Itt a tavasz, a testi-lelki felfrissülés, az újjáéledés időszaka. Ezért lelkünk titkait boncolgató rovatunk áprilisi kiadásában Békési Nóra pszichológussal a mozgás fontosságát vettük górcső alá a különböző korosztályokra vonatkoztatva.
– E havi témánk a mozgás és annak fontossága. Kezdjük az egész kicsikkel, hogy miért is olyan fontos már egész zsenge korban a mozgás egy kisgyermek számára?
– Először is nagyon örülök annak, hogy foglalkozunk a mozgás fontosságával, mert nem győzzük eleget hangsúlyozni a mozgás nélkülözhetetlenségét és kiemelkedő szerepét az idegrendszer fejlődésére nézve. Ha az egészen kicsikékkel kezdjük, tudnunk kell, hogy kezdetben a babák a bőrükön és izmaikon keresztül kezdik el felfedezni a világot, a szenzoros információk legnagyobb része az izmokon keresztül jut el az agyba, aztán majd később kezd fontos szerepet játszani a látás, hallás és más érzékelési csatorna. Nem véletlen az sem, hogy a védőnők és gyermekorvosok rendszeresen ellenőrző kérdéseket tesznek fel a szülőknek a babák mozgását illetően, merthogy a különböző mozgásfejlődési szakaszok hiánya sok esetben komoly idegrendszeri éretlenségre utal, illetve a mozgás fejlődésének vizsgálata egy komplex képet ad a szakembereknek a baba idegrendszeri állapotáról.
A mozgás fejlődése legtöbb esetben spontán módon, automatikusan megy végbe, ugyanakkor nekünk, szülőknek résen kell lennünk és bizonyos mozgásformák hiánya esetén serkentenünk kell annak fejlődését. Gondolok például a kúszásra és mászásra amit játékosan, motivációs technikákkal, esetleg talpakat megtámasztva érdemes segíteni, mert alapvető mozgásformák hiánya a későbbiekben lemaradást, zavart okozhat akár a beszédfejlődésben, tanulásban és más kognitív területeken. Babák esetén fontos, hogy sok időt töltsön a földön, ahol a keményebb talajnak köszönhetően sokkal könnyebb kitolni a karokat, átfordulni, elindulni kúszni egy érdekes tárgy felé, illetve nagyobb tér adott a szabad mozgásra. A kisgyermekkorban tehát azt mondanám, hogy a mozgás az idegrendszer megfelelő fejlődése szempontjából a legfontosabb.
– Ahogy nő a gyermek, bekerül az oviba, majd iskolába, ahol már egyre kevesebb idő és tér jut a szabad mozgásra, a szabadtéren töltött időre. Mire figyeljünk ebben a korban, miért fontos, hogy a gyermek minél többet mozogjon, esetleg sportoljon, és hogyan illesszük bele ezt a mindennapjaiba?
– Milyen érdekes, hogy pont abban az életkorban, amikor a gyerekeknek a legtöbb mozgásra lenne szükségük, akkor csökken le az erre fordítható idő. Azt kell mondanom, hogy az agy egészséges fejlődéséhez a gyerekeknek óvodás és kisiskolás korban naponta minimum 4 órát kellene mozgással tölteniük. Ebben az életszakaszban továbbra is tart a mozgás által történő idegrendszeri fejlődés, kiemelt fontosságúak a nagymozgások, a dinamikus mozgások, az ugrálás, hintázás, fára mászás. Abba most nem mennék bele, hogy melyik mozgásforma az idegrendszer mely területeit fejleszti, viszont a figyelmi funkciók, a koncentrációs készség, a tanulás képessége, a kommunikáció, a problémamegoldó készség mind szorosan összefügg a rendszeres mozgással vagy annak hiányával. És még nem beszéltünk azzal a nagy mértékű feszültséggel, ami már kisiskolás-, sőt sok esetben már óvodás korban is jelen van. A túl sok inger, a médiahasználat, a környezetünkben tapasztalható stresszforrások mind hatással vannak a gyerekekre, sok esetben belső feszültséget, agresszív viselkedést generálnak. Mozgás hatására ez a feszültség csökken, a stresszhormon (kortizol szint) visszasüllyed egy normál értékre, és úgymond helyre áll a rend a gyerekek szervezetében. Nem véletlenül szoktuk azt tapasztalni, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen mozognak érzelmileg sokkal kiegyensúlyozottabbak, könnyebben és gyorsabban tanulnak, és természetesen egészségesebbek.
Az, hogy ezt hogyan építsük be a gyerekek életébe nyilván családonként és életkörülmények függvényében változik. Egy kertes ház, vidéki környezet már hatalmas előny, viszont városokban meg kell találni azokat a parkokat, játszótereket ahol a gyerekek biztonságban töltetik szabad mozgással az idejüket. Ebben az életkorban ugyanis elsődleges fontosságú a spontán, szabad mozgás, a sok futkározás, mászás, ugrálás, stb.
Ugyanakkor szerencsére Nagykároly környékén számos sportolási lehetőség is adott (bár szerintem még mindig nem elég és nem minden korosztály számára elérhető), ahol a gyerekeknek lehetőségük van akár csapatban is sportolni. És akkor újra kikötöttünk egy nagyon fontos dolognál. Csapatban sportolni, tartozni valahová, ismerkedni, barátságokat kötni, alkalmazkodni, bizonyos szabályok szerint mozogni egy új közegben. Felelősségvállalást tanulni, türelmet és kitartást fejleszteni. Alkalmazkodni, áldozatot hozni, küzdeni. Kicsit fájdalmasan hangzik, viszont mindezt úgy tanulja meg a gyermek, hogy közben jól érzi magát, élményekkel gazdagodik, játszik, nevet, kortárs kapcsolatokat épít.
