Papok rúgták hétfőn délután a bőrt a megye egykori legszebb labdarúgópályáján. Barátságos mérkőzés volt, és persze „szentségelés” sem nagyon hangzott el. Mégis foci volt a javából.
Talán a két és fél évtizednél is nagyobb hagyománya van annak, hogy a határ másik oldalán élő görög katolikus lelkészek ellátogatnak Szatmár megyébe, hogy az itteni római katolikus lelkipásztorokkal összemérjék focitudásukat. Az ilyen látogatást mindig a visszavágó követi, akkor az itteni papok mennek át egy kiadós lasztikergetésért.
Ez alkalommal Nagykároly szolgált otthonául a rangadónak kizárólag kis túlzással nevezhető találkozónak, méghozzá a helyi magyar ajkú görög katolikus közösség. Ennek megfelelően a károlyi unitus parókus, Vadas Krisztián a házigazdáknál, azaz a római katolikusok között bűvészkedett a labdával. A mérkőzést amúgy mindkét fél komolyan vette: futottak, passzoltak, ahogyan azt illik. A találkozót Kovács István (Tisza) nemzetközileg jegyzett sípmester vezette, segítői Kovács Szabolcs és Kopriva Zsolt voltak. A meccs előtt meglátogatták a károlyi görög katolikus templomot, a „harmadik félidőben” (merthogy az ilyesféle találkozóhoz az is dukál) pedig a focibarátságot mélyítették a két felekezet lelkészei.
You must be logged in to post a comment.