Isten áldja a nagykárolyi unitáriusokat!

A világon elsőként a tordai országgyűlésen mondták ki a vallásszabadságot. 450 esztendeje. Mindez azt is eredményezte, hogy megalakult az egyetlen magyar alapítású keresztény egyház, az unitárius. Nagykárolyban ma illő rendezvény keretében beszélgettek minderről, illetve arról, hogy mi a mához szóló üzenete azoknak az időknek.

A Nagykárolyi és a Nyíregyházi Unitárius Szórvány Egyházközségekben kétnapos ünnepséggel tisztelegnek a vallásszabadság első törvénybe iktatásának 450. évfordulójáról arra emlékezve, hogy az 1568. január 13-án Tordán tartott országgyűlésen a világon először történt meg a közösség jogának elismerése, hogy szabadon választhat prédikátort.

„Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…”

A tordai momentum ugyanis addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, és lehetővé tette az egyetlen erdélyi alapítású magyar egyház – az unitárius egyház létrejöttét. Ugyanakkor november 15-én hajtanak főt az unitáriusok első egyházalapító püspökük mártírhalálára emlékezve.

Jelképes és főleg gyönyörű helyszínen lelt otthonra a rendezvény első, a nagykárolyi szakasza, mégpedig a Károlyi-kastélyban. Az egykori főúri lak konferenciatermében a nagykárolyi unitárius szórványgyülekezet tiszteletesasszonya, Bartha Mária Zsuzsánna köszöntötte a szépszámú egybegyűltet. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főgondnoka üdvözlőbeszédjében kitért a napjainkban tapasztalható hitéletre, illetve annak hiányára. Érzése szerint még inkább kellene törekedniük a keresztény egyházaknak arra, hogy megszólítsák az embereket.

– Isten áldjon minden jelenlévőt! – köszöntött az unitárius szokásnak megfelelően Dr. Barabássy Sándor, a Magyarországi Unitárius Egyház főszámvevője. A hagyományok ápolásáról szólt röviden. Ennek jegyében örül annak – mondta el –, hogy Nagykárolyban ilyen illő helyszínt biztosítottak ennek a rendezvénynek. Megemlítette továbbá, hogy a keresztény felekezetek közötti tiszteletadás működik, példaként megemlítette, hogy a tordai évfordulós ünnepségen az akkori négy bevett felekezet képviselőin túl például a görögkatolikusok és az ortodoxok is képviseltették magukat.

Egy folyamat része volt az, hogy Dávid Ferenc kezdeményezésére az 1568-as tordai országgyűlésen kimondták a vallásszabadságot – helyezte ok-okozati összefüggésbe a történéseket Dr. Szent-Iványi Ilona.

Dr. Ajtay-Horváth Magda egy méltatlanul kevéssé ismert angol úrról, John Paget-ről beszélt. A vagyonos férfiú Erdélybe költözött szerelmét követve, részt vett az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, Angliában sikeres könyvet írt Magyarországról, de például mintagazdaságot hozott létre Erdélyben. Ezek mellett hithű unitárius volt, a hitélet támogatója.

A hit- és lelkiismereti szabadság mindannyiunk közös kincse, melyet egyetlen felekezet, közösség sem sajátíthat ki a magáénak, hiszen teret ad értékeink, keresztény hitünk megélésére. Ennek szellemében ökumenikus kerekasztal beszélgetést is tartottak. Ilyés Csaba nagykárolyi római katolikus főesperes, plébános felvetésre reagálva elmondta, hogy a történelmi egyházak például a legutóbbi romániai népszavazás alkalmával sem tudták a napjaink kommunikációs eszközeit hatékonyan használni saját igazuk elmondásához. Tolnay István református esperes is amellett érvelt, hogy a hagyományos gondolkodás, a keresztényi értékeket el kell juttatni minél többekhez. A felekezeti különbözőségek kapcsán Vadas Krisztián görögkatolikus parókus úgy foglalt állást, hogy kétségtelenül léteznek eltérések, de nagyon sok a közös vonás is. Közösek az alapok – mutatott rá. Az empátia fontosságáról beszélt Bartha Mária Zsuzsánna lelkész. Elmesélte például, hogy az egyházközség megyei szintű bejegyzése alkalmával a bürokratikus akadályokon éppen egy görögkatolikus felekezetű hivatalnok segítette át, hiszen átérezte, milyen rossz számkivetettnek lenni hitbeli meggyőződése okán.

Zárszóként elhangzott, hogy az ökumenikus hozzáállás a jövőbevezető, hiszen fontos, hogy tudjanak a keresztény felekezetek ügyelni és odafigyelni egymásra.

Az alkalmon közösen mondtak imát – ezt Koppándi Zoltán Attila dévai lelkész vezette –, és az unitárius egyház múltját feldolgozó tárlatot is meg lehetett tekinteni. Zárásként pedig a nagykárolyi Carmina Renascentia régizeneegyüttes szolgált alkalomhoz illő – 16. századi – zsoltárfeldolgozásokkal.