Megjelent a Szamos 6. száma

„Ma még beszélünk nevelési és oktatási módszerekről, elmondjuk hogy másként kellene képezni a fiatalokat, mint ahogyan azt tették akár tíz húsz évvel korábban, de maguk a nagy kezdeményezők sem jönnek javaslatokkal, a megtorpanás oka pedig az, hogy nem látnak bele a fiatalok gondolkodásába, nem ismerik a nyelvüket.” — írja Elek György a Szamos júniusi számának Rend és folytonosság című vezércikkében.

A fenti mondatra Reszler Brigitta pszichológus így reagált:

Először is, ahhoz hogy egy javaslatot adjunk, ismernünk kell az okot, azt , hogy mi az ami az adott viselkedéshez vezetett az adott gyermek esetében. Tudnunk kell, mi az ok és mi az okozat. Például, rá kell jönnünk, hogy egy adott gyermek kezelhetetlensége — ez az okozat — esetében mi az ami kiváltotta -ok- ezt a viselkedésformát. Tehát a kezelhetetlenség az okozat, és ami kiváltotta, az az ok.

Például: gyerek kezelhetetlensége, egyet nem értésének jelei esetében — ez az okozat

Mik lehetnek az okok, amik kiválthatják ezt a viselkedést?

1. Csádi modell: mit lát otthon… Ezt csinálja ő is, például a szülők nem tisztelik egymást, nem mutatják ki egymás felé érzéseiket.

2. Család szerkezete: elvált szülők, újraházasodott stb. hatással van rá, fájdalmát élhet át, amely emocionális problémákhoz vezethet.

3. Család nevelési stílusa: liberális, tekintélyelvű, következetes, elhanyagoló…hatással van rá: például liberális nevelés esetében megszokhatja, hogy neki mindent lehet, megtanulja, hogy bármit is tesz, nincsenek következményei.

4. Család elvei: mi a fontos a szülőknek… például a hagyományőrzés átadása vagy éppen az anyagi javak folytonos fürkészése.

5. Családban elszenvedett problémák… például egy feldolgozatlan gyász.

6. Családon belüli kommunikációs problémák… Nincs meg az a szülő-gyerek viszony, nem beszélgetnek, nem beszélik meg a problémáikat.

7. A szülők bizalmatlansága a gyermek felé.

8. Szülők túlzott elvárása a gyermek irányában.

9. Biztonságos kötődés kialakulásának hiánya az anya-gyerek között.

10. Barátok hatása.

11. Személyisége: introvertált, extrovertált — lehet ebből ered a viselkedése.

12. Életszakaszokkal járó sajátosságok: csecsemő, óvodás, kisiskolás, serdülő, fiatal, felnőtt… Nem érti meg a szülő, hogy abban a szakaszban milyen viselkedés/gondolkodás jellemző rá.

13. Számítógépes technika hatása.

Ezek (és még meg lehetne mást is említeni, hiszen vannak egyedi esetek is) mind-mind a gyermek kezelhetetlenségét eredményezheti. Hogy tehetnék én egy javaslatot, ha nem ismerném a pontos okot? Hogy mondhatom meg egy szülőnek, hogy hogyan kezelje a gyermekét, ha nem tudom azt, hogy mi az, ami az adott viselkedését (példánk esetében: kezelhetetlenség) kiváltja, ergo mi a probléma forrása?

Ennek a kérdésnek a megválaszolására meg kell fordítani a kérdést: Milyen okok befolyásolják azt, hogy egy gyerek kezelhetetlenné válik? Minden esetben a prevencióra, a megelőzésre gondoljunk, illetve azokra a bizonyos okoknak a feltárására!

Meg kell találni az okát, annak, hogy mi az, ami hatással van érzelmi életünkre, milyen tényezők (okok) befolyásolják. Ha tudatában vagyunk ennek, akkor tudunk ezen dolgozni, tudni fogjuk, hogy mire kell odafigyelni, melyek a befolyásoló okok.

Összességében azt mondhatom, hogy nem lehet egy jól bevált receptet adni. Különböző típusú személyekre, különböző helyzetekben, különböző emberek, különböző képen hatnak és különböző hatást érnek el! A hangsúly minden esetben a prevención legyen!

1