Egy 34 éve húzódó ügy végére került pont a napokban. A Kismajtényi Református Gyülekezet 1637-ből származó kelyhe végre visszakerült a közösséghez. Az örömhírről Kása Szabina-Brigitta, a gyülekezet lelkipásztora számolt be.
„Kedves Testvérek! Isten iránti mérhetetlen hálával és szívből fakadó örömmel osztom meg a hírt: az a kehely, amely 34 évvel ezelőtt illetéktelenül került el gyülekezetünktől, a mai napon visszatért közösségünkhöz!
Nehéz szavakba önteni azt az örömöt és hálát, amelyet most átélünk. Isten csodálatos gondviselése és szeretete mutatkozik meg abban az útban, ahogyan ez az értékes, történelmi emlék visszatalált hozzánk. Egy 34 éve hordozott hiány, egy régóta sajgó seb gyógyulhat most be. Nem csupán egy értékes egyházi tárgy került vissza a helyére, hanem gyülekezetünk múltjának, örökségének egy darabja is.
Ezúton szeretnénk őszinte köszönetet mondani mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nap megvalósulhasson!
Külön köszönet illeti azokat a református lelkipásztorokat, akik felfigyeltek az interneten értékesítésre kínált kehelyre, és értesítettek bennünket annak felbukkanásáról.
Hálásak vagyunk a Kismajtényi Rendőrségnek (Secția 7 Poliție Rurală Carei), a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Nyomozó Szolgálatának (Inspectoratul de Poliție Județean Satu Mare – Serviciul de Investigații Criminale), valamint a Szatmár Megyei Különleges Akciócsoport Szolgálatának (Serviciul de Acțiuni Speciale Satu Mare) az elvégzett munkáért és a segítségért.
Köszönjük Szatmár megye prefektusának közreműködését, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatását, valamint egyházközségünk tagjainak imádságos jelenlétét, szeretetét és segítőkészségét. Külön szeretnék köszönetet mondani férjemnek is, aki segítségével, szakmai hozzáértésével és elkötelezett közreműködésével mindvégig az ügy mellé állt, és sokat tett azért, hogy ez a számunkra oly fontos ügy eredményesen zárulhasson.
A ma visszakerült kehely 1637-ből származik. Nemzedékek hitének, istentiszteleteinek és közösségi életének tanúja. Külön öröm számunkra, hogy mostantól ismét méltó helyen, biztonságban őrizhetjük ezt a felbecsülhetetlen történelmi és egyházi értéket.
Ma különösen is megtapasztalhattuk, hogy Isten gondviselése sokszor olyan utakon munkálkodik, amelyeket előre nem is láthatunk. Ami emberileg elveszettnek tűnt, 34 év után visszatalált hozzánk.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik ennek részesei voltak. A dicsőség azonban mindenekelőtt Istené, aki előtt nincs lehetetlen!
‘Mert nagy dolgokat cselekedett velünk az Úr, ezért örvendezünk.’ (Zsoltárok 126,3)
Istené legyen a dicsőség mindezért! Soli Deo Gloria!
Hálás szívvel,
Kása Szabina-Brigitta
Lelkipásztor”
You must be logged in to post a comment.