Parlamenti hírek

Indulnak a Környezetvédelmi Alap Roncsautó-programjai – a társadalombiztosítási járulék csökkentéséről döntött a szenátus stb.

A képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította június 14-én az RMDSZ régióátszervezésre vonatkozó törvénytervezetét. Cseke Attila, a Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője úgy értékelte, a román politikum felelőtlenül járt el, hiszen az ország régiói csak akkor tudnak fejlődésnek lendülni, amennyiben a jelenlegi fejlesztési régiókat újjászervezik, és jelenleg csak az RMDSZ-nek van kidolgozott javaslata erre vonatkozóan. A partiumi törvényhozó alaptalannak minősítette a törvénytervezetet elutasításra javasló kormányálláspontot, amely értelmében az ország 16 régióra történő felosztásra veszélyeztetné az uniós források lehívását. „A Szövetség már 7 éve iktatta az erre vonatkozó törvénykezdeményezését, az egyetlen politikai alakulat, amely nemcsak kidolgozta a jogszabály-javaslatot, hanem hivatalos dokumentációval támasztotta alá ezt. A fejlesztési régiók átszervezése 20-30 évre határozza meg az ország, a régiók és a közösségek fejlődési lehetőségeit, ezért nem mindegy, hogy az hogyan történik. Az RMDSZ azt kéri a romániai pártoktól, hogy felelősen viszonyuljanak ehhez a témához” – fogalmazott kedden, június 14-én Cseke Attila, a szakbizottság tagja, majd hozzátette: az érvényben lévő uniós jogszabályok szerint 3 évente van lehetőség arra, hogy a meglévő fejlesztési régiókat az ország átszervezze. Az RMDSZ törvénytervezete ennek szellemében 2018-tól javasolja a 16 fejlesztési régió létrehozását és azt kéri, hogy a 2021-től életbe lépő uniós finanszírozási programok során ezeket vegyék figyelembe.

Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet kisebb, 2-4 megyéből álló fejlesztési régiók létrehozását szorgalmazza: „a jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája nem felel meg az EU előírásainak: a 2002-es népszámlálási adatok alapján két fejlesztési régió, míg a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy haladja meg az EU által előírt demográfiai határt, azaz a 3 millió lakost. Az RMDSZ a jelenlegi 8 helyett, 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja Romániában. Eszerint Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkotna, míg Bihar, Szatmár és Szilágy megye külön régióban kapna helyet” – taglalta a politikus, majd hozzátette, hogy az uniós jogszabályok demográfiai adatainak értelmében egy fejlesztési régió lakossága nem haladhatja meg a három millió lakost.

„A romániai gyakorlat is azt mutatja, hogy azok a régiók fejlődnek a legjobban, amelyek kevesebb mint 3 millió lakossal rendelkeznek. Ilyenek például a Bukarest és Temesvár központú régiók. A gazdasági adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a két legkisebb régió az, amely az elmúlt tizenöt évben folyamatosan fejlődött. Sajnos a többi hat régió gazdasági szempontból az utolsó húsz, leggyengébben fejlett régiók közé tartózik az Európai Unió felmérései alapján” – mutatott rá Cseke Attila parlamenti képviselő, majd kifejtette, hogy a demográfiai adatok mellett a régiók fejlettségi szempontját is figyelembe kell venni és ennek mentén biztosítani a pénzalapot ezen régióknak. A számadatok is azt bizonyítják, hogy azon megyék részesülnek nagyobb támogatásokban, amelyek eddig is jól teljesítettek gazdasági szempontból. „Történik ez annak ellenére, hogy az európai uniós jogszabályok és számos román jogszabály is azt az elvet írja elő, hogy a régiókon belül a megyék közötti különbségeket csökkenteni kell úgy, hogy több forrást biztosítsanak a fejletlenebb megyék, illetve régiók számára. A számadatok éppen a fordítottját bizonyítják. Románia nem tartja be ezeket a jogszabályba rögzített előírásokat. Ennek következménye az Észak-Nyugati régióban az, hogy csak egyetlenegy megye fejlődik, mégpedig Kolozs, a többi nem tudja a régió átlagfejlődésével tartani a lépést. Az egy főre számított nemzeti össztermék szempontjából azt láthatjuk, hogy 1995-től a legalacsonyabb fejlettségi szinttel rendelkező Máramaros megye és azóta a mindig első Kolozs megye közti különbség nemhogy csökkent volna, hanem megduplázódott” – fogalmazta meg Cseke Attila képviselő.

„Románia csak úgy tud felzárkózni, amennyiben mielőbb átszervezi a fejlesztési régióit. Felelős politizálásra van szükség az elkövetkező időszakban, ahol nem fű alatt regionalizálnak, politikai érdekek mentén, hanem a lakosság valós problémáira nyújtanak megoldásokat” – értékelte a parlamenti képviselő.

Cseke elmondta, hogy az RMDSZ jogszabálytervezetét elutasító javaslattal küldte a szakbizottság a képviselőházi plénum elé, ahol a Szövetség alsóházi parlamenti képviselői kérni fogják a szakbizottság véleményezésének újraértékelését.

