A nagykárolyiak közösségének érdekét igyekszik mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mind a Romániai Német Demokrata Fórum, mind pedig az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete szem előtt tartani.
Ennek jegyében egyeztettek nemrégiben. A miértekről faggattuk Csomortányi Istvánt, az EMNP partiumi szervezési igazgatóját.
– No, mi az, István, összeálltok a nagykárolyi „udemerével”?
– Nos, a jelek szerint igen. Pontosabban, körvonalazódik egy megállapodás a Néppárt, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum között, amely mindhárom fél számára hasznos lehet, de a leginkább jótékony –reményeink szerint – Nagykároly polgáraira nézve lesz, és ezzel megkímélhetjük a várost egy konfrontációs kampánytól. Illetve a magyar–magyar–sváb összefogás által stabil és folytonos vezetést biztosíthatunk a városnak.
– Tud őszinte lenni egy ilyesfajta együttműködés? Ha igen, akkor miért a különutazás, miért nem lehet a saját politizálást a Szövetségen belül művelni?
– Részünkről mindenképp az, hiszen a Néppártra éppen azért volt szükség, mert az erdélyi magyar közélet lassacskán átvette a Dâmbovița-parti politizálás majd minden jellemzőjét, és azon vettük észre magunkat, hogy közöttünk magyarok között is az lett a dicsőség, ki tudja jobban átverni a másikat. Hazug kampányok, titkos paktumok sorozata, korrupció, ezek váltak jellemzővé. Meggyőződésem, hogy éppen a mostani, nagykárolyi típusú megegyezések változtathatnak ezen, és hogy minden résztvevő fél megtesz majd minden tőle telhetőt, hogy őszinte legyen az együttműködés.
– Hogy áll a Néppárt? RMDSZ-berkekben sokat mondanak rólatok, például azt, hogy ti is ugyanolyanok vagytok… Az el nem kötelezettek úgy tartják, hogy mindenképpen szervezetet építettek, még akkor is, ha nem arra való a tagság, a vezetőség.
– A Néppárt az egyedüli magyar politikai szervezet Erdélyben, mely dacára az általános kiábrándultságnak és bizalmatlanságnak, mégis fejlődni, gyarapodni és bővülni tud. Új szervezeteink alakulnak, bővül a tagság, újabb irodákat nyitunk, újabb feladatokat tudunk felvállalni, tehát, összegezve, nem állunk rosszul, de sok még a tennivaló. Az pedig, hogy miket mondanak rólunk bizonyos RMDSZ-es berkekben, nem hiszem, hogy különösebben fontos lenne. Azt hiszem a sorozatos korrupciós botrányaik miatt van éppen elég szervezeti problémájuk.
Párszor már hallottam a kritikát, hogy „nem arra való emberekkel” bővül a Néppárt. Ez nézőpont kérdése. Valóban, a Néppárt helyi vezetőinek döntő többsége nem profi politikus. De azt gondolom, manapság, mikor a politikus majdhogynem szinonimája a gazembernek, talán ez nem is baj. A Néppárt lassanként valóban a nép pártjává válik, ahol azok a becsületes emberek juthatnak szerephez, akik saját közösségükért és nem önnön gyors meggazdagodásukért akarnak dolgozni. Lehet valaki a legképzettebb kommunikátor, felöltheti a legdrágább öltönyt, lehet profi politikus, de ez még senkit nem tesz jó politikussá.
– Három éve miattatok „úszott el” sok minden. Így volt?
