Elvileg folytatódik a román-magyar határ menti övezet együttműködésének támogatása. A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza, amelyet a résztvevő két EU-tagállam társfinanszírozással egészít ki.
Mindössze 2 százalékos önrésszel fejleszteni a települést – értelemszerűen jól hangzik. A határ menti együttműködésért felelős területi iroda szakembere ismertette még augusztusban Nagykárolyban a mostani kiírás „játékszabályait”.
A korábbi, az úgynevezett Hu–Ro-hoz képest a Ro–HU annyiban más, hogy a stratégiai kiírásokra az összköltségvetés közel felét szánják, hozzávetőleg 189 millió eurót. Tavaly decemberben fogadta el a Európai Bizottság az erről szóló határozatot — ha minden igaz, rövidesen meg is kezdődhet a pályázás. A továbbiakban is állami és non profit intézmények vehetnek részt — értelemszerűen legalább egynek a határ innenső és egy másiknak pedig az onnansó oldaláról kell lennie. A korábbi postás pályázási folyamat immár online fog működni. A romániai felek számára az állam 13 százalékot biztosít, azaz 2 százaléknyi az önrész, és 85 százalékot az EU tesz hozzá. Magyarországon kicsit másabb a helyzet — ott az állam „csak” 10 százalékot ad, így öt százalék az önrész; azonban olyan intézmények esetében, amelyeknek nincs saját költségvetésük, más alapból a teljes összeget biztosítják a központi költségvetésből. A határ feletti együttműködést megcélzó pályázási rendszer sajátja a továbbiakban is az, hogy nem adnak előleget, azt saját erőforrásból kell biztosítani. Az online rendszer révén azonban akár pár hónapon belül vissza lehet kapnia a résztvevőnek a pénzüket. Ebben igyekszik segíteni–közreműködni a területi iroda is, mely immár az előellenőrzésen túl a közös titkárság feladatkörét is ellátja.
Hat prioritási tengelyt szabtak meg. Mindegyiknek van stratégiai része is. Ellenben — mint elhangzott — valószínűsíthetően a nagyok számára elérhetőek ezek, megyei önkormányzatoknak, megyei jogú városoknak. A kisebb települések vezetői számára a szakember inkább a vízrendszerről, a katasztrófaelhárításról és a közösségek közötti kapcsolattartásról szóló kiírásokat ajánlotta. Ezek között vannak akár 60–80 ezer eurónyi költségvetésűek is, a nagyobbak viszont több millió eurónál kezdődnek… Célszerűnek mondta, hogy az úgynevezett indikátorok mentén képzeljék el a pályázataikat. Például a természetvédelem esetében a beavatkozás révén megóvandó terület nagysága a fontos szempont, míg egy közös fesztivál esetében a résztvevők száma. A kulturális értékek megóvására is lehet pályázni, vagy a turizmusra — utóbbi esetében az itt töltött éjszakák száma a fontos mutató.
