RMDSZ: bennünket, és nem a példaértékűséggel hencegő politikusokat igazolja az ECRI országjelentése

Egy hete sincs annak, hogy az államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében. Az ECRI országjelentése azonban rácáfol erre a kijelentésre, és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke azt követően nyilatkozott, hogy a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) június 5-én közzétette Romániáról szóló országjelentését. A szövetségi elnök rámutatott: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is: a kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, – és ahogyan ez a jelentés is igazolja – visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása.

A gyűlöletbeszéd fejezetben az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöltbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018. januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre.

A jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt. Megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon – külön megemlíti a magyarellenes gyűlöletbeszédért gyakorta megbüntetett Lumea lui Banciu című műsort. Az ECRI megemlíti ugyanakkor, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média.

A sportban előforduló gyűlöletbeszéd kapcsán az ECRI kiemeli a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK meccsein elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokat, konkrét példaként említ egy 2017-es esetet, amikor egy bukaresti mérkőzés alkalmával a Dinamo szurkolói azt kiabálták: „Kifele a magyarokkal az országból!”

Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról.

A Szövetség 2018 áprilisában számolt be legutóbb a magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai védelmét célzó Minority SafePack kezdeményezésről az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága küldöttségének. Akkor rámutattak Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztós kijelentésére, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, szimbólumaik használatára irányuló kettős mércére, a médiában megjelenő gyűlöletbeszédre, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokra. Az ECRI továbbá több helyen hivatkozik a 2017-es évről szóló, tavaly megjelent Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentésére.

Az ECRI az Európa Tanács emberi jogi szerve, célja pedig a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és intolerancia elleni küzdelem.

Vincze Loránt:az EU-ban határok nélkül dolgozhatunk együtt az őshonos kisebbségek jogainak biztosításáért

A magyarság soha nem tudott teljesen túllépni a 99 évvel ezelőtti nemzeti tragédián, a trianoni traumán, és ennek egyik oka a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar közösségek jogbiztonságának tökéletlensége – mondta el Vincze Loránt kedden este Brüsszelben, a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) és a Balassi Intézet a Nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett panelbeszélgetésén.

„A magyar közösségek célja Európában önazonosságuk megtartása és közösségük fejlődése, ennek alapfeltétele, hogy országukban megfelelő törvényi keret legyen, amely lehetővé teszi ezt. Ebből a szempontból kisebbségi közösségeink nem kaptak megfelelő válaszokat a többségiektől, akikkel együtt élnek” – fogalmazott az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke. Romániában az egyéni jogok ugyan biztosítottak, de nem mindig tartják azokat tiszteletben – például a közigazgatási anyanyelvhasználat,az Iskolaalapítás terén – és nincs párbeszéd a többséggel a jogok bővítéséről, a közösségi jogokról – mutatott rá.

A kisebbségek céljainak megvalósításában az anyaországnak nagy szerepe van. Magyarország támogatást biztosít, jogi szempontból a könnyített honosítással és szavazati joggal, a fejlődés szempontjából intézményalapítások, iskolafelújítások, templomrestaurálások, gazdasági tevékenységek támogatása, gazdatámogatások által. Az állam és az anyaország mellett az Európai Unió a harmadik szint a kisebbségi célok elérésének tekintetében. „Ez az a hely, ahol a Kárpát-medence magyar közösségei határok nélkül együtt lehetnek, itt valósulhat meg a magyar szolidaritás és együttműködés. Itt valósulhat meg az együttdolgozás Európa más őshonos kisebbségeivel is, akiknek hasonló törekvéseik vannak – hiszen minden kisebbségi közösség meg akarja őrizni identitását, használni kívánja anyanyelvét, anyanyelvű oktatást akar, és biztosítani szeretné megmaradását közösségként” – mondta Vincze.

Ezért indították el a MinoritySafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, hogy a következő szintre emeljék a kisebbségek jogi biztonságát, és őket támogató uniós törvényeket kérjenek. Az RMDSZ kezdeményezéséhez a többi határon túli magyar szervezet és az Unió nemzeti kisebbségei is csatlakoztak, így európai szintű mozgalommá alakult, Dániától Romániáig, Olaszországtól a balti államokig erős támogatást kaptak – emlékeztetett. Hozzátette: most jön a következő szakasz, az aláírások benyújtása az Európai Bizottságnak. Vincze Loránt úgy látja, az első lépés a kisebbségi szempontok beemelése lehet az uniós politikákba, ezáltal pedig hosszú távon lehetőség nyílik arra, hogy az Unió alapszerződésének módosításakor a kisebbségi kérdés az EU megosztott kompetenciájává váljon,és létrejöjjön a kisebbségi keretszabályozás.

Közlemény