Kisregény a börvelyeik tragédiájáról

A börvelyiek lelkülete számára különösen fontos könyv bemutatóját tartották meg vasárnap délután a helyi Petőfi Sándor Kultúrházban. Pajor András plébános Jégmadár Börvely határában című, a Keresztény Kulturális Akadémia Kiadó gondozásában pár napja napvilágot látott kötete a település történetéről, az első világháború végéről, illetőleg a második világégésről szól.

A kisregény — mint a bemutatón is elhangzott — irodalmi alkotás, s nem a Krasznán túli község pontos történetének lenyomata, inkább az emberi érzések feltárására vállalkozik benne a szerző.

Az alkalomra illő, ám nem túlzottan nagy számban jelentek meg érdeklődők. Helyi fiatalok, Pataki Dorottya, illetve Láng Gyopárka szolgáltak versmondással.

Kiss Zoltán, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezetének az elnöke — egyben a község polgármestere — köszöntötte a továbbiakban az egybegyűlteket. Hangoztatta, hogy a történelmet meg kell értsük, ám ha volt benne olyan, ami rossz, azon túl kell lépni. Beszélt arról, hogy az utóbbi években ez immár a második kiadvány, amely a település történetét tárja az olvasóközönség elé. Elmondta, hogy készül egy harmadik is, amely Börvely jelenlegi, közelmúltbeli történéseiről számol be.

Érzése szerint a jelenlegi állapotokra büszkék lehetnek a börvelyiek, jó úton haladnak, ám ugyanakkor óvniuk is kell az elért eredményeket, meg kell azokat becsülniük. Köszönetet mondott András plébános úrnak, amiért kisregényben dolgozta fel a 100 éve történteket.

Nem ők döntöttek Románia mellett

A helyi legendák szerint Börvely száz éve maga választhatott arról, hogy Romániához kíván-e csatlakozni, avagy Magyarországhoz. A település lakói a közeli nagykárolyi piac okán előbbi mellett döntöttek. A regény ezt az elhatározást járja körbe, s tulajdonképpen cáfolja meg a mendemondát.

Varga Sándor színművész, a község kulturális referense ismertette a többkötetes plébános–író–rádiós szerkesztő Pajor Andrást. A továbbiakban faggatta, hogy egyáltalán miként keltette fel az érdeklődését Börvely ezen sokféleképpen értelmezett története. Pajor András idén, január 2-án járt először Börvelyben. Korábban hallott az itt történtekről, utánaolvasott, és mindezt egy történetbe gondolta tovább. A kisregényt el is küldte a helyieknek, hogy az esetleges hibákat jelezzék. Mint fogalmazott: „belemélyedt egy olyan történetbe, amely szíven ütötte”. Hozzátette: „szerettem volna a könyvvel nyugalmat szerezni Börvelynek, megbecsülést szerezni annak a falunak, amelynek a sorsával szemben sokkal inkább együttérzést kell tanúsítanunk.”

Az alkalom keretében szintén bemutatták a Rongyosok című ifjúsági történelmi kisregényt, amely a Rongyos Gárda történetét tárja a fiatalok elé. Mint a szerző elmondta, személyes indíttatása van ennek a kiadványnak, hiszen az édesapja is tagja volt annak a hazájukért akár az életüket is feláldozni kész fiatal közösségnek.

A bemutató–beszélgetés keretében Varga Sándor színművész több részletet is felolvasott a börvelyeikről szóló kisregényből. A szerző a tanulságok kapcsán ekként fogalmazott: „a döntő az, hogy bármi is történjék, bennünk ne haljon ki a tiszta igazság, a helytállás iránti szándék.”

A lelket melengető beszélgetést vastapssal jutalmazták a résztvevők. A helyi RMDSZ felajánlásának köszönhetően mindannyian kaptak is egy-egy példányt a kisregényből, de a másikat is megvásárolhatták. A szerző készséggel dedikálta is a köteteket.