A Kaplonyi Fúvószenekar munkássága immár több mint száz éve örvend nagy köztiszteletnek. Az idei évet is „végigmasírozták”, számos fellépésük volt egyházi, világi és családi eseményeken egyaránt. Mánc Rolanddal, a zenekar vezetőjével összegeztük az évet.

– Mozgalmasan telt az évetek, számos eseményen vetettek részt. Mesélj kicsit ezekről.
– Valóban egy igen mozgalmas, fellépésekkel teli évet tudhatunk magunk mögött. A szerepléseinket több csoportba sorolnám: voltak egyházi, világi és ezen belül nyilvános és családi fellépéseink. Kaplonyban nem múlhat el ünnep a fúvószenekar nélkül. Ennek eleget téve igyekeztünk ünnepélyesebbé tenni a karácsonyi, újévi, húsvéti, pünkösdi szentmiséket, az úrnapi és feltámadási körmeneteket, továbbá jelen voltunk templombúcsúk, bérmálás alkalmával, illetve Mindenszentek ünnepén a temetőben. Ezek mellett közösen a helyi Páter Szabó Dömjén vegyeskarral részt vettünk egy elsőmisén Csedregben, Diószegen a templombúcsún és októberben Csíksomlyón az elsőszombati Máriaköszöntőn.
A világi fellépések terén is hasonlóan változatos volt az elmúlt év. Tavaly novemberben Mátészalkán a Márton-napi lámpás felvonuláson vettünk részt. December 26-án az immáron hagyománnyá vált „falukarácsonyon” adtunk közösen koncertet a helyi kórussal, melyet néhány héttel később Mezőpetriben is megismételtünk. A farsangi időszakban felléptünk a helyi farsangi előadáson. Március 15-én Szatmárnémetiben zenénkkel emlékeztünk a „márciusi ifjakra”. Ugyancsak Szatmárnémetiben a „ Családi hétvége” megnyitóján masíroztunk. Júniusban a Nagykárolyi Svábtalálkozón vezettük a felvonulást. Néhány hét múlva Batiz község napján meneteltünk. Az augusztus is hasonlóan mozgalmasan telt. Mezőpetriben a svábtalálkozó alkalmával masíroztunk, részt vettünk a kálmándi fúvóstalálkozón, felléptünk a kaplonyi NDF által szervezett hagyományos ünnepségen, majd következett a mi a nagy napunk a 120 éves Kaplonyi Fúvószenekar jubileumi ünnepsége. Szeptemberben a Nagykárolyban megrendezésre kerülő Petőfi bál keretében vezettük a felvonulást.
Családi rendezvények, ünnepségek alkalmával is számos szereplést tudhatunk magunk mögött. Legtöbbször a „menyasszonynak fújtunk”, azaz fúvószenére vonult be a násznép a templomba és természetesen onnan távozva is hallgathattak minket. Felléptünk házassági évfordulók, születésnapok és még elsőáldozási ünnepség alkalmával is.

– Melyik esemény volt a kedvencetek?
– Nem könnyű erre egyértelmű választ adni, mégis talán két alkalmat emelnék ki. Mint már említettem a zenekar idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. Augusztus 13-án egy nagyszabású fúvóstalálkozóval ünnepeltük meg ezt a kerek évfordulót. Ez mindenképp hatalmas jelentőséggel bírt számunkra.
Októberben részt vettünk Csíksomlyón az elsőszombati Máriaköszöntőn. Ha ez valakinek önmagában nem lenne elég megtiszteltetés, hozzáfűzném még azt, hogy „nem megerősített források szerint” mi vagyunk az első fúvószenekar, aki a Csíksomlyói Kegytemplomban zenélt. Azt hiszem ehhez nem kell mást hozzáfűznöm.

– Milyen rendezvényekre készültök jelenleg?
– Jelenleg kettő fellépés előtt állunk. November 30-án Mátészalkán veszünk részt a hagyományos Márton napi lámpás felvonuláson. A másik pedig a hagyományos karácsonyi koncertünk, a „falukarácsony”, melyet a tervek szerint idén is a Páter Szabó Dömjén vegyeskarral közösen adunk.
– A közelmúltban volt Szent Cecília napja, akit a zene védőszentjének tekintenek, és a fúvósok köreiben is nagy tiszteletnek örvend. Ennek apropóján: mit gondolsz, miért fontos a mai világban a zene szeretete, a zenei ismeretek elsajátítása?
– Mára köztudott, hogy milyen jótékony hatásai vannak a zenetanulásnak a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésében. Mi, a zenekar tagjai ugyanahhoz a közösséghez tartozunk, egy csapatot alkotunk. Egyszer egy régi tagot megkérdeztek, hogy ki lehet tagja a zenekarnak. A válasz igen egyszerű volt: „aki szereti a zenekart”. Márpedig mi tényleg szeretjük a zenekart, szeretjük és tiszteljük egymást. Úgy gondolom a mai világban ezeknek az erkölcsi értékeknek talán fontosabb szerepük van, mint valaha.
– Mi a legnagyobb öröm és a legnagyobb kihívás egy 120 éves múlttal rendelkező fúvószenekar vezetésében?
– A legnagyobb öröm természetesen maga a zenekar, a közösség, a közös zenélés öröme. A legnagyobb kihívás pedig összetartani a zenekart a mai modern rohanó világban úgy, hogy közben ápolni tudjuk elődeink hagyományát.
Lang Gyopárka


You must be logged in to post a comment.