„Minden romániai állampolgársággal rendelkező magyar ember szavazata számít az őszi, romániai parlamenti választásokon, és az otthon élő magyar emberek képviseletét erősíti” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kisvárdán tartott közös sajtótájékoztatóján.
Ettől az évtől kezdődően lehetőség van a levél általi szavazásra, amely előzetes regisztrációhoz kötött, és minden Magyarországon és külföldön élő román állampolgár számára elérhető. A külföldön élők négy képviselőt és két szenátort küldhetnek a parlamentbe, viszont egyetlen szavazat sem veszik el, mert figyelembe veszik és beszámolják az országos visszaosztásnál.
„A román állampolgársággal rendelkező magyar emberek szavazatai visszaosztásból hozzájárulnak ahhoz, hogy hány magyar képviselő lesz a bukaresti parlamentben. A magyar kormány segítségével és a médián keresztül az összes technikai információt eljuttatjuk a Magyarországon, külföldön élő román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez, hogy megkönnyítsük a regisztrációt. Bízom abban, hogy azok, akik rendelkeznek érvényes romániai dokumentumokkal, élnek ezzel a lehetőséggel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindig azt mondta, hogy a szavazati joggal élni kell, legyen szó akár magyarországi, akár romániai szavazásról. Részt kell venni a választásokon, élni kell a szavazati joggal – ezzel az üzenettel a következő hetekben, hónapokban keressük a külföldön élő magyar embereket” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt az ősszel tartandó romániai választásokon, ezáltal is legyenek részesei az otthoni közéletnek, politikának.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismertette: az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást. A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár – jelentette ki.
Az új választási törvény értelmében a külföldön élő romániai állampolgárok csakis akkor voksolhatnak az előreláthatóan november végén, december elején sorra kerülő választáson, ha betöltötték a 18. életévüket, illetve hivatalosan tartózkodnak külföldön, azaz érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Háromféleképpen lehet szavazni: levélben történő szavazás útján – az Állandó Választási Hatóság honlapján elérhető az a kérvény, amelyet ki kell tölteni bejelölve azt, hogy az állampolgár levélben akar voksolni. A regisztrációhoz mellékelni kell az érvényes személyazonossági igazolvány, illetve a tartózkodási engedély másolatát. Ezt követően, a választásokat megelőzően legkésőbb harminc nappal kézhez kapják a szavazólapot a tájékoztató leírással, illetve azzal a válaszborítékkal együtt, amelyet majd vissza kell juttatni az illetések hatósághoz. Előzetes regisztráció nélkül továbbra is a nagykövetségeken, a főkonzulátuson, a konzulátusokon lehet szavazni, de amennyiben egy településen száz polgár igényli egy szavazókörzet létrehozását, lehetőség adódik helyben is voksolni. Minden ehhez kapcsolódó információ megtalálható az Állandó Választási Hatóság és a külügyminisztérium honlapján.
Kisvárdán tanácskoztak
Az anyaországi, külhoniakat is érintő szavazások, valamint Magyarország és a külhoni nemzetrészek kapcsolata voltak a témái egyebek mellett annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a magyar kormány és a határon túli magyarságot képviselő szervezetek vezetőinek részvételével tartottak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborában pénteken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében a külhoni nemzetrészek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a magyar államnak az célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, megmaradjon a magyar emberek életminősége, de ez csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész megmarad.
Ha bármelyik elvész, akkor az egyetemes magyar nemzet csonkul meg és léte válik kérdésessé – tette hozzá. A kormányfő-helyettes a környező országokban idén tartott választásokra utalva ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy politikai értelemben mi történik ott, ahol a nemzetrészek élnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hozzászólásában a választások évének nevezte Romániában 2016-ot, emlékeztetve arra, hogy az önkormányzati választások után év végén ismét urnákhoz járulnak a román állampolgárok.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b-j) az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott nemzetpolitikai kerekasztal-megbeszélésén, Kisvárdán, 2016. július 8-án. MTI Fotó: Balázs Attila
Arra vállalkoztak, hogy az erdélyi magyarságot szolgálják – emelte ki a szövetségi elnök, aki összességében jónak, politikailag vállalhatónak nevezte az RMDSZ által elért választási eredményeket, problémaként említve ugyanakkor az alacsony választási részvételt.
Ennek ellenére csaknem kétszáz polgármestert ad az RMDSZ, kétszázharminc körül van az alpolgármestereik száma, öt megyét vezet a párt, és az összes jelentős magyar közösségű megyében van testületi alelnöke.
Kelemen Hunor szerint a 2012-es választásokhoz képest idén abszolút számban rengeteg szavazót vesztett az RMDSZ, többek között az alacsony részvétel, a törvényi feltételek megváltozása és az új kampányfinanszírozási szabályok miatt. Két megyében nem sikerült önkormányzati listát állítani, ezért az országos arányok is gyengébbek lettek, mint 2012-ben – tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szerbiában áprilisban megtartott választásokra utalva elmondta, pártja teljesítette a korábban kitűzött célokat, a következő időszakban pedig megpróbálják a magyar közösséget jobban összefogni, és a párt köré egy olyan erőteret építeni, amely maximalizálni tudja az eredményeket.
Kevesebb szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt, ennek oka, hogy az elmúlt években több mint tízezerrel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma – értékelt Pásztor István, hozzátéve, elégedett a választási eredményekkel, mivel a párt megőrizte politikai befolyását és négy képviselőt delegálhatott a belgrádi parlamentbe.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a márciusi szlovákiai választásokon több mint 105 ezer szavazatot szerzett a párt, ennek ellenére harmadszor is kimaradt a szlovák törvényhozásból.
A korábban hozott számokat megtartották annak ellenére is, hogy a népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 110 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában.
A tisztújítás során az MKP bebizonyította, hogy él és tenni akar, az új elnök és az új elnökség közösségben gondolkodik, ezt az elvet pedig a pártépítésébe is bele tudták kapcsolni – tette hozzá Menyhárt József.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint pártja jelentős sikereket ért el az idei ukrajnai választásokon, amiben fontos szerepet játszott a megegyezés a másik magyar párttal.