A szenátus leszavazta Románia himnuszának mindennapos bejátszását

A szenátus plénuma döntőházként utasította vissza június 13-i, hétfői ülésén azt a populista törvénykezdeményezést, amely a jelenlegi audiovizuális törvényen úgy módosított volna, hogy kötelezővé tegye a hazai rádió és televízió szolgáltatók számára azt, hogy műsoraikat minden reggel Románia himnuszának bejátszásával kezdjék. A tervezet kezdeményezői Bogan Diaconu és Răzvan Tănase független képviselők, akik az intézkedést azért látták volna szükségesnek, mert – mint mondták – általa erősödött volna a nemzeti szellem a társadalomban.

„Ez egy olyan szakterület, amelynek mindene a szólásszabadság, a tervezet pedig homlokegyenest szembemegy a szabad-sajtó fogalmával. Mindenkinek, köztük a politikusoknak is meg kell érteniük, hogy nem írhatják elő, nem szabályozhatják törvénnyel azt, hogy mit, esetleg mit ne sugározzon a média. Ez lenne az első lépés a cenzúra felé” – nyilatkozta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Borbély: a fenntartható fejlesztési célok gyakorlatba ültetéséhez egy erős szakértői háttérre van szükség

Románia fenntartható fejlődési stratégiájának aktualizálási folyamatáról, valamint egy, a nem kormányzati szervezetek képviselőiből, a Román Akadémia tagjaiból és felsőoktatási intézmények képviselőiből álló konzultatív tanács létrehozásáról egyeztetett június 14-én, kedden Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke az ENSZ romániai ifjúsági küldöttségének képviselőjével, Anca Agachival, a “Fiatalok a fiatalokért” Alapítvány képviselőjével, Alexandra Miroslavval, a Román Akadémia alelnökével, Cristian Heraval, illetve az akadémiához tartozó Nemzetgazdasági Intézet igazgatójával, Gheorghe Zamannal.

„Szükség van egy olyan szakértői háttérre, amely a fenntartható fejlődés témakörében jártas, és ennek értelmében értékes háttéranyagokkal tud majd szolgálni az új intézményes rendszerben. Ebbe a munkába a fiatalokat is be kell vonni, hiszen csak akkor lesznek érdekeltek, motiváltak a fenntartható fejlődés, a környezettudatos életmód iránt, ha informáltak, és megértik, hogy kulcsszerepük van a társadalom fenntartható fejlődésében” – hangsúlyozta Borbély László. Elmondta, az akadémikusokkal való megbeszélés során abban is megegyeztek, hogy egy interszektoriális testületet is létre kell hozni, amely összefogja, egységesíti a minisztériumoknak a fenntartható fejlődési stratégiával kapcsolatos kezdeményezéseit, és egyfajta koordinációs központként, az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján utasítja azokat a szükséges intézkedések bevezetésére.

„Október 15-ig egy olyan szemináriumot szándékozunk megszervezni az állam összes intézménye, és ezen belül is a miniszterelnöki hivatal, a kormány, a Román Akadémia és a parlament képviselői számára, amelynek keretén belül a különböző intézmények lépéseit hangoljuk össze a fenntartható fejlődési célok gyakorlatba ültetése kapcsán” – tette hozzá Borbély.

A társadalombiztosítási járulék csökkentéséről döntött a szenátus

A szenátus plénuma június 13-i, hétfői ülésén első házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a társadalombiztosítási járulék (CAS) csökkentését írja elő. Ennek értelmében a CAS az alkalmazottakat illetően 3 százalékkal, a munkaadókat illetően pedig 2 százalékkal csökken.

„A tervezetet az RMDSZ szenátusi frakciója is támogatta, egyrészt mivel a munkaadók terhének, kiadásainak csökkentése új munkahelyek létrehozását eredményezheti, másrészt pedig: az illeték csökkentése azt is jelenti, hogy az alkalmazottak nagyobb összeget tarthatnak meg fizetéseikből” – nyilatkozta Végh Sándor, a Szövetség szenátora. Hozzátette, az intézkedés pozitív hatással lesz mind Románia üzleti környezetére, mind pedig az aktív adófizető polgárok jövedelmére. „Emellett, a cégek a megtakarított pénzzel új technológiákba fektethetnek, és minden bizonnyal csökkenni fog a feketemunka is” – hangsúlyozta Végh Sándor.

A tervezet kapcsán a képviselőház lesz a döntőház.

Indulnak a Környezetvédelmi Alap Roncsautó-programjai

Június közepétől indulnak a 2016-os Roncsautó-programok, idéntől elektromos és hibrid autók megvásárlását is támogatják. A Környezetvédelmi Alap költségvetéséből a Roncsautó és Roncsautó Plusz programra ebben az évben összesen 220 millió lejt különítettek el.