Ideális esetben azt gondolom fontos lenne a mozgást mindkét oldalról megközelíteni. Nagyok sokat legyenek a gyerekek szabadban, mozogjanak szabadon, ugyanakkor már a korai életéveikben kezdjenek el csoportban is mozogni, váljon az életük részévé, ne legyen kérdés, hogy sportolok-e valamit. Minél inkább beépül az életükbe, annál biztosabb, hogy hosszú távon megmarad a sportolás és mozgás iránti vágy. Ehhez nyilván az kell, hogy családon belül állítsunk fel egy értékrendszert, ahol kiemelt helyet kell kapnia a mozgásnak, anyaként lehet le kell mondanunk a vasalásról egy biciklizésért vagy a süti sütésről egy nagy sétáért… Átszervezést igényel, de mi éri meg, ha ez nem? Minden szülő a legjobbat szeretné megadni a gyermekeinek, csak sokszor a legegyszerűbb és legalapvetőbb dolgok fölött szoktunk elsiklani.
– A kamaszkor beköszöntével megeshet, hogy az addig készséges és sportos gyermeket is egyre nehezebben vesszük rá a mozgásra, vagy valamilyen sportra. Mit tehetünk ilyenkor, hogyan motiválhatjuk kamasz gyermekünket, hogy ne a szobában, a telefonján lógva töltse a napjait?
– A tapasztalat az, hogy azok a kamaszok, akik kicsi gyerek koruk óta sportoltak, nem fogják abbahagyni a mozgást, sőt, sok esetben még nagyobb teret kap az életükben. A kamaszok érzelmileg megpróbálnak leválni a szüleikről, ezért minden tanács vagy kérés, ami a szülők részéről érkezik az felháborító, és természetesen a legnagyobb hülyeség, amit valaha halottak. És akkor felerősödik az edzők, oktatók szerepe akiktől pedig mint a szivacs, szívják be a jótanácsokat, megosztott tapasztalatokat. Iszonyúan szerencsések azok a kamaszok, akik úgymond belenőttek egy sportolói közegbe, ahol a csoportnormák miatt nem lesz deviáns a viselkedésük, nem lesznek drogfogyasztók, alkoholfüggők stb., hiszen a csoport nem engedi.
Más kérdés az, hogy egy kamasz elkezd-e sportolni, ha addig nem tette? Nem sok esély van rá. Mert általában motiválatlanok és mindig nagyon fáradtak. Kivételes esetek vannak, de általánosságban nem ebben az életkorban kezdenek el sportolni a kamaszok. Legyünk tehát preventívek, kezdjük el időben a sportra és mozgásra való nevelést.
– A gyermekek mellett nyilván a szülőknek, felnőtteknek saját magukra is figyelniük kell, hiszen egészségük megőrzése mellett a példamutatás is rendkívül fontos és hatékony. Milyen pozitív hatása van annak, ha a gyermek látja, hogy a szülő is sportol, illetve annak, ha együtt szervez valamilyen mozgásos programot a család?
– A mozgásra is teljes mértékben igaz, hogy a gyerekek nem azt fogják csinálni, amit tanítottunk nekik, hanem pontosan ugyanazt fogják csinálni, amit megmutattunk nekik. Tehát, ha szeretném, hogy a gyermekeim rendszeresen mozogjanak és sportoljanak akkor nekem, felnőttként mozognom és sportolnom kell.
De ne felejtsük el azt sem, hogy nem csak a gyerekeink miatt, hanem a saját mentális és fizikai egészségünk miatt is fontos mozognunk. Arról már nagyon sokat hallottunk, hogy a fizikai egészségünk miatt miért nélkülözhetetlen a mozgás, de emellett tudnunk kell, hogy nagy szerepet játszik a feszültségcsökkentésben, elhalmozza az agyat úgynevezett boldogsághormonokkal (oxitocinnal), sportolás után szerotonin és dopamin is termelődik az agyunkban, tehát anélkül fogjuk sokkal jobban érezni magunkat, hogy bekapnánk egy kedélyjavító pirulát. És még egy érdekesség: amikor felnőttkorban szeretnénk változtatni bizonyos gondolatainkon, akár a hozzáállásunkon bizonyos helyzetekkel kapcsolatban, tehát változtatnánk az agyunk működésén, akkor ezek a változtatások sokkal könnyebben mennek végbe, ha rendszeresen sportolunk, mert mozgás hatására az agyban olyan fehérjék termelődnek, amelyek rugalmasakká teszik az idegsejtjeinket, tehát rugalmasak lesznek a változásra.
– Ha már korosztályonként beszéltünk a mozgás fontosságáról, nem hagyhatjuk ki az idősebb korosztályt sem. Az egészségre gyakorolt pozitív hatásaival sokan tisztában vagyunk, de milyen más jótékony hatásai vannak a mozgásnak a szép korúakra vonatkoztatva?
– Az aktivitás, a mozgás fiatalon tart minket. Sokkal jobb életminőségben élhetünk ha rendszeresen mozgunk. Az előbbiekben felsorolt hormonok: oxitocin, szerotonin, dopamin még fájdalomcsillapító hatásúak is, tehát amellett, hogy jó közérzetet, öröm érzetet okoznak, még a fizikai fájdalmunkat is lecsökkentik. Idős korban fontosnak tartom, hogy ez az öröm érzet és az élet élvezete megmaradjon, és ennek megélése szorosan összefügg a mozgással.
A mozgásnak minden életszakaszban helye kell, hogy legyen az életünkben, nem is akármilyen helye!
You must be logged in to post a comment.