Nem is nehéz ma fiatalnak lenni!

Beiland Arnoldot az utóbbi évtizedek legkiemelkedőbb tudású diákjaként jellemezte az iskolaigazgatója.

Egy ilyesféle jellemzéshez hogyan viszonyul egy középiskolás fiatalember? Megkérdeztük a leginkább illetékest: Arnoldot. Egyébként mint az utóbbi negyed évszázad legtehetségesebb nagykárolyi diákját, Beilnad Arnoldot jutalmazták pár napja. A Nagykárolyi Helyi Tanács idei 47-es számú Határozata értelmében a város önkormányzata 8 ezer lejt ítélt oda a fiatalembernek kiváló tanulmányi eredményei okán. Csütörtökön került sor a jutalom átadására. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester sok sikert kívánt. Zsidó Sándor iskolaigazgató kiemelte, hogy az utóbbi 25 év legtehetségesebb diákját jutalmazta a helyhatóság.

– Az utóbbi évek legkiemelkedőbb tudású nagykárolyi középiskolásának nevezett az iskolaigazgatód. Jól esik? Ez teher, öröm vagy elégtétel?
– Nem igazán szeretem magam körül a felhajtást, ezért nem szívesen vállalok interjút, viszont örömmel megosztok néhány információt. A tantárgyversenyek mindig kihívást és komoly motivációt jelentettek számomra ahhoz, hogy bizonyos területen ismereteimet tartósan és szórakoztató módon elmélyítsem. Főként informatika, matematika és fizika tantárgyversenyeken vettem részt, ezek azok a tudományok, amelyek felkeltették érdeklődésemet az évek során. Szeretnék köszönetet mondani az Elméleti Líceum mindazon tanárainak, akik a felkészülésemet segítették: Muszka Ágnes (informatika), Gaskó Gabriella (matematika) és Zsidó Sándor (fizika).
Nem kis örömöt jelent számomra iskolaigazgatóm, Zsidó Sándor elismerése, akinek külön köszönettel tartozom a mostani díj kérvényezéséért is. A Városi Tanácsnak is köszönöm a megtisztelő elismerést.

– Képzeld, politikai jellegű nézett különbség alakult ki ezen elismerés miatt. Hozzád eljutnak az ilyesmik, egyáltalán foglalkozol az ilyesmivel?
– Politikai nézetkülönbségről nem értesültem és nem is foglalkoznék vele, nem kenyerem az ilyesmi.

– Mi leszel, ha nagy(obb) leszel? Mik a terveid? Netalántán továbbtanulsz az érettségi vizsgákat követően?
– Tanulmányaimat a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szeretném folytatni Informatika szakon, a jövőben pedig szeretnék a szoftveriparban elhelyezkedni programozóként.

– Zseni vagy?
– Egyáltalán nem tartom magam zseninek, nincs olyan különleges/egyedi képességem, ami azzá tenne.

– Mindig szerény vagy?
– Legtöbbször igen (részben elővigyázatosságból, esetleg mások iránti tiszteletből), családban és szűk baráti körben nem mindig.

– Hogy vagy mostanság? Mivel foglalkozol a szabadidődben? Melyik focicsapat a kedvenced? Milyen zenét hallgatsz szívesen? Melyik a kedvenc filmed?
– Szabadidőmben informatikával foglalkozok, zenélek (zongora, billentyű), vagy egyszerűen barátokkal töltöm az időt.

– Nehéz 2015-ben fiatalnak lenni?
– Nekem nem tűnik túl nehéznek, mások nevében nem szólhatok. Szerintem függ attól, hogy ki milyen környezetben él. Amúgy a „nehéz” az relatív, attól függ, mihez viszonyítjuk.

– Mi jó Nagykárolyban, mi tetszik? És mit kellene újragondolni? Átalakítani? Lokálpatrióta vagy? Valaha el fogsz tudni szakadni Károlytól?
– Szeretek új dolgokat megismerni, ezért nem hiszem, hogy különösebben nehéz dolgom lesz, amikor „elhagyom a várost”. Amúgy Mezőpetriben lakom, de ingázás helyett hét közben a nagyszüleimnél tartózkodom Nagykárolyban (így egyszerűbb). Nem vagyok lokálpatrióta, elég könnyen alkalmazkodom és nincs ötletem a város átalakítására.