Bár általában nagyon várjuk a tavaszt, az ebben az időszakban tapasztalt általános fáradtság és levertség sokunkra jellemző. A szakember most elmondja, hogy mindez mire vezethető vissza és mit lehet tenni ellene.

A tavasz a megújulás, az újjászületés időszaka, amikor a természet ébredésével együtt mi is ébredezni kezdünk a téli álmunkból. Ez azonban gyakran lassabban megy végbe, mint szeretnénk, sokan panaszkodnak arra, hogy fáradtak, levertek tavasszal. Lelkünk titkait kutató rovatunk márciusi kiadásában ezért a „tavaszi fáradtság” témakörét jártuk körbe Békési Nóra pszichológussal.
– A mindennapi szóhasználatban is gyakori a „tavaszi fáradtság” kifejezés, ez csak egy szófordulat, vagy egy a szakemberek által is számontartott fizikai, illetve pszichés állapotról van szó?
– A tavaszi fáradtság mint kifejezés a szakemberek által is számon tartott és használt fogalom. Mivel nem egy betegséget vagy kórképet jelöl, így a diagnosztikai rendszerünk nem tartalmazza, viszont differenciáldiagnosztikai módszerekkel meg tudjuk határozni, hogy valamilyen betegségről vagy tavaszi fáradtságról van szó az adott személy esetében. Fontos kihangsúlyozni, hogy a tavaszi fáradtság nem egy betegség. Egy állapotot jellemez, ami általában a népesség 20-30 százalékát érinti kortól és nemtől függetlenül, tehát akár már gyerekek esetében is előfordulhat. Ez az állapot általában néhány hétig tart, ritkább esetekben maximum másfél – két hónapig.
– Milyen tünetei vannak a tavaszi fáradságnak? Hogyan különböztessük meg egy-egy esetleges betegségtől?
– A tavaszi fáradtság legjellemzőbb tünete az állandó fáradtság érzés, aluszékonyság, kimerültség, energiahiány, kedvetlenség. Gyakran előforduló tünet a fejfájás, enyhe szédülés, ízületi fájdalmak, keringési zavarok. Társulhatnak hozzá alvászavarok, ritkább esetekben evészavarok is. Amennyiben a tünetek tartósan fennállnak én mindenképp javasolni szoktam, hogy menjünk el egy orvosi vizsgálatra, mert ez a tünetcsoport akár valamilyen kezdetleges betegséget is jelezhet. Ha a pszichológián belül maradunk akkor akár depresszióra, kiégésre, „burn out” szindrómára, megrekedt gyászfolyamatra, stb. utalhatnak. A tavaszi fáradtság nem jelentkezik törvényszerűen minden ember életében, ezért az autodiagnosztizálás sok esetben téves utakra terelhet minket.
– Mi áll a tavaszi fáradtság hátterében, mi okozhatja?
– A tavaszi fáradtság hátterében egy komplex folyamat áll. Ennek a komplex folyamatban az egyik összetevője a hormonháztartásunk megváltozott működése, azon belül a melatonin és szerotonin hormonok egyensúlyának felborulása. A melatonin hormon felel a fáradtság érzésért, az alvás igényünkért, szerepet játszik a szomorúság érzésének kialakulásában. A szerotonin hormont egyfajta boldogság hormonnak is szoktuk nevezni, mert biztosít egy jó közérzetet, energizáló hatása van. A téli időszakban sokkal több melatonin termelődik az agyunkban, mint amennyi szerotonin, így annak megfelelően a közérzetünk is változik. Tavasszal elkezd ugyan sütni a nap, a természet felébred, a mi szervezetünk azonban sok esetben lassabban áll át a téli „üzemmódból” a tavasziba. A hosszan tartó téli sötétség és bezártság után annyira lesüllyed a szerotonin szintünk, hogy annak újra töltéséhez több időre van szükségünk. Mivel a napsütés hatására szerotonin hormont termel az agyunk, így kiemelten fontos a legelső napsugaraktól kezdve minél több időt a szabadban tölteni, ezzel segítve a hormonháztartásunk megfelelő működését.
A hormonháztartásunk zavara mellett szerepet játszik a tavaszi fáradtságban a vitaminok és ásványi anyagok hiánya. Télen jellemzőbben kevesebb vitamint és ásványi anyagot juttatunk be a szervezetünkbe, általánosságban jobban preferáljuk a szénhidrátokban, zsírokban, cukrokban gazdag ételeket, amelyek egyrészt nem biztosítják számunkra az értékes vitaminokat és ásványi anyagokat, másrészt ezek megemésztése sokkal több energiát igényel a szervezetünktől, melynek következtében fáradtnak érezzük magunkat. Ebbe részletesebben nem mennék bele, mert nem az én szakterületem, de érdemes minél több információval rendelkeznünk a táplálkozásunkkal kapcsolatban, mert ez is nagyon nagy szerepet játszik abban, hogy hogyan érezzük magunkat, illetve az étkezésünk kiemelt szerepet játszik a tavaszi fáradtság kialakulásában is.
A mozgásszegény életmód egy további összetevője annak a komplex csomagnak, ami előidézi a tavaszi fáradtságot. Télen jellemzően kevesebbet mozgunk, passzívabb életmódot élünk, az izmaink ernyedtebbek. A mozgáshiány miatt nincs energiánk, többet pihennénk. Tavasszal, ebben az átállásról szóló időszakban a testünket újra vissza kell szoktatnunk a rendszeres mozgáshoz, az aktívabb életmódhoz, ami valljuk be, nem megy egyik napról a másikra, megterhelőnek és nehéznek érezhetjük a napjainkat, de ne adjuk fel, mozogjunk minden nap, lehetőleg szabad levegőn.
Végül, de nem utolsó sorban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az időjárásnak és a frontoknak a ránk gyakorolt hatását sem. Akik frontérzékenyek vagy akiknek a szervezete nehezebben alkalmazkodik az időjárás hirtelen váltakozásaihoz, azokat nagyon nagy mértékben ez is befolyásolja, de általánosságban is elmondható, hogy a világban a természettel egységben élünk és annak változásai hatással vannak ránk.
– Hogyan előzhetjük meg a tavaszi fáradtságot, illetve mit tehetünk ellene?
– A megelőzést tekintve érdemes a téli időszakban odafigyelnünk az értékes tápanyagokban gazdag táplálkozásra, fogyasszunk zöldségeket, gyümölcsöket, megfelelő mennyiségű folyadékot. Mozogjunk, sportoljunk rendszeresen, az időjárástól függetlenül sétáljunk, gyalogoljunk minden nap. Télen is töltsünk időt a szabadban. Figyeljünk a vitamin és ásványi anyag bevitelre, ezen belül kiemelten fontosnak tartom a D3 vitamin alkalmazását, téli időszakban megnövelt dózisban, ugyanis a napfény hiánya miatt kevesebb D vitamin termelődik a szervezetünkben, ami nem csak az immunrendszerünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hanem a jó közérzet kialakulásában is fontos szerepet játszik.
Amikor már kialakult a tavaszi fáradtság és azt érezzük, hogy az összes energiatartalékunkat felhasználtuk, akkor sem kell ebbe az állapotba beletörődni, nagyon szépen tudunk tenni ellene. És most kicsit ismételni is fogom magam, mert ebben az esetben is kiemelten fontos odafigyelnünk a táplálkozásunkra, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre és a vitaminok, ásványi anyagok pótlására. Egy fontos segítség lesz a szervezetünknek az is, ha elkezdünk kevesebbet pihenni a fáradtság ellenére is. Ez furcsán hangzik, viszont tavaszi fáradtság esetén célunk, hogy a melatonin hormon termelődését lecsökkentsük, viszont minél többet alszunk, pihenünk, fekszünk a sötétben annál több melatonint termelünk. Figyeljünk tehát arra, hogy fáradtság esetén ne aludjunk, hanem inkább menjünk ki a szabadba, főleg ha kicsit is süt a nap. A szabad levegőn töltött idő és a napsütés hatására serkenteni tudjuk a szerotonin hormon termelődését, aminek következtében jobb lesz a közérzetünk és energikusabbak leszünk. Ha nincs lehetőségünk eleget szabadban lenni, próbáljunk gyakran szellőztetni, beengedni a napfényt a lakásunkba, munkahelyünkre is.
Kezdjünk el rendszeresen mozogni, sétálni, gyalogolni, biciklizni, akár csoportos edzésekre járni. A mozgás amellett, hogy szerotonint, oxitocint és dopamint termelhet az agyunkban, energiát és vitalitást ad nekünk. Törekedjünk arra, hogy minél több időt töltsünk a természetben.
Végül pedig érdemes rendszeresen emlékeztetnünk magunkat arra, hogy ez csak egy állapot, ami rövid időn belül véget fog érni.
Bagossy Andrea
Megjelent a Nagykároly és Vidéke térségi hetilapban


You must be logged in to post a comment.