– Három éve is folyamatosan az együttműködést kerestük. Világos volt, hogy sokaknak elegük lett az eddigi politizálásból, a tolvajlásból és a hazudozásból. Már lassan másfél évtizede zsarolják az erdélyi magyar választókat azzal, hogy ha nem az RMDSZ-re szavaznak, elvész az erős képviselet, nem lesz képviseletünk a parlamentben stb. Ha egy üvegpohár eltörött, soha többé nem lehet az eredeti állapotába hozni. Sajnos a mi közösségünk üvegpoharát összetörték. Összetörték azok, akik az önálló Bolyai Egyetem követelésével mentek Bukarestbe tárgyalni és helyette faexport-engedéllyel tértek haza. Azok, akik huszonöt éve ígérik az autonómiát és helyette csupán a saját vagyonukat tudták gyarapítani. Azok a jómódban élő vezetők, akik itthon maradásról és erős közösségről beszélnek, miközben saját gyermekeik már iskolai tanulmányaiktól kezdődően külföldön élnek. És éppen ők azok, akik folyamatosan egységről beszélnek, miközben például csak Szatmár megyében több száz magyar embert hurcoltak meg a Néppárt bejegyzése miatt tett feljelentésükkel.
Tudomásul kell venni, hogy már nagyon sokan vannak azok, akik akkor sem szavaznak a tulipánra, ha egyetlen más magyar jelölt sincs. Ez is indokolja egyébként a Néppárt létezését.
Nos, három éve mi ezek ellenére is javasoltuk a választási koalíció megkötését, de az RMDSZ akkori vezetői nem voltak hajlandóak erre, sőt, kiszivárgott hírek szerint országos elnökségi tiltás volt érvényben a Néppárttal való koalíciókötésre. Szatmárban akkora volt a kiábrándultság, hogy a néppártra adott szavazatokkal együtt sem lehetett volna megőrizni a megyei tanácselnöki tisztséget, vagy éppen a szatmárnémeti és tasnádi polgármesteri helyeket. Reméljük tanultak a múltból és lesz rá lehetőség, hogy valódi, és ahogyan a bevezetőben is szerepelt, őszinte együttműködés jöjjön létre a szatmári Néppárt és az RMDSZ között, sőt harmadikként itt kell lenniük a svábság képviselőinek is, hiszen közösek az érdekeink.
– Rendben. Annak idején olvasni lehetett olyat is, hogy a nagykárolyi polgármesteri tisztséget kértétek cserébe azért, hogy ne indítsatok jelöltet a megye többi részén. Ehhez képest pedig most támogatjátok Kovács Jenőt, a köré épített csapatot?
– Olvasni sok mindent lehet most is. Mi soha nem voltunk, nem vagyunk és nem is leszünk a titkos megegyezések, a paktumpolitizálás hívei. Ha Nagykárolyban a Néppárt, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum közös listát tud állítani, melyen a három párt saját logója alatt, koalícióban tud indulni az elsősorban a helyi közösségnek lesz jó. Éppen ezért mi mindent megteszünk a végleges megegyezés megszületéséért.
– Jó, Nagykárolyban lesz megállapodás, és mi lesz a megye többi részével? Mindenhol megpróbáltok kiegyezni? Nem tűntök el emiatt?
– Ahol lehet, megpróbálunk megállapodni a magyar pártokkal. Semmi szükség arra, hogy ellenfelekként, vagy akárcsak versenytársakként kerüljünk szemben. Ez mindenki érdeke. Biztos vagyok benne, a becsületesség és az őszinte új hang meghozza gyümölcsét. Egy párt, mely a tisztességes emberek képviseletére vállalkozik nem fog eltűnni, éppen ellenkezőleg.
– Az Anziksz nem több, mint egy blog. Neveket akarok hallani (olvasni)? Kik azok, akikkel lehetne együttműködni, és kik azok, akikkel nem?
–Magam is Kárpátia-rajongó vagyok, de talán most korai lenne nevekről beszélni, márt csak azért is, mert nem szeretnénk kellemetlenségeknek kitenni azokat, akikkel ilyen irányú megbeszélések folynak. Hogy kikkel nem működünk együtt? Egyszerű. Korruptakkal semmi szín alatt. Hogy kikkel igen? Ez is egyszerű. Mindenkivel, aki valóban a közösség érdekeit tekinti elsőrendűnek. Remélem, minél többen leszünk ilyenek.
Kérdések: Megyeri Tamás Róbert
You must be logged in to post a comment.