Rövidesen beköltöznek a Kálvin-központba

Hét ágra sütött kedd délelőtt Nagykárolyban. Az új református templom, azaz helyesebben a Kálvin-központ mellett ennek ellenére munkások szorgoskodtak. Egyébként gyönyörű az épület. Ízléses a kivitelezés. Ez irányú felvetésünket azonban szerényen hárítja ifj. Tolnay István tiszteletes, a nagykárolyi kálvinista egyházmegye esperese. Őt faggattuk arról, mikorra készülnek el a munkálatokkal.

„Hogy a legszebb, vagy legalábbis az új építésű templomok közül a legszebb, ezt jól esik hallani, de azért egyértelműen nem lehet kijelenteni, hiszen például a temesvári új templom Makovecz-terv alapján valósul meg, és az is hamarosan elkészül…” — szabadkozik a lelkész, akivel a karzaton már félig-meddig kihelyezett padokon ülünk. Persze csak elmondja: „nyilván minden templom más és más, egyik azért szép, a másik amazért. Azért azt hozzáteszem, hogy nekünk ez a legszebb, mert ugye tizenhét év munkája, eredménye látszik most már.”

„Tisztán lehet látni az alagút végén a fényt”

A (leendő) házigazda lelkipásztor szerint mind jobban körvonalazódik, mikorra készülnek el. „Jelen pillanatban a legutolsó burkolati munkálatok zajlanak. Idáig hátráltatott bennünket — de ez is megoldódni látszik — a szószék fölötti, mi úgy nevezzük, hogy panorámaablak. Annak a technológiai megoldása igencsak feladta a leckét, majd a kivitelezése is” — magyarázza. Rögvest megnyugtat: „minden megoldódik, köszönhetően a nagyon jó szakembereinknek, tervezőinknek, illetve az ügyes kivitelezőknek.”

Nem akar időpontot mondani… Aztán mégiscsak elárulja: azt tervezik, hogy július hónap végéig szeretnének pontot tenni a nagy mondat, azaz a megvalósítás végére. „Szeretnénk mihamarabb beköltözni a templomba!”

Nagy tehertétel — mint fogalmaz: „áldott teher” — a továbbiakkal kapcsolatban a templom belső bútorzatának a kialakítása. A szószéknek a darabjai már itt vannak, szintén itt található az úrasztal, a hangvető, a szószék koronája, a karzaton már itt-ott helyén vannak a templompadok stb. A jövő hónap közepéig szeretnék betenni a templom hajójának az alsó szintjére a 22 templompadot.

Újfent szóba hozza, hogy más az, amit szeretnének az időpontokkal kapcsolatban, és más az, amit a kivitelezők meg is tudnak valósítani. „Abban reménykedem, hogy ez a határidő számára sem fog különösebb gondot jelenteni” — vallja be. Elmondása szerint akkor július végére használhatóvá sikerül tenni a templomot.

Már harangoznak

Lelkesen mutat egy villanyórára emlékeztető panelre a lelkész. Május hónapban ugyanis sikerült megvalósítani a harangok automatizálását, és innen, mindösszesen egy billentyű lenyomásával szól is a harang — igaz, mivel 11 óra 3 perc van csak egyet, és csak a kisebbik. Amúgy minden délben automatikusan szólnak már a Kálvin-központ, az új nagykárolyi református istenháza harangjai. Székelyudvarhelyen öntötték a harangokat, és tavaly nyáron hozták el, illetőleg emelték fel a magasba.

A harangszóhoz „dukál” a következő kérdés… Ugyan eddig is tartottak már az épülőfélben lévő templomban istentiszteletet, de az elsőt, az első olyat, amikorra már majdnem teljes egészében átköltözött ide a Nagykároly-kertvárosi egyházközség, nos, azt a reményei szerint újkenyér ünnepén megejthetik. Ellenben hosszabb időt igénylő beruházás az orgona beüzemelése. Mint kifejti, a hangszernek a darabjai már meg vannak, viszont azokat egy orgonaépítésznek össze kell állítania. Mindennek a becsült ára 35 ezer euró lesz. Ez az összeg lényegesen kevesebb, mint amennyibe kerülne egy teljesen új orgona beszerzése. Mint ismeretes, a nagyváradi, egész pontosan a réti és a csillagvárosi egyházközségektől kapták adományba az orgonadarabokat. Amúgy a költözést hosszas folyamatnak képzelik el, állandóan zajlani fog.

Talán szeptemberben avatják

Az időpont kapcsán nyomatékosítja: „az avatóünnepség kapcsán is vannak nekünk elképzeléseink, de a végső választ a magyar kormánytól várjuk. Hiszen a kertvárosi hívek óriási áldozata mellett a magyar kormány támogatása volt az, ami az álmunkat végül is — Isten dicsőségére! — valóságra váltotta.” Esetleg szeptemberben ejthetnék meg ezt a bizonyos ünnepélyes avató alkalmat — teszi hozzá. Felvetésünkre, miszerint nagyszabású rendezvényre számíthatunk-e, hiszen „van mit felmutatni”, helyeslően bólogat.

A Romániai Magyar Pedagógus-szövetség volt a közvetítője a központ melletti játszótér felépítésének. Egyébként ez a támogatás is a magyarországi kormányzat révén jutott el ide is — szerte a Kárpát-medencében a magyar tannyelvű óvodák játszótereit felújították, vagy újakat alakítottak ki. Mint ismeretes, a kertvárosiak használatba adták az épület egy részét a nagykárolyi önkormányzatnak, egész pontosan az 1-es számú óvodacsoportnak, így a helyhatóság kertészetének munkatársai rendbe tették az udvart is. A játszóteret az ősszel kezdődő tanévben már használhatják a gyerekek — tudatja a kertávárosiak tiszteletese, ifj. Tolnay István.