Mint hírül adtuk, idén is régészeti ásatások zajlanak Bobáldon. Gyakorlatilag ugyanaz a csapat dolgozik, amely a korábbi években: dr. Liviu Marta, dr. Szőcs Péter és dr. Hágó Attila Nándor a Szatmár Megyei Múzeumtól, valamint dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, tanszékvezető, a Régészeti és Művészettörténeti Tanszék részéről. Irányításukkal a kolozsvári és a debreceni egyetem diákjai kutatnak, többük immár 2010 óta visszajár Bobáldra.
A szabálytalan kör alakú bobáldi domb adminisztratív szempontból a város belterületéhez tartozik, és a modern település központjától mintegy négy kilométerre található, délkeleti irányban. A Mérges-patak partján, egy az árterületből kiemelkedő magasabb háton található középső bronzkori tell (a tell arab szó, és a közel-keleti szóhasználatban kiemelkedést, dombot jelent) a megyei múzeum és a városi tanács kezelésében álló műemlékvédelmi terület. Az tellt övező ún. szatellit-települések azonban már magántulajdonban lévő – mezőgazdaságilag művelt parcellákon fekszenek.
Bobáld az egyik legfontosabb bronzkori (ottományi kultúra) lelőhely a Kárpát-medencében. Az 1700-as években Bál Mátyás már említ innen régészeti lelteket. A Bobáld-dombon zajló első régészeti feltárások Vende Aladár nevéhez fűződnek. A XX. század elején Szatmár vármegye monográfiájának megírásában közreműködő Vende külön fejezetet szentelt a vármegye őskori fejlődésének. Feljegyzése szerint a meredek oldalú, 3–4 holdnyi (12946 m2–17262 m2) területű Bobáld-dombot két oldaláról a láp, másik oldaláról pedig több öl széles vízfolyás keretezte. Az 1940–50 közötti időszakban a települést földmunkák során több alkalommal megbolygatták, ekkor is előkerültek régészeti leletek.
Idén folytatják a 2010-ben elkezdett ásatást a tellen, valamint három kutatófelületet nyitottak meg az ún. szatelit területeken, ahol magnetométeres felméréseket is végeznek. Három 15×3 m nagyságú felületen dolgoznak a múlt hét hétfő óta – tájékoztatott dr. Hágó Attila Nándor.
Az elmúlt egy hét során bronzkori (hajdúbagosi kultúra), La Téne (kelta) szemétgödrei, tűzhelymaradványok kerültek elő. A kerámia és állatcsontokon kívül a kelta korszakba keltezhető bronzfibula töredék, zoomorf (állat alakú) figura, fenőkő, háló és szövőszéknehezék, ép csésze alakú edények (bronzkor) kerültek elő.
A tellen a kutatások a jövő héten kezdődnek, ahol bronzkori házak maradványait, szemétgödröket, valamint kora újkori sírokat fognak kutatni.
You must be logged in to post a comment.