Legalább száz esztendeje nem látott részleteiben is megcsodálható lesz a közeljövőben a nagykárolyi nagytemplom főoltárképe. Mint ismeretes, a 250 éves alkotást tavaly ősz óta restaurálják, és kevesebb mint egy hét múlva hozzák haza, és a kirbáji szentmise alkalmával leplezik majd le, illetve áldják majd meg. Ilyés Csaba nagykárolyi főesperes, a Kalazanci Szent József-templom plébánosa tájékoztatott a részletekről.
A restaurálás során élénkebbek lesznek a képek, olyan részletek is láthatóvá lesznek, amelyeket talán a kép alkotása utáni évtizedekben láthattak utoljára. Persze minden bizonnyal ugyanilyen fontos tényező az, hogy a képek állaga javul, időtállóbbak lesznek a beavatkozás révén. Ilyen gondolatokkal kerestük fel a plébános-főesperest.
Hogy eredeti szépségükben ragyoghassanak
Kétszázötven éve helyezték el a nagykárolyi Kalazanci Szent József templom alapkövét. Akkor, 1769-ben kezdték építeni a templomot. Maga az építkezés kilenc évig zajlott, és 1778-ban szentelték fel, de a munkálatok még egy évig zajlottak, azaz valóban egy évtizedig tartottak.
Idén tehát nem a templom elkészültének, hanem a munkálatok megkezdésének van igen kerek évfordulója — fejti ki a plébános. A plébániai közösség úgy határozott, hogy ennek kapcsán felújítják a templom festményeit. Eleddig már négyet sikerült is megtenni, mégpedig tavaly. A kisebb festményeket vették előre — egyébként ezek mérete sem csekély, hiszen közel három méteresek. Ezeknek a felújítását a szatmári püspökség restaurátorai végezték el. Nyilván ez a költségek tekintetében is jóval előnyösebb a plébániának. Felújíttatták tehát a Nepomuki Szent János-, a Páduai Szent Antal-, az Avellinói Szent András- és az Immaculata-festményt.
A duplirozás a megoldás!
A főoltárkép volt a legrosszabb állapotban. Mint az főesperestől megtudjuk, az 1920-as években, azaz közel száz esztendeje hozzányúltak. Nem megfelelő módon kezelték az anyagot, és ezért megpuhult, megrogyott, újra megkeményedett. A plébánia Historia Domusában az szerepel ennek kapcsán, hogy meglehetősen kevés pénze volt a közösségnek száz esztendeje (az első világháborút követően, új országban…) A hét festmény felújítására közel egy egész hónapra szükség volt — ellenben most ugye 10 hónap egyetlen festményre… A felújítást amúgy akkor egy rajztanár, egy szobafestő és egy építész/kőműves végezte el, ők dolgoztak együtt. Azaz nem feltétlenül szakemberek nyúltak hozzá. Természetesen rossz szándék nélkül, a kor lehetőségeihez mérten. A ’80-as évek végén, amikor a templomot festették Lieb atya idejében, akkor ezt a festményt ismét felújították, megtisztították, amennyire az akkori technológiával meg tudták tisztítani, újra kifeszítették, azonban újfent megrogyott. Mint a főeseperes magyarázza — a laikus számára úgy tűnik, hogy immár valóságos szakértője a restaurálás folyamatának —, talán még nem volt szokásban, avagy nem volt elterjedve az a mód, hogy az egész képet megduplázzák hátulról, így csak a szélére tettek egy 20 centiméteres vásznat, ráragasztották, azzal feszítették ki. A mostani munkálat során már az egész duplirozási folyamatot elvégezték. Egy marosvásárhelyi restaurátorcéget bíztak meg ezzel a művelettel. A munkálatok költségei bizonyára igen tetemesek — vetettük fel a plébános-főesperesnek. Mint elmondta, az összeget egy nagykárolyi vállalkozó fizette ki.
Rövidesen látható lesz a főoltárkép
Egyébként 1778-ra, a templom felszentelésére a Nepomuki Szent János-, a Páduai Szent Antal-, illetve a főoltár festménye már elkészült. A többi vélhetően a következő évben, amikor már használatban volt a templom. A mellékoltárképeket Johann Ignaz Cimbal (1722–1795), a főoltárképet pedig Felix Ivo Leicher (1727–1812) sziléziai származású, akadémiai végzettségű bécsi festő alkotta. A kegyúr, Károlyi Antal igencsak neves művészeket kért fel erre a feladatra…
Tavaly október elején vitték el a képalkotást. Most pár nap múlva, a jövő hét hétfőjén érkezik vissza a kép. Pár nap, amíg rámára teszik, kifeszítik, és így 25-ére, amikor is a templom búcsúját tartják, akkor már fent lesz a festmény a helyén. Az esti, a 6 órakor kezdődő szentmise keretében a megyéspüspök fogja megáldani a képet.
Minden festmény időtállóvá tesznek
A terveik kapcsán felmerül, hogy tervezik a legelőször restaurált Nepomuki Szent János-alkotást ismét fel szeretnék újítani. Egész egyszerűen akkor még nem tudták, hogy az egész képet kell duplirozni… Azt tehát visszaviszik, megduplázzák és mattítják, hogy minden szögből lehessen jól látni — tudjuk meg. A ’80-as években az egyik mellékoltárképet szintén restaurálták, a Magyar Szent Királyok címűt. Eleddig az volt a legjobb állapotú, de immár a többi jobb lett/lesz, így azt is megújíttatják. „Immár látjuk a különbséget, így annak a felújítására is felkérjük a püspökség restaurátorait” — fogalmaz a főesperes. Szintén a restaurálás vár az áldozáshoz járuló Károlyi családot ábrázoló festményre. Az az alkotás korában a Károlyi-kastélyban volt, nemrég visszahozták a nagytemplom kiállítóterébe, és azt is fel fogják újíttatni. Továbbá két nagy mellékoltárkép, a Szentháromság és a Szent József is besárgult, azok felújítását is szeretnék, azonban azon munkálatoknak egyelőre nincs konkrét dátuma — tudjuk meg.
You must be logged in to post a comment.