Mesterségem címere: épületbádogos

Nagykárolyi épületbádogossal, Németi Sándorral beszélgettünk a szakmájáról és a munkáiról, melyek sok évtizede fontos kellékei a házaknak, és még sok-sok évtizedekig díszelemei lesznek épületeknek, templomtornyoknak.

– Hogyan választotta ezt a mesterséget? Véletlen, avagy tudatos választás volt?

– Ez tudatos választás volt, mert a szomszédunkban dolgozott egy bádogos, aztán én gyerekként mindig ott kotnyeleskedtem körülötte a műhelyében, és talán már akkor megszerettem a mesterséget.

Még általános iskolás voltam és besegítettem neki, voltak dolgok, amit már akkor megtanultam, persze nem olyan komplikált dolgokat, a szerszámok használatát, lemezvágó ollóval vágtam a sablonokat, nyitolást, forrasztásokat csináltam, hát lényegében az alapvető fázisokat már akkor megtanultam.

– Hogy választotta ki a szakiskolát?

– Mehettem volna inasnak egy kisiparoshoz, aki a kávási szövetkezethez tartozott, de ő nem tudott volna diplomát adni, csak egy elismervényt arról, hogy nála voltam inas. Olyan iskolát ajánlottak, amelyiknél diplomát is adnak, így azt választottam, igaz, kicsit messze volt, Prahova megyében, Breaza városban.

– Ha visszaléphetnénk az időben, akkor is ezt a szakmát választaná?

– Mindenképpen ezt választanám, mert csak megszerettem, és persze elég szép dolgokat lehet alkotni, és ez nekem mindig is tetszett.

– Mit jelent önnek az, ha látja, hogy a megrendelő elégedett az elvégzett munkával?

– Hát az nekem is öröm – természetesen. Sőt, volt olyan kliens, aki azt mondta, hogy jól van az úgy ahogy van, de én azt mondtam, hogy akkor van jól, ha nekem is tetszik, mert ugye én nézem szakmai szemmel, míg a kliens laikusként. És persze, ha valamikor később is ránéznek a munkámra, akkor ne azt mondják, hogy hát milyen munkát adtam ki a kezemből.

Mert ugye régen minden bádogosmesternek megvolt a saját díszítése a csatornákon, a hófogón, amolyan védjegy, amiről mi már tudtuk, hogy na ezt a Németi Sanyi csinálta, ezt a Sajtos, vagy Hintalan, esetleg az öreg Dragui, tehát mindenki a kézjegyével is felvállalta a munkáját.

– Mi a kedvenc munkafázisa?

– Nos, mondjuk a díszmunkák, azokat szeretem.

– Mely munkák a büszkeségei?

– Példának említeném a nagykárolyi magyar görög katolikus templom tornyait és a kaplonyi, ugyancsak görög katolikus templomot, vagy most nemrég készült el a város központjában a virágárus melletti szálloda, annak a csatornáját és az ablakpárkányait.

– Mi a véleménye a házaló kollégáiról és munkáikról? Olcsóbbak, jobbak?

– Azok se nem olcsóbbak, se nem jobbak, az egy kész átverés. Megállapodnak a gazdával egy összegről, aztán a végén nem annyi lesz az ára, hanem annak a sokszorosa, a minőségéről meg hadd ne beszéljünk.

– Kifizetődőbb egy minőségi munkát végeztetni?

– Persze, mindenképpen. Mikor egy kliens – akár többször is – visszajön hozzám újabb megrendelésekkel vagy ajánlja a munkámat az ismerőseinek, az többet ér minden huncutságnál.

– Gondolom, a munkájára garanciát vállal, de szokták-e hívni például egy rosszul kivitelezett munka kijavításához?

– Persze, az én munkám után vállalom a garanciát, és sajnos megesik az is, hogy egy-egy vándormester után kell javítsak.

– Ebben a szakmában – gondolom – tavasztól őszig van a szezon, de azért akad télen is megrendelése?

– Télen kevesebb, olyankor inkább duplafalú kéményeket, kályhacsöveket, könyököket, szemeteslapátokat és különféle kisebb dolgokat szoktak kérni.

– Hobbija? Szórakozásra jut ideje a munka és a háztáji tennivalók elvégzése után?

– Hobbinak is mondhatjuk, hogy a fontos házkörüli dolgokat végzem, kertészkedés, a fákat és a szőlőt gondozom.

– Van a családban olyan, aki esetleg továbbviszi a szakmát?

– Mivel két lányunk van, ezért hát a családban nincs kinek továbbadjam a mesterséget.

– Milyen megrendeléseket szokott kapni?

– Mindenféle épületbádogosságot, csatornák, párkányok, kazánhoz dupla falú kémények, bádog-réz tetőszerkezetek, méz pergetőket is szoktak kérni, ón és sárgaréz forrasztásokat, és egyéb lakatos munkákat, mint nem is olyan rég például két tolókaput kellett készíteni.

– Milyen anyaggal dolgozik?

– Cinkelt lemezzel, vörösréz, sárgaréz, alumínium, inox, fekete lemez. A fekete lemezből például a tepsiket csinálom, mivel azokat cinkelt lemezből nem szabad, mert az a hő hatására oldódik és mérgező.

Kérdezett: Fülöp Csaba