Tanácsadás borászoknak

Nagyszámú borász jelenlétében tartotta meg pénteken a nagykárolyi Motel vendéglőben a borértékelését a Szent Orbán Borlovagrend. Négy neves budapesti szakember mondta el a benevezett nedűkről, hogy miben kellene fejlődniük, a gazdának mit kellene tennie annak érdekében, hogy a tavaszi borversenyen már értékelhetők legyenek.

A mostani alkalom tehát nem verseny volt, inkább csak tanácsadás — nyomatékosította már előzőleg Benze István Zoltán borász, a szervező egyesület, a nagykárolyi Szent Orbán Borlovagrend nagymestere.

Két és fél literes pillepalackokkal lehetett nevezni – tehát nem muszáj, pontosabban nem kell palackos bort hozni. Az sem gond, ha még „nincs kész” az ital, azaz még forr, avagy zavaros. A szakemberek ezeket is megízlelik, ezekről is véleményt mondanak, tanácsokat adnak a továbbiakat illetően. Azért kell a versenyekhez képest több bort hozni, mert a többi borász is megkóstolhatja az éppen „terítékre” került bort, hogy összevethessék a saját értékítéletüket a szakemberekével.

Ottjártunk alkalmával is pont ez zajlott: egy bormintát mindenki poharába öntöttek, arról ráérősen, álláspontokat ütköztetve, vagyis leginkább egymást kiegészítve, békésen, meghitten beszélgettek. A szakértő testület — Módos Péter, Vinicai Sándor, Kovács István és Séra Mihály — a tanácsadás érezhetően örömmel végezte, rendre hangsúlyozva, hogy a jó szándék vezérli az esetleges bírálataikat is. „Nagyon fontos az ilyen rendezvény — domborították ki még tavaly a pesti ítészek, akik a Magyar Borakadémia tagjai —, hiszen a ‘pincevakság’ ekként küszöbölhető ki.” Mint kifejtették, ez a fogalom azt a jelenséget takarja, amikor a gazda objektív vélemények hiányában nem tudja pontosan megítélni a borát, azt többre tartja a valós értékénél, avagy pont fordítva. Hogy ezt elkerüljék, a borkóstolásoknak lényeges eleme a kíméletlen őszinteség. De mint a jelenlévő borászok is hangoztatták, ezáltal lehet előrejutni. Elmondták továbbá, hogy tőlünk nyugatabbra, így Magyarországon is bevett szokás a borkóstolások megtartása. Az ilyen rendezvények persze nem a nagy borászgazdálkodásoknak szólnak, hanem az amatőröknek, félprofiknak. A lényeg az, hogy nem díjat, netán megszégyenítést osztanak, hanem véleményt mondtak.

Tették ezt Nagykárolyban a helyi borászok készülőben lévő alkotásairól. Utóbbiak mindezt — mint a nagyszámú jelenlét is bizonyítja — örömmel vették.