Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme ezer szálon kötődik városunkhoz, illetve a tágabb értelembe vett vidékünkhöz. Épp ezért érzünk „miénknek” minden új információt, ami kettejük szerelmével kapcsolatos. Karácsonyi Károly tanár úr ezúttal a költőzseni és az erdődi “várkisassony” házasságkötésének pontos részleteit kutatta a korabeli anyakönyvi kivonatokban. Az erről írt értekezését közöljük az alábbiakban.
Petőfi Sándor életének fontosabb mozzanatai – kivéve halálának pontos körülményei – az irodalomtörténeti, valamint biográfiai írások nyomán részletesen ismertek. Erdődi esküvőjének minden mozzanatát részletesen feltárták, mind a szemtanú (Sass Károly), mind a kortárs (Lauka Gusztáv) hiteles megemlékezési alapján, amelyeket később a neves költő életrajzát ismertető írások rendszeresen idéznek. Ezek közül kiemeljük Ferenczy Zoltán, Hatvany Lajos és Gál Mózes Petőfi életútjáról írt munkáit, továbbá a Dávid Gyula – Mikó Imre szerzőpár erdélyi, valamint partiumi útjairól és tartózkodásáról beszámoló könyvét. Több mint 150 évvel a történtek után, annak igyekeztünk utánajárni, hogy létezik-e még ma valamilyen korabeli írásos nyoma az erdődi vár kápolnájában, 1847. szeptember 8-án, Szendrey Júliával kötött házasságnak?
A Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltárban, ahol az egyházmegye katolikus parókiáinak anyakönyvi másolatai, 1825-től kezdődően, szinte hiánytalanul fellelhetők, az 1847-1849 években Erdődön kötött házasságokra vonatkozó feljegyzések lapjai hiányoznak. Mint Várady Lajos főlevéltáros tisztázta, ezeket még a múlt században kikölcsönözték egy Petőfi ünnepségre, ahonnan nem kerültek a levéltárba vissza. A hiányzó lapok helyén Láng Ferenc, korabeli erdődi plébános két ívpapírra írt – Petőfi Sándor esküvőjére vonatkozó – feljegyzései találhatóak, 1909. január 7. keltezéssel. A mellékelten közölt levele, melyet egy általunk ismeretlen címzettnek („Kamarás úr”) küld, arról tudósít, hogy a házassági anyakönyvi hivatalos esküvői bejegyzés mellett, sem a helybeli Historia Domus-ban, sem pedig a levéltárban nem talált erre vonatkozó további adatokat. Leveléhez Láng Ferenc pontos kivonatot mellékel az említett, 1847. szeptember 8-án lezajlott házassákötésről, amelyben a következő adatok szerepelnek:
1847 évben
– Nap hava: 8 September
– A házasságba összve adottak
Vezeték és keresztnevök hit = vallásuk: Tiszt Petőfy Sándor Ur Ágostai hitvallású, Szendrey Júlia Rom. Cath.
Élet nemők. Származások és Lak hellyek: Nőtlen Félegyházi Pest, Hajadon Erdődi
– A Tanuk vezeték és Keresztnevek, életnemek: Tisztelt Lauka Jósef ur – Sas Károly ur
– Az összveadó egyházi személy: Kalos István Erdődi Lelkész Reversalis mellett
– A hirdetések vagy más akadályok fel men tés el = bocsájtás: háromszori hirdetéstöli fel mentetettek a Vő elbocsájtatott
– Észrevételek: A menyasszonyt Koltóra vitték, onnan Pestre mennek
E szöveg hitelességét teljes mértékben bizonyítja a Szatmári Állami Levéltárban jelenleg is meglévő korabeli erődi anyakönyv (Arhivele Nationale Satu Mare, Registre Parohiale, Ardud, Nr. Inv.97), amelynek másolatát itt közöljük.
A feljegyzésekben szereplő személyek közül Lauka József tanú, erdődi uradalmi ügyészségi segéd elmondása alapján fivére – az irdoalom terén is járatos – Gusztáv írásban örökíti meg eme esküvő részleteit. Hasonlóan papírra veti emlékeit a Petőf által már korábbról ismert Sass József uradalmi írnok is, aki még a házasságkötés előtt a költő és Júlia leveleit közvetítette. Az utóbbi tanú az esketést celebráló Kalos Istvánt „tisztelt és szeretett ősz lelkész”-ként jellemzi. Az ő bejegyzései (helyenként Kallós néven) 1859. október 10-ig megtalálhatóak az erdődi anyakönyvekben.
A szóban forgó esküvő óta eltelt több mint másfél évszázad folyamán a Szatmári Bükk lábainál épült Erdőd gyökeres változásokon ment keresztül. A Szendrey, Lauka, Kallós, Sass nevekre itt már csak a megkopott regiszterek egykori bejegyzései emlékeztetnek. A korábbi impozáns erdődi vár, amelynek tetőszerkezetét már a XIX. század második felében lebontották, az első világháború utáni évekre nagyrészt megsemmisült. Igaz, az utóbbi években sikerült a még meglévő néhány részét restaurálni. A vár kápolnájának oltára, amely előtt 1847. szeptember 8-án Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fogadtak örök hűséget egymásnak, végül kalandos úton a szatmári püspöki palotába került. Ezt 1991-ben Reizer Pál korábbi püspök restauráltatta, és ma már az ottani kápolnát ékesíti.
A változások ellenére is, a neves költő kultusza Erdődön jelenleg is él, amit a Petőfi-Júlia-szobor 2009-ben itt történt felavatása is jól példáz. Az utóbbi években az emlékezők itt helyezik el a kegyelet virágait. Emlékeztetőül…
Karácsonyi Károly
Megjelent a Nagykároly és Vidék térségi hetilap egy korábbi lapszámában
You must be logged in to post a comment.