Kálmándon is megemlékeztek a deportálás szörnyűségeiről

Vasárnap emlékeztek meg a deportálás szörnyűségeiről, valamint tisztelegtek a deportáltak emléke előtt Kálmándon.

A szentmisét követően, a temetőben lévő emlékműnél zajlott a rendezvény. Sütő Imre polgármester beszédében röviden beszámolt az 1945. januárjában történt eseményekről, amikor is Kálmándról 230 személyt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára.

Közülük ketten még mindig élnek: Kinczel Mária néni és Schlachter István bácsi. Ugyanakkor egy kálmándi származású, de máshol letelepedett deportált is él még, Linzenbold Erzsébet. A polgármester jó egészséget és további boldog öregkort kívánt mindhármójuknak. Sütő Imre többször is kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy az ifjú generáció is megismerje ősei történetét, szenvedését, hiszen a legfőbb történelmi forrás hamarosan kiapad, de továbbra sem merülhetnek feledésbe a szörnyű események. Beszéde után az elöljáró egy-egy szál virággal köszöntötte a két jelenlévőt, akik megjárták a Gulágot.

A polgármestert, Bíró Norbert plébános követte, aki imát mondott a deportáltakért. A plébános fohászában azt kérte, hogy ilyen szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő.

Az emlékező percek után, a koszorúzás következett. A helyi önkormányzat részéről Sütő Imre és Sipos Sándor, az NDF részéről Bákai Imre és Keizer László, az RMDSZ részéről Török Tamás és Belényi Tibor, a PNL részéről pedig Cheregi Daniel és Pink Tibor koszorúzott. Végezetül pedig a még elő deportáltak járultak az emlékmű elé és helyezték el az emlékezés virágait.

Az ünnepségen a fúvószenekar és a helyi római katolikus énekkar is közreműködött.

Lang Gyopárka