„Ma nemcsak Kölcsey himnuszára emlékezünk Nagykárolyban, hanem arra a szellemi örökségre is, amely meghatároz minket”

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, több helyszínen is szerveztek rendezvényeket Nagykárolyban. A programsorozat délelőtt a Károlyi-kastélyban zenés-verses műsorral vette kezdetét, ahol a diákok mutattak be színvonalas előadást. A programok Kölcsey Ferenc szobránál folytatódtak. Koszorúzás, szavalat és ének emelte az rendezvény színvonalát. A programot Szűcs József, a Nagykárolyi Művelődési Központ igazgatója vezette.

Kölcsey Ferenc szobra előtt rövid beszédet mondott Szűcs József igazgató, majd a Vasile Lucaciu Általános Iskola ötödikes diákjának, Stier Péternek a szavalata és a Kalazanci Szent József Líceum nyolcadikos tanulójának, Volfer Flórának az éneke következett.

„Amikor a magyar kultúráról beszélünk itt, Nagykárolyban, egy olyan láthatatlan szellemi katedrálisban állunk, amelynek alapköveit a nemzet legnagyobbjai rakták le. Ma nemcsak egy befejezett kéziratra, Kölcsey Ferenc Himnuszára emlékezünk, hanem arra a szellemi örökségre, amely meghatároz minket. Számunkra, itt Nagykárolyban, ez az ünnep különösen közeli és személyes.

Itt született Károli Gáspár, aki az első teljes magyar nyelvű Biblia megalkotásával nemcsak a hitet hozta közelebb népünkhöz, hanem megteremtette irodalmi nyelvünk alapjait is. Az ő szelleme emlékeztet minket arra, hogy a kultúra legfontosabb eszköze az anyanyelv. Amikor végigsétálunk a kastélykert fái alatt, vagy megállunk a régi vármegyeháza falai előtt, Kölcsey Ferenc lábnyomában járunk. Városunk nem csupán tanúja volt a reformkor nagy pillanatainak, de alakítója is. Itt, Nagykárolyban csiszolódott az az éles elme és az a hazafias szív, amely később a nemzet imádságát adta nekünk. Kölcsey itt, Szatmár vármegye főjegyzőjeként tanulta meg, hogy a kultúra és a közélet elválaszthatatlan: a kiművelt emberfő a közösség legerősebb bástyája.

És itt, az egykori Szarvas Fogadó báltermében találkozott először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Ez a sorsfordító pillanat nemcsak a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit hívta életre, de Nagykárolyt örökre beírta a romantika világtörténelmébe is.

Városunk szülötte Kaffka Margit is, a modern magyar női irodalom úttörője, az ő írásaiban ma is ott lüktet a régi Nagykároly hangulata. De itt, a piarista gimnázium falai között kezdte bontogatni szárnyait a fiatal Ady Endre is, mielőtt a modern magyar líra vezéralakjává vált volna.

A magyar kultúra nem egy múzeumban őrzött tárgy, hanem az a nyelv, amin megszólalunk, a dal, amit eléneklünk, és az az összefogás, amit ma is tanúsítunk. Ady Endre „őrzőnek” nevezett minket. Vigyázzunk hát erre a lángra, mert amíg kultúránk él, addig mi is élünk itt, a Partium szívében.
Isten éltesse a magyar kultúrát, Isten éltesse Nagykárolyt!”- hangsúlyozta ki Szűcs József a szobor talapzata előtt elmondott beszédében.

A program koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.

Az ünnepi programsorozat részeként, a „Magyar menyegző” című film vetítésén vehet részt a közönség. A Vándormozi jóvoltából Nagykárolyba eljuttatott filmet három időpontban vetítik a színházban: 15:30, 18:00 és 20:00 órai kezdettel.