„Továbbra is lesz a klasszikus, jól ismert Roncsautó-program, ez esetben az új autó megvásárlásához nyújtott támogatást egy régi jármű leadásához kötjük. Idéntől a program kibővült: a Roncsautó Plusz keretében elektromos autók és hibrid autók megvásárlását is támogatjuk, ez esetben nem szükséges, hogy a támogatásért cserébe kivonjanak egy régi járművet a forgalomból. A klasszikus roncsautó-programra 145 millió lejt különítettünk el, az elektromos és a hibrid autók vásárlásának támogatására, illetve az ezekhez szükséges töltőállomások felszerelésére 75 millió lejt szántunk” – tájékoztatott Jakab István, a Környezetvédelmi Alap elnöke.

A Roncsautó-programok párhuzamosan működnek, a cél az, hogy minél több környezetbarát autót vásároljanak az idén. A program támogatásával idén hozzávetőleg 20.000 régi, környezetszennyező jármű kerülhet ki a forgalomból.

Az autóbontóba leadott, nyolc évnél régebbi járműért 6.500 lejes értékjegy jár. A klasszikus Roncsautó-programon keresztül vásárolt járművek esetében a 6.500 lejes értékjegyhez hozzá adódhat még egy 750 lejes öko-bónusz abban az esetben, ha az új jármű szén-dioxid kibocsátása kevesebb vagy egyenlő, mint 100 g/km. Új hibrid autó vásárlásakor az öko-bónusz értéke 1.500 lej. Ha az új autó mindkét feltételnek megfelel, a két öko-bónusz hozzáadódik az értékjegyhez.

Az elektromos autók és hibrid autók megvásárlását nem kötik régi jármű leadásához, egy új elektromos autó megvásárlásakor 20.000 lejes támogatás kérhető, míg a hibrid autók esetében 5.000 lej az igényelhető támogatás. Ha egy magán- vagy jogi személy lead az autóbontóba egy 8 évesnél régebbi járműt és vásárol a fent említett két járművek közül, a 6500 lejes értékjegy hozzáadódik a 20.000 vagy az 5.000 lejhez, az autó típusának megfelelően. A Roncsautó-programok működésének megkönnyítése érdekében egyszerűsítették az igénylés procedúráját, további információkat a http://www.afm.ro honlapon lehet találni, ugyancsak itt elérhető a programokban részt vevő gyártók, kereskedők és autóbontók listája is.

Winkler Gyula támogatja a kelet-európai fuvarozócégek diszkriminációellenes tiltakozó akcióját

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője kedden Brüsszelben találkozott romániai és magyarországi közúti fuvarozó vállalatok képviselőivel, akik az Európai Bizottság székhelye előtt szervezett, nemzetközi tiltakozó akcióra érkeztek a belga fővárosba. A tüntetést a franciaországi és németországi új rendelkezések ellen szervezték, amelyek arra köteleznék a fuvarozóvállalatokat, hogy az illető ország minimálbérével megegyező szinten javadalmazzák saját alkalmazottaikat. A tiltakozók nemtetszésüket jelezték amiatt, hogy az Európai Bizottság nem lép fel az Európai Unió egyre több tagországában megjelenő protekcionista intézkedések ellen. Ennek kapcsán Winkler Gyula ismételten megerősítette, hogy ellenzi a protekcionista intézkedések elterjedését, hiszen azok gyengítik és töredezetté teszik az egységes piacot.

„Olyan időszakban vagyunk, amikor erősödnek a tagállamok protekcionista intézkedései, és ezek az egységes európai piacot ássák alá. Az ilyen intézkedések éppen az ellenkező hatást érik el, ugyanis nem tudják a nemzeti gazdaságot megvédeni, viszont az egységes piacot gyengítik. A kormányoknak meg kellene érteniük, hogy akkor tud az Európai Unió kilábalni a válságból, ha megerősítik a közös piacot, ha lebontják azokat a határokat, amelyek a személyek, javak, szolgáltatások szabad mozgását korlátozzák. A határok újraépítése nem oldja meg a válságot” – hangsúlyozta a képviselő a fuvarozókkal folytatott megbeszélésen. Kitérve a németországi és franciaországi törvényekre, elmondta, hogy bár az Európai Bizottság hatásköre ellenőrizni, hogy azok összeegyeztethetőek-e az európai szabályozási kerettel és az egységes piacra vonatkozó jogszabályokkal, az EP-képviselők továbbra is kiállnak a parlamentben a közép- és kelet-európai fuvarozók érdekei mellett. „Továbbra is erőfeszítéseket teszünk, hogy az egységes piac jobban működjön, hogy ne legyen diszkrimináció egy-egy vállalat esetében sem a származási ország miatt” – emelte ki Winkler Gyula.

A Romániai Fuvarozók Országos Szövetsége által szervezett tüntetésen tizenegy ország tizenegy szakmai szervezete vett részt, köztük a magyarországi Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a lengyelországi ZMPD, a cseh CESMAD Bohemia, valamint a portugáliai UE-ANTRAM és a spanyolországi ASTIC. A tiltakozó akcióhoz csatlakoztak unión kívüli fuvarozószervezetek, köztük az AITA a Moldova Köztársaságból.

Forrás: RMDSZ-tájékoztató

Előző cikk
Következő cikk