Matekórára tértem be az Elméleti Líceum V. B osztályába, éppen lezárja őket a tanár. Nyitva a napló, számolják az év végi átlagokat. Az osztályátlag 9,37 lett – tudom meg az osztályfőnöktől, Lőrincz Szilveszter zenetanártól.
– Milyen elméletis diáknak lenni? – fordulok az osztályhoz.
– Nagyon jó! Mindig van kivel beszélgetni.
– Vártátok már az iskola végét? – hatalmas hangzavar követi a kérdést, igenek és nemek vegyesen. Valaki azt mondja, kimerült, mert sok volt a tanulnivaló:
– Az egész egy nagy kihívás. Sokkal többet kell tanulni, mint más iskolák ötödik osztályaiban. Gondolkodtam, hogy átmegyek máshová, de már csak azért sem döntöttem így, mert szeretem az osztályomat.
– Folytatnátok itt az iskolát? – igen a felelet, az osztályfőnök gyors összeírása alapján az osztály egyharmada a matematika-informatika, egyharmada a természettudományok, egyharmada pedig a filológia szakot választaná kilencedik osztálytól.
– Tudjátok, mi lesz a legrosszabb? – szólal meg valaki. – Az, mikor kilencedikben szétválik az osztály.
– Melyek a kedvenc óráitok?
– A tornaóra!
– A lyukasóra!
– A zene! – végtére is kiegyeznek, az osztály kedvenc órájává a zeneórát avatják.
– Hamar megbarátkoztatok a tanárokkal? – kérdem, és meglepődöm az igenlő válaszokon.
– Imádjuk őket! – hangzik egy heves kitörés.
– Na, nem mindegyiket. – jön a válasz. – Ebből aztán heves vita keletkezik, ki melyik tanárt szereti/nem szereti.
Az osztályfőnök felemeli a kezét és ujjain négytől számol visszafelé. Sorban emelkednek a kezek, és mire nullához érünk, csend van a teremben.
– Az osztálynak jól meghatározott rendszabályzata van, a diákok ezt be is tartják – mondja Lőrincz Szilveszter. – A szülőkkel közösen beszéltük meg tanévkezdéskor a pontokat: nincs hot dog, hamburger, chips, kóla. Helyette szendvics és tea. És betartják, nagyjából kilencven százalékban. Mobiltelefont nem használhatnak az iskolában, az utolsó hetekben tettem csak kivételt: nagyszünetben elővehették. Iskolakezdés óta hozzászoktak a rendhez: nem kiabálnak, nem beszélnek csúnyán, nem hajigálják az uzsonnára kapott tejet-kiflit, mint ez sok helyen megfigyelhető. Nem is verekednek, ha baj van, nem ütnek vissza, először nekem mondják el.
– Nagyon összetartó osztálynak tűnnek, valóban így van?
– Igen, szeretnek egymással lenni, és védik egymást. Néha nem tudom őket hazakergetni: van, hogy maradnak társasozni, beszélgetni, rajzolni az osztályban. Ha pedig valaki rossz hangulatban van, megvigasztalja az egész osztály. Olyan is gyakran fordul elő, hogy hozzám fordulnak, ha úgy gondolják, valamelyik osztálytársuk egy adott tantárgynál jobb jegyet érdemelt volna, mint amilyet kapott. Mikor Budapestre mentünk kirándulni, nagyon sajnálták azokat, akik lemaradtak az útról az útlevéllel kapcsolatos problémák miatt. Nagyon összetartó ez a csacsi csapat, én így hívom őket – mosolyodik el.
– Van már tapasztalata az általános iskolai osztályok tanításában? Nehéz volt a váltás a középiskolás generáció után?
– Voltam már egyszer V–VIII. osztályban osztályfőnök, bár ezelőtt két líceumi osztályom volt, ez ugye 8 évet jelent. Ennek ellenére könnyen ráhangolódtam az osztályra. Meglepő volt az is, ahogyan megtudtam, melyik osztálynak leszek az idei tanévben osztályfőnöke. Felhívott az igazgató, hogy a IX. F-et fogom megkapni. Rá egy fél órára újra ő hívott: nem azt, hanem az V. B-t kapom.
– Ez az Elméleti Líceum második magyar általános iskolai tagozata. Az első 2001-ben indult – avat be az iskola ügyeibe Pop Rodica aligazgató. – Úgy látjuk, van rá igény a szülők részéről, így jövőre is indítunk ötödik osztályt. A jelenlegi osztályok – a román és magyar ötödik – intenzív angol nyelv szakosak. A jövő évi osztályokat is ilyenre szeretnénk. Felújítottunk számukra egy épületrészt, így első osztályú tantermekben kezdhették a tanévet az ötödikeseink. Próbáljuk őket bevonni az iskola életébe: részt vesznek az iskola diáktanácsában, szerveztünk számukra gólyabált és egyéb eseményekben is szeretnénk, ha aktívan tevékenykednének. Az V. B osztályról pozitív véleménnyel vagyok. Azt hiszem, nem hibáztunk akkor sem, mikor Lőrincz tanár urat választottuk ki, hogy az osztályfőnökük legyen.
Kovács Péter Zoltán
You must be logged in to post a comment.