Városunkban gyűltek össze a különleges söröskorsók gyűjtői, hogy negyed évszázados tevékenységükről összegzőt tartsanak, illetve az egyesület tisztújító rendezvényére is a Károlyi-kastélyban került sor az elmúlt hétvégén.
Jubileumi közgyűlés színhelye volt Nagykároly a hétvégén, hiszen itt tartották negyed évszázados találkozójukat a Söröskorsó- és pohárgyűjtő egyesület tagjai. A zömében Magyarországról érkezett vendégeket az egyesület egyik lelkes tagja, dr. Hágó Attila Nándor fogadta. Szombat délelőtt a csapat megtekintette a tasnádi református templomot és a Kölcsey központot, ahol Nt. Pakulár István lelkész fogadta a látogatókat.
Szombat délután került sor magára a 25 éves évfordulót ünneplő közgyűlésre a Károlyi-kastélyban, mely során tisztújításra is volt alkalom: az egyesület elnöke – Szemere István, elnökségi tagok: Paulin József és Bársony László. A közgyűlés előtt az egyesület elnöke, Szemere István beszélt lapunknak az egyesületről, illetve a korsógyűjtés szenvedélyéről.
„Az egyesületet 1999-ben alapítottuk, velem együtt 13 tagot számláltunk ekkor, jelenleg 24-en vagyunk. Az alapítótagok közül azonban sajnos már csak négyen élnek, ami nagy szívfájdalom. Ez egy civil egyesület, ahol nincs politizálás, ahol mindenki mindenkit tegez, ahol semmiféle anyagi szempontú megkülönböztetés nincsen a tagok között, hiszen az egyesület a szereteten alapul. A mai korban pedig ez egy kivételesen ritka ajándék.
Ez a jubileumi közgyűlés egy csodálatos dolog, egyrészt mert visszajöttünk Nagykárolyba, hiszen immár másodszor vagyunk itt. Nagyon szeretünk itt lenni, hiszen ez egy csodálatos hely, fantasztikus idegenvezetővel dr. Hágó Attila Nándor személyében, aki szintén megszállott gyűjtő. Másrészt a jubileumi évfordulóra a feleségemmel egy különleges meglepetéssel készültünk a tagok számára, egy 176 oldalas könyvet állítottunk össze, mely az egyesület elmúlt 25 évét mutatja be.
Az általunk és a többi gyűjtő által gyűjtött korsók mindegyike kézi készítésű, míves, és jellegzetesen Németországból származnak, hiszen ez volt a gyártás őshazája. Magyarországon sajnos ez a sörhöz kapcsolódó kultúra nem alakult ki. Sajnálatos módon a régi gyárak közül már egyetlen egy sem termel korsókat, vagy megszűntek, vagy átálltak valamilyen más termék gyártására. A korsók nagy része igen különleges, egyedi, sorszámmal ellátott, és aprólékos kézi munkával készült, amire sajnos ma már nincs igény, illetve kereslet.
Éppen ezért a korsók gyűjtése ma már komoly kihívás, hiszen minden darabot szó szerint vadászni kell. Ami pedig még jobban megnehezíti a gyűjtést az az, hogy az eredeti német gyártású korsókat felvásárolják és elviszik Amerikába, és itt nagyon felviszik az árakat, a vásárlási árhoz képest 3-4-szeres áron adják tovább. Ezzel pedig nagyon nehéz versenybe szállni, hiszen így nagyon megemelkednek az árak, nem beszélve a szállításról és egyéb költségekről. Maradnak a használt cikkeket árusító vásárok, illetve az internet, de ez egy kicsit zsákbamacska, és kissé nehézkes. Egy-egy korsó piaci értéke az 5000 forinttól 200 000 forintig terjed, értéke a korától és a gyártójától függ.
Én immár 51 éve gyűjtök korsókat, és elmondhatom, hogy ez egy csodálatos szenvedély. Az évek folyamán összegyűlt korsóknak pedig a feleségem segítségével sikerült egy méltó helyet, teret találni, hiszen megalapítottuk a Korsók Házát, ami egy magánmúzeum, és Európa második legszebb ilyen jellegű múzeuma. A több mint 1000 korsót, kiöntőt, kelyhet, bólés tálat három szempont szerinti csoportosításban helyeztük el az erre a célra kialakított és megvilágított polcrendszerre: gyártók szerint, anyaguk szerint, a korsókon látható minták – a motívumok – szerint. Mindegyik kiállított darabhoz egy-egy leírás is tartozik, amely tartalmazza a korsó rövid ismertetését (ha rajta idegen nyelvű (német, angol, cseh) szöveg található, annak magyar fordítását), a gyártó megnevezését és a gyártás évét. A Sződligeten található múzeum nagy népszerűségnek örvend, rendszeresen írnak róla a sajtóban, illetve készülnek itt riportok a televízió számára. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható, minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk. Fontos elmondani, hogy a múzeum mellett az ott fellelhető korsókról is komoly dokumentációval rendelkezünk, az elmúlt években immár 5 könyvet adtunk ki, amely egyedülálló a világon.”
Bagossy Andrea
Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilapban
You must be logged in to post a comment.