Cseke Attila: újból a magyar közösség ellen irányul az ellenzék által benyújtott óvás az Alkotmánybíróságon – megfosztaná jogaitól a magyarokat az USR, PNL és PMP.
„A magyar közösség ellen irányuló, újabb támadás az, amit a tegnap az USR, PNL és PMP elkövetett, akkor, amikor megtámadta az Alkotmánybíróságon, a héten, a parlament által elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen megerősíti és bővíti a nyelvhasználati jogokat a Romániában élő kisebbségek számára. Ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék kifogyott minden olyan konstruktív demokratikus, akár parlamenti eszközből, amely szerepét a romániai politikai porondon erősíteni tudja, így kénytelen előrántani a mindenkori magyarkártyát, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának. Ezt tapasztalhattuk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is, amikor a PNL megtámadta az alkotmánybíróságon törvényünket. Meggyőződésünk, hogy Románia előremenetelét nem a kisebbségek jogainak a bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról” – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, azt követően, hogy az ellenzéki pártok megtámadták az Alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet.
Cseke Attila hangsúlyozta, hogy az ellenzék által benyújtott óvásban számos hiba, ellentmondás van, amelyek azt igazolják, hogy az ellenzéknek vagy nem célja jobbá tenni Románia közigazgatási rendszerét, vagy pedig csak zavarja őket az, hogy egyenlő állampolgárokként élhetnek szülőföldjükön a kisebbségi közösségekhez tartozók:
„Az ellenzék nem az RMDSZ-t, hanem a magyar közösséget támadja újból, akkor, amikor azt kéri az alkotmánybíráktól, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek azon cikkelyeket a kódexből, amelyeket Románia nemzetközi egyezményekben ratifikált és vállalt, és amelyeket az RMDSZ átültetett a közigazgatási törvénykönyvbe. Ezen cikkelyek értelmében például magyarul fordulhatunk a prefektúrákhoz, a közszállítási vállalatokhoz, vagy éppen a víz- és hőszolgáltatókhoz, ott ahol számarányunk eléri a húsz százalékot, vagy éppen magyar feliratokkal lesznek ellátva az utcák, terek, parkok nevei. Továbbá az is zavarja őket, hogy megteremtettük a lehetőséget arra, hogy ott, ahol nem érjük el a húsz százalékos számarányt, ott a nyelvhasználati jogokról a helyi tanács dönthessen. Az ellenzék ez irányú megnyilvánulásai nem méltók a centenárium évéhez, és nem segítik a békés együttélést.”.
A szenátusi frakcióvezető rámutatott arra is, hogy a törvénykönyv parlamenti vitája alatt is az USR, a PNL és a PMP retorikájában jelen voltak a magyarellenes megnyilvánulások. Egyértelmű tehát, hogy ez az ellenzék bár magyar szavazatokra pályázik a következő választásokon, nem kezeli egyenrangú polgárokként a magyar közösség tagjait:
„Az ellenzék nem érti, hogy a magyar közösség igényei és elvárásai nem vesznek el semmit a többség jogaitól, még akkor sem, ha használjuk szimbólumainkat, vagy éppen magyar nyelvű formanyomtatványokat töltünk ki. Az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült alkotmányos keretek közé szorítani a prefektusok hatáskörét. Ezek a prefektusok, akik számtalan büntetést róttak ki azokra a magyar önkormányzati vezetőkre, akik kitűzték a székelyzászlót, vagy szimbólumainkat használták.”
Cseke Attila rámutatott arra is, hogy mindhárom ellenzéki pártból aláírták az alkotmánybírósági óvást, a felelősségük tehát közös. „Az alkotmánybírósági megkeresés 20 oldalából 4 oldal kifejezetten kisebbségellenes, és igazolja az USR, PNL és PMP magyarellenes hozzáállást, amelyet a bizottságban és a plénumban tanúsított. Sok mindent lehet kritizálni a jelenlegi kormány és kormánykoalíció munkájában – és ezt az RMDSZ meg is teszi –, de a valóság és a számok azt bizonyítják, hogy a közigazgatási kódex egy önkormányzat- és kisebbségbarát törvénykönyv. A kormánypártok támogatták a decentralizációs javaslatainkat, míg az ellenzék folytatta kisebbségellenes megnyilvánulásait.”
Közlemény
