óta egyhuzamban tartó fertőzöttség padlóra küldte az ország sertéságazatának derékhadát: korábban Kelet-Európa legjelentősebb disznóhúsexportőr országából mára a legnagyobb importőré váltunk. Egy 2022 decemberében közzétett statisztika szerint a hazai lakosság által elfogyasztott disznóhús nagyobb része Lengyelországból, Magyarországról, a nyugat-európai államok közül pedig elsősorban Spanyolországból érkezett. A még létező romániai disznófarmok hat éve nem exportálhatnak sem disznóhúst, sem tenyészállatot külföldre, a húsipari vállalatok pedig feldolgozott termékeiket kizárólag Romániában forgalmazhatják. RMDSZ-es képviselők előterjesztése nyomán döntéshozó kamaraként idén áprilisban elfogadta a bukaresti parlament az új sertéstartási törvényt. A jogszabály új kezdetet jelenthet a hazai sertéságazat számára, de szakemberek becslése szerint legalább 5-10 évbe telik, amíg a kis- és nagyüzemi sertéstartás ismét talpra áll, és lassan kiszorítja a masszív disznóhúsimportot. A fellendüléshez mindenekelőtt az kell, hogy megszűnjön az afrikai sertéspestis-fertőzöttség az országban.
Lang Gyopárka
You must be logged in to post a comment.