Ki tudom fejezni az érzéseimet

Ahhoz, hogy valaki igazán sikeres rajzokat tudjon készíteni, nem elég a tehetség; szívvel-lélekkel, teljes odaadással kell dolgozzon. A rajzművészetről kérdezte Haller Valentinát, a Nagykárolyi Elméleti Líceum 11. F osztályos diákját Sepler Kinga.

– Életed már-már nélkülözhetetlen részévé vált a rajzolás. Mi indított el téged ezen a művészeti ágon, és mióta foglalkozol vele?

– Egész kicsi korom óta rajzolgatok, mindig nagy örömöm telt benne. Nagyapámtól kaptam az indíttatást arra, hogy foglalkozzak vele komolyabban is.

– Autodidakta módon fejleszted a tehetséged vagy tanár segítségével?

– Két és fél éve nagyapám támogatásával lehetőségem nyílt elkezdeni a tanórákat egy képzett rajztanárnál. Minden téren lehet tanulni a mesterségnek egy hivatásos művelőjétől. A rajzórákon főleg technikákat sajátítottam el, és megtanultam tökéletesíteni a rajzaimat. Ami számomra tökéletesnek tűnik, nem biztos, hogy szakmailag elfogadható. Erre egy tanár nagyon jól rá tud világítani. Azonkívül a technikákat nem lehet elsajátítani, ha egy hozzáértő tanácsa nem áll rendelkezésünkre, ami persze nem azt jelenti, hogy egyszerűen csak mintát ad az illető, amelyet utánoznom kellene. Fontos, hogy a rajz kivitelezése közben nyújtson segítséget a rajztanár.

– Köztudott, hogy a sportolók igen sok időt fordítanak edzésre az eredményesség érdekében. Létezik ilyesmi a rajzművészet terén is?

– Ilyen téren az edzés a gyakorlásban valósul meg. Minél többször rajzolok le egy kompozíciót, annál pontosabb lesz.

– Te milyen technikákat alkalmazol egy mű elkészítése során?

– Leginkább a grafikát alkalmazom, ami nem más, mint grafit, szén és tus.

– Miért részesíted előnyben a grafikát a színek használatával szemben?

– Valamiért jobban vonz a grafika, az, hogy színek nélkül valósíthassam meg azt a kompozíciót, amit összeállítottam.

– Véleményed szerint egy grafikát vagy egy színekkel teli rajzot nehezebb papírra vetni?

– Egy bizonyos szinten nehezebb színeket használva dolgozni, viszont nem ez a legfőbb oka annak, hogy nem alkalmazom őket. A színek alkalmazása nehezebbé teszi a rajzolást, mert oda kell figyelni a színek árnyalatara és az összhangra.

– Amikor leülsz rajzolni, már van konkrét elképzelésed arról, hogy mit fogsz rajzolni, vagy spontán ötletekből, darabonként építesz fel egy alkotást?

– Amikor elkezdek rajzolni, mindig megvan az előzetes kompozíció, amit többé-kevésbé sikerül megvalósítani.

– Megrendelésre készítesz-e grafikákat? Meglátásod szerint mikor van könnyebb dolgod? Ha kötött témád van, vagyis előre meg van adva, amit rajzolnod kell, vagy inkább, ha azt rajzolod, ami spontán módon fakad belőled?

– Az utóbbi időben elég gyakran kértek ismerősök, barátok, hogy rajzoljak nekik. Ezeket nem nevezném megrendeléseknek, mivel szívességből teszem. Tőlük megkapom a témát, de rajtam áll, hogyan valósítom meg azt. A megvalósításon nem sokat agyalok, spontán ötlet alapján rajzolom le a megadott témákat.

– Átlagosan mennyi időt töltesz egy rajz kidolgozásával?

– Lehet pár óra, de akár több nap is. A rajztól és a kedvemtől függ.

– Mi az, amit a legszívesebben rajzolsz?

– Bármit szívesen rajzolok.

– Címet is adsz az alkotásoknak?

– Nem szokásom címeket adni a rajzaimnak. A cím alapján az emberekben elvárások születnek azzal kapcsolatban, hogy mit takar a rajz. Ha nincs cím, az ember fantáziáján múlik, hogy mit lát a képen.

– Állították már ki a rajzaidat?

– Önálló kiállításom még nem volt. A Szatmárnémeti Képzőművészeti Egyesület tagjaival közösen lettek kiállítva. Legtöbbször Szatmáron, Nagykárolyban, de Kolozsvárra és Debrecenbe is eljutottak már.

– Mit jelent számodra a rajzolás?

– Számomra egy hobbi, amely segítségével ki tudok kapcsolódni és ki tudom fejezni az érzéseimet. Így minden rajzomon átüt valami, ami abban a pillanatban bennem volt. Igazán el tudom engedni magam, amikor rajzolok, nem kattogok más dolgokon, csupán jól esik ezt csinálni.

– Megvan a tehetséged ehhez a művészeti ághoz, örömödet is leled benne. Miért nem egy művészeti gimnáziumot választottál középiskolaként?

– Elgondolkodtam ezen a lehetőségen is, de a szüleimmel arra a döntésre jutottunk, hogy a nyelvek továbbtanulása fontosabb, mivel német tannyelvű osztályba jártam már elsőtől kezdve, ezért választottam az Elméleti Líceum filológia osztályát. Viszont a rajz nem tűnt el az életemből, a tudásomat ezen a pályán is szeretném fejleszteni.

– A továbbiakban komoly terveid vannak a rajzolással kapcsolatban?

– Egyelőre hobbinak tartom, de később talán egy művészeti egyetem is szóba jöhet.

– Köszönöm a beszélgetést, Tina! Sok sikert kívánunk!

A szerző megjegyzése: a 2017. január 27–29. között Szebenjuharoson (románul: Păltiniș; németül: Hohe Rinne) megrendezett turisztikai versenyen az Elméleti Líceum diákjai, Haller Valentina és Putovits Zsolt karikatúra kategóriában harmadik helyezést értek el.

Sepler Kinga
Elméleti Líceum