Otthonra lelt a zebra a kastélyban

Több mint 200 ezren tekintették már meg néhai Pánczél Zoltán Tibor afrikai vadásztrófea- és fegyver gyűjteményét a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. A ritka és értékes trófeákat tartalmazó kiállítást még 2014 elején nyitották meg. Időszakosan Szegeden „járt” a tárlat, majd bő fél év múlva ismét a kastély emeleti termeiben tekinthető meg.

2

Mint dr. Hágó Attila Nándor, a nagykárolyi múzeum részlegvezetője érdeklődésünkre elmondta, évente akad pár olyan látogató, aki etikai okokra hivatkozva nem kívánja megtekinteni a gyűjteményt. Szerintük a vadászat, főként a trófeák kiállítása állatellenes. A látogatók túlnyomó többsége viszont nagyon szívesen nézi meg az amúgy rendkívül jól preparált állatokat.

A szakemberek több alkalommal is hangsúlyozták, a gyűjteményben több igen „figyelemreméltó” trófea is található — olyanok, amelyek igazán ritkaságok. Hasonló, afrikai nagyvadakat tartalmazó trófeakiállítás nem is nagyon van — több száz kilométert kell utazni, hogy hasonlót láthassanak az érdeklődők. Ennek megfelelően nagyon sok csoport, főként diákok más megyéből érkeznek, hogy megcsodálhassák, közelről is megtekinthessék például a fekete orrú impala bikát.

A vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusának vezetője 2013-ban hunyt el, a magángyűjteményét, a ritka és értékes trófeákat a Nagykárolyi Városi Múzeum kapta letétbe. Pánczélt a Fornetti Románia „atyja”-ként tartották számon, amely évekig a legsikeresebb franchise típusú vállalkozás volt az országban. Pánczél Zoltán az egyik legaktívabb temesvári közéleti személyiség, jelentős kulturális események (Csepűrágó Fesztivál, Jose Carreras-koncert stb.) szervezője volt, aki jótékonysági tevékenységével a Máltai Lovagrend nagykereszt lovagja címet is kiérdemelte. Pánczél Zoltán Tibor dédnagyapja, a nagykárolyi vadásztársaságot alapító Nonn Gyula nyomdokait követve, már ifjú korában a vadászat szerelmesévé vált. A gyűjteménye évek óta Nagykárolyban látható
A vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusának vezetője 2013-ban hunyt el, a magángyűjteményét, a ritka és értékes trófeákat a Nagykárolyi Városi Múzeum kapta letétbe. Pánczélt a Fornetti Románia „atyja”-ként tartották számon, amely évekig a legsikeresebb franchise típusú vállalkozás volt az országban. Pánczél Zoltán az egyik legaktívabb temesvári közéleti személyiség, jelentős kulturális események (Csepűrágó Fesztivál, Jose Carreras-koncert stb.) szervezője volt, aki jótékonysági tevékenységével a Máltai Lovagrend nagykereszt lovagja címet is kiérdemelte. Pánczél Zoltán Tibor dédnagyapja, a nagykárolyi vadásztársaságot alapító Nonn Gyula nyomdokait követve, már ifjú korában a vadászat szerelmesévé vált. A gyűjteménye évek óta Nagykárolyban látható

Párját ritkító életút

Akár egy évtizedre, de legalábbis hosszú évekre vadásztrófeák költöztek a Károlyi-kastélyba 2014-ben. Valamennyit, a több mint száz kiállított meseszép tárgyat, valóságos műalkotást Pánczél Zoltán Tibor készíttette ki. Egyébként mindannyit ő maga ejtette el annak idején.

Dr. Pánczél Zoltán Tibor Szatmárnémetiben született, 1959. május 31-én, harmadik gyerekként. Édesanyja, Pánczél (Nonn) Margit révén nagykárolyi gyökerei voltak: anyai dédnagyapja Nonn Gyula nagykárolyi építész, aki a nagykárolyi Kalazanci Szent József egykori piarista rendház és gimnázium bővítését, valamint Mátészalka első emeletes épületét, a jelenlegi városi bíróság épületét tervezte. Pánczél iskolai tanulmányait a szatmárnémeti Rákóczi Ferenc iskolában kezdte, majd az akkori Magyar Líceum diákjaként érettségizett 1978-ban. Rendező és szervező tehetsége már az iskolában megmutatkozott. A Temesvári Műszaki Egyetemen építészmérnöki karon végzett. Bár soha nem maradt hűtlen szülővárosához, Temesváron élte le életét. 2001-ben átvette a Fornetti Románia cég vezetését. Menedzselése alatt sikerült a Temes megyei Hodonyban mindössze száz nap alatt üzemkész gyárat építeni, amely 600 embernek adott munkát. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület alapító tagja volt. 2009-ben kinevezték Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljává. Ebben a minőségében Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, Gorj és Mehedinți megyékben képviselte és segítette a magyar állampolgárok érdekeit. Fáradhatatlan gazdaságfejlesztő és közösségépítő vezetőként a magyar–román kapcsolatokat s különösen a romániai magyarságot szolgálta. Elkötelezett támogatója volt a magyarországi Tisztelet Társaságnak, amelytől tevékenysége elismeréséül megkapta a Rózsa Díjat. Bár a polgári életben nem használta, de megillette a Sir megszólítás, hiszen a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége nagykereszt lovagja, valamint a rendi állam gazdasági minisztere volt. Élete során beutazta a világot, Új-Zélandtól New Yorkig, Kínától Dél-Afrikáig. Ismerősei körében híres volt fénykép- és filmgyűjteménye. Dédnagyapja, Nonn Gyula nyomdokait követve, aki a nagykárolyi vadásztársaságot alapította, már ifjú korában a vadászat szerelmesévé vált. Gazdag trófea- és fegyvergyűjteményét sok vendég megcsodálhatta Temesfőn, ahová szívesen vonult vissza feltöltődni.

Sir. Dr. Pánczél Zoltán Tibor 2013. január 28-án hunyt el Temesváron. A temetési szertatást a budapesti Szent István Bazilikában tartották, a gyászbeszédet gyermekkori barátja és egykori osztálytársa, Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök mondta el. A budapesti Fiumei úti temetőben helyezték el végső nyugalomra, 2013. február 16-án.

Zsiráf a főúri lak emeleti termében

A kiállítás Pánczél Zoltán Tibor gyűjteményének darabjaiból, vadásztrófeákból, vadászattal kapcsolatos tárgyakból és fegyverekből áll. (Igaz, utóbbiak, azaz a fegyverek jelenleg csak részlegesen tekinthetők meg, mivel a karbantartásuk zajlik.) Az oktató jellegű koncepció szerint három részre osztják a gyűjtemény darabjait, tematikusan csoportosítva a kiállítandó tárgyakat: különböző korokból származó fegyverek, európai vadászat és afrikai vadászat. A kastély négy termében helyet foglaló kiállítás gyűjteményének minden darabja tematikusan van elhelyezve. Az első teremben található a fegyvergyűjtemény, a világ különböző országaira jellemző kalapok és néhány katonai sisak. Illetve az óriási, eredeti méretű elefántfej. A második teremben kitömött vadásztrófeák és az európai vadászatra jellemző vadászkellékek kaptak helyet, ilyenek: a vaddisznó trófea, szavas- és őz trófea, fekete kecske trófea, muflon trófea, medvebőr, rókabunda, stb. A harmadik terem egzotikus trófeákkal csalogatja be a látogatókat, különböző afrikai növényevő állatok bemutatásával teremti meg a szavanna változatos élővilágának légkörét. Ebben a teremben kerülnek bemutatásra talán az első, európai vadászok által Afrikában használt vadásztárgyak. Olyan trófeák vannak kiállítva, mint különböző antilop fajták, kudu, impala, zebra, csíkos gnú, nyala stb. A kiállítás legérdekesebb darabjai a negyedik teremben foglalnak helyet, itt Afrikában vadászott állatokat láthatunk életnagyságban: bivaly, strucc, zsiráf, rinocérosz, elefánt, oroszlán, rinocéroszfej, oroszlánfej, zsiráffej, zsiráfláb, stb.

„Kulturálódott” a károlyi zebra

Szokatlan látogatók „csodálták meg” három esztendeje a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermét — az oroszlán, a zebra, a zsiráf valósággal megbámulta a falakon lévő gyönyörű festményeket. Az állatok az Afrika-kiállítás bontása miatt kerültek ideiglenesen a díszterembe, ahol többek között Munkácsy és Mednyánszky munkásságával ismerkednek. Annak idején a Tisza-parti város sajtója ekként fogalmazott: „zebra, zsiráf, oroszlán, víziló ‘rohamozta meg’ a Móra Ferenc Múzeum dísztermét: a ‘kultúrakedvelő’ állatok a múlt héten bezárt Afrika-kiállítás bontása miatt váltak műélvezőkké a Kultúrpalotában. Az állatokat ugyanis rövid időre, elszállításukig a díszteremben helyezték el a szakemberek, így a vadaknak lehetőségük nyílt hosszasan csodálni Munkácsy, Mednyánszky műveit vagy épp a monumentális méretű árvízi festményt. A ‘Csak a jó meleg Afrika!’ című kiállítás a múlt héten zárta be kapuit. A tárlatot több mint 26 ezren látták, a zárás napján pedig 1300-an voltak kíváncsiak az afrikai vadon titokzatos világára. A kiállítás lebontását már elkezdték a szakemberek, hogy mihamarabb megkezdődhessen a termekben a nagyszabású Pompeii-kiállítás építése. Az állatokat a napokban szállítják vissza ‘otthonukba’ a múzeum munkatársai, többek között Szombathelyre és Nagykárolyba.

Elefántszemben tükröződő életünk

Ebben a hónapban, azaz áprilisban is legalább háromezren nézték meg a gyűjteményt — mondta el érdeklődésünkre Hágó Attila Nándor.

Művészi szempontból is megihletett számos látogatót a tárlat. A helyi fotós egyesület egyik tagja például készített olyan alkotást, amely az éppen költöztetett elefántszemre fókuszál, egész pontosan azt mutatja meg a nézőnek, hogy a külvilág miként tükröződik vissza az óriási állat tekintetében. Ezt az alkotást a világ számos fotós versenyén díjazták már.

A muzeológusok kérik a látogatókat, hogy ne érintsék meg a tárgyakat, hiszen azok preparáltak, a karbantartásukról gondoskodni kell, és ezt bizony különféle szerekkel felhasználásával jár együtt. Semmiképpen sem szerencsés, ha a főként kisebb látogatók szervezetébe jut mindez
A muzeológusok kérik a látogatókat, hogy ne érintsék meg a tárgyakat, hiszen azok preparáltak, a karbantartásukról gondoskodni kell, és ezt bizony különféle szerekkel felhasználásával jár együtt. Semmiképpen sem szerencsés, ha a főként kisebb látogatók szervezetébe jut mindez

A tárlat rendkívül ugyanakkor rendkívül „szelfibarát”, azaz nagyon sok olyan képet készítenek a látogatók, amelyeken fel-feltűnik a gyűjtemény egy-egy trófeája. Mostanság talán a strucc a legnépszerűbb — tudtuk meg. A muzeológusok persze nem bánják az ilyesfajta népszerűsítést, legfeljebb arra kérik a fiatalokat, hogy jelöljék meg, hol is készült a kép, hogy mások is eljöhessenek — csodálják meg a hajdani főúri lakban otthonra lelt zebrát